A Jókai Színházban április 28-án nagyszabású gálaműsorral kezdetét vette az ünnepségsorozat, a következő esemény május 19-én, a Csabai Piknik lesz, ahol három emblematikus civil szervezet, a Csabai Kolbászklub Egyesület, a Csabai Pálinka Klub és a Csabai Csípős Blues Klub gasztro-kulturális programmal várja az érdeklődőket a Gyulai úti Csabai Rendezvénypajtába. Békéscsaba Munkácsy Mihály és – az immár Hungarikum – Csabai kolbász városa. A jeles évforduló jó alkalom arra, hogy felidézzük a település történetének jelentősebb állomásait. Ebben segítségünkre lesz az évfordulóra megjelent csodálatos kiadvány, amelyet a Munkácsy Mihály Múzeum értő gondozásában született meg.

Borító

CSABENSIS – „Ami csabai” Békéscsaba 300 (Részlet az előszóból) (…)Kedves olvasó! Ön egy különleges könyvet tart a kezében, melynek a címe latinul csabensis, ami Csabait jelent. A kötet formája sem mindennapi, ünnepi, a csabaiak evangélikus énekeskönyvére a Tranoscius-ra hasonlít, melyet Csabán már 300 éve használnak. Féltve őriznek, nagy becsben tartanak, ragaszkodnak hozzá máig, hiszen 300 évvel ez előtt hozták magukkal a város újra telepítői. „Tartotta bennünk a lelket az új otthonteremtés idején, ez töltötte el szívüket a szebb jövőt illető reménységgel, és adott erőt az élet próbatételei között a későbbi nemzedékeknek is.” és ad erőt nekünk is. Tartalma sem mindennapi. Szimbolikusan a 300 éve újratelepült Békéscsaba történelméből mutat be pontosan 300 rövid, érdekes írást, gazdagon illusztrálva. A történetek, mint kis időkapszulák, időrendbe állítva jelenítik meg a város vallási-, kulturális-, művészeti-, és népéletének momentumait. …A kötet bemutatja a város történetét, azt az értéket, amit a csabaiak itt létrehoztak. Mit adtak a városunknak, az országnak és a világnak: várost, egyházközséget alapítottak, különleges épületeket emeltek, igazi csabai kolbászt készítettek, búzanemesítésben jeleskedtek, a világ legkorábbi érésű szőlőfajtáját nemesítették, a Csabagyöngyét, gyümölcs- és rizstermesztés módszereit dolgozták ki. Hozzájárultak a felhőkarcolók építéséhez, színvonalas oktatást szerveztek, repülőgépet építettek, itt alkották meg a világ első „helikopterét”, nyomdát, kórházat alapítottak és előállították az európai hírű Pemetefű cukorkát… E könyv Önnek szól és minazok számára készült, akik érdeklődnek városunk iránt. Őrizzük becsben e kötetet, a Csabensis-t, mint ahogy őseink őrizték és mi is őrizzük a Tranoscius- t! (...) Ando György és Kutyej Pál Gábor szerkesztők.

Ando György a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először. A török háborúk korában a falu eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen 17. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált. 1715-ben Csabát lakatlan helyként említik. Forrás: Csabensis, Wikipédia