Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Az ünnep
[ Pesti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2018. június 24. vasárnap    Mai névnap(ok): Iván, János a - a - a
Himalájakék
(zarándoklat Csoma Sándor nyomában)
A többnyire szabadúszóként és fotográfusként tevékenykedő marosvásárhelyi Sütő Zsolt Kőrösi Csoma Sándor útjának egy kis szakaszát követve utazott 2007-ben Nyugat-Tibetbe, és zarándokolt - többnyire gyalogosan - azokba a buddhista kolostorokba és helyszínekre, ahol a vándortudós 200 évvel ezelőtt folytatta nyelvészeti tanulmányait, kutatásait, és amelyek életművének legfontosabb, legmeghatározóbb helyszínei voltak.

A Himalájakék címre hallgató projekt kapcsán két, a harmincas éveiben járó férfi sajátos sorsa rajzolódik ki, kapcsolódik össze és jár különös táncot, néhol közvetlen, másutt közvetett kapcsolódási pontokra támaszkodva. Egyikük a 19. században – a másik meg a 21. században, a kulcsfontosságú pontokon pedig, úgy tűnik, ők ketten jól szót értenek: a múlt és a jelen, a külső és a belső, a Kelet és a Nyugat közötti határvonalak pedig szelíden elmosódnak, s ami marad az az egyszerű és különös baráti találkozás. Mindketten erdélyi székely-magyarok, akik egymagukban vágnak neki a napkeleti útnak. Kőrösi Csoma Sándor a magyarok őshazáját-őseit keresi az 1900-as években – Zsolt pedig 2007-ben már maga Csoma és az eltűnt csend (a „himalájakék”) valamint a „valahol otthon lenni” állandó illúziójának nyomában zarándokol, és mintha önmagát meg azt a bizonyos letűnő világot keresné: „Nem véletlen, hogy Csoma volt az, aki ezeket a nagy dolgokat véghezvitte, én meg csak legfeljebb a nyomában járok. Bottal üthetem a nyomát. Annak a régi világnak, s az effajta nagy szellemeknek. Mutass nekem ilyen embereket, ma. Mint Csoma volt.” – írja naplójegyzeteiben.

 

A 20 nyelvet bíró Csoma Sándor elsősorban a tibeti nyelv és a buddhista kultúra feltárásával írta be magát a (kultúr)történetbe: ő a tibetológiának mint olyannak a megalapítója. Különös életútja és a szerzetesekre jellemző életmódra egy sor mítosz születéséhez vezettek: így születtek az erdélyi Csoma-népmesék, vagy a néhány éve készült Csomafilm „mintha-népmeséi” is. Mára az egyik Japánban működő buddhista egyetemen hivatalosan is a buddhista szentek (bódhiszattvák) panteonjába emelték – Magyarországon pedig emlékpark és sztúpa viseli nevét és áldoz emlékének, miközben a magyar nemzetiségű buddhisták között egyre nő az iránta való tisztelet. Maga a Dalai Láma is szinte minden magyar vonatkozású beszédében megemlékezik Csoma alakjáról. A szerző erről a kérdésről is röviden és direkten fogalmaz naplójában: „Kétkedem azokban (pontosabban leírásaik valóságközeliségében), akik ennek ellenkezőjét állítják (lásd pl: az erdélyi szcientifisták hősmagyar-képe, Szemző kontemplatív jellegű utazója, a hu buddhisták bódhiszattvája, stb.). Ezek mind vetítések. Vagyis: inkább szólnak azokról az emberekről, akik állítják, mint magáról Csomáról.

 

Zarándoklat, vagyis az ember erőfeszít és újjászületik, energiáit összegyűjti egyetlen fókuszpontba, adott (lelki) gazdagságát és erejét felismeri: „Személyes, szubjektív. Nem egy tudományos expedíció. Utazás, kívül-belül. Kelet-nyugat. Szegény-gazdag. Hagyomány/e-posztmodern. Otthon-úton. Haza-hazátlan. Honvágy-szabadság. Gyalog-repülővel. Utazás-turizmus. Természet-urbán. Közösség-magány. Tibet-Székelyföld. Terra incognita-terra cognita. 30 ezer tibeti szó. Reflexió. Zarándoklat. Vers. Bozgor. Ahány ember, annyi nyelv. Ahány ember, annyi út, annyi szín. Digit-diaporáma. Multimédia-esszé. Multimédia-poézis.

 

Az utazást a kulturális nonprofit tevékenységet végző kolozsvári Vivarte Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta. Az alapítvány és a szerző elképzelései szerint a néhányhónapos észak-indiai utazáson felgyűlt anyagból vándorkiállítást indítanak világkörüli útra, ahol a nagyméretű papírnyomatok mellett audiovizuális installációk is helyt kapnának, a befogadó/megrendelő intézmények lehetőségei és igényei szerint. Mindezek célja a nagyközönség figyelmének felhívása Csoma Sándor életére, munkájára: lennie kell egy kis helynek elbulvárosodó, a végletekig fokozott rohanó életünkben, ahol rászánhatjuk figyelmünknek még ha csak egy nagyon kis részét is a különös háromszéki vándortudós életére, életművére. (A szerző legközelebb Japán felé szeretné venni az irányt, ahol Csomát buddhista szentként tisztelik.)

 
 

„Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, szól, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik. Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni. A meghittség köre egyre kisebb.” Hamvas Béla

 
 

Csoma tibeti nyelvtanulmányainak fő helyszínei Zangla, Puktál és Kanam voltak – ezek voltak az utazó úticéljai (valamint Csoma dardzsilingi sírja), melyeket nagyobbrészt gyalogosan keresett fel. Zanglában Csoma 1823-24-ben a helyi király vendéglátását élvezte és megtanulta a beszélt és írott (klasszikus) tibeti nyelvet, megismerte a tibeti buddhista szent könyveket, a Kandzsúrt és a Tandzsúrt. Itt születnek az ún. Alexander-könyvek is (melyek ma az MTA tulajdonában vannak). Az erőd legfelső emeletén található „Csoma-szobában” található falfeliratot magának Baktay Ervinnek tulajdonítják. Csoma 1825-27 között (21 hónapon át) dolgozott a puktáli kolostorban. Ebben a kolostorban vásárolja meg a Magyar Tudományos Akadémiára hazaküldött régi tibeti kéziratokat. A puktáli kolostor 3850 m magasságban van, és csak gyalogosan közelíthető meg. A háromszéki vándortudós 1827 és 1830 között 3 éven át a Szatledzs völgye fölött található Kanamban dolgozott. A Kanamban eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Itt fejezte be szótárát és nyelvtanát, valamint elkészítette a buddhista terminológiai szótár kéziratát, és több értekezés vázlatát.

Sütő Zsolt
 
Kapcsolódó linkek:
   - A Himalájakék honlapja

2008-04-01 22:01:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Tíz magyar érem született a Montrealban rendezett kerekesszékes vívó-világkupán.
Az öttagú magyar csapat – amelyben senki sem maradt aranyérem nélkül – 4 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzérmet szerezve az első helyen végzett az éremtáblázaton. [ tov?b ]
Csabensis – „Ami csabai”
Békéscsaba városa 2018-ban nagyszabású ünnepségsorozat keretében emlékezik meg a település újjátelepítésének 300. és várossá nyilvánításának 100. évfordulójáról. A Jókai Színházban április 28-án nagyszabású gálaműsorral kezdetét vette az ünneplés [ tov?b ]
Békéscsaba 300
Nagyszabású gálaműsorral megkezdődött a Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából útnak indított egész éves programsorozat. Az előadást Seregi Zoltán dirigálta, a szöveget Szente Béla írta, míg a zenét Gulyás Levente szerezte. [ tov?b ]
Kellemes Húsvétot Kívánunk!
[ tov?b ]
Utolsó üzenet Demján Sándornak
Palackposta
Remélem - az általam ismert – tervei megvalósultak! Ha csak a fele, akkor is többet tett Magyarország imázsáért, mint Széchenyi óta bárki! (Zsolt Istvántól) [ tov?b ]
115 éves a Teddy maci
Boldog Új Évet!
Egyed Zoltán és Vámos Zoltán - fotókiállítása
Ma 500 éve
Tiszti idill Georggal
Személyes búcsú Pressburger Györgytől
Kitüntetések 2017. augusztus 20. alkalmából
A Jókai Színház is valóra váltott egy álmot
Gyermekfesztivál a Magyar Színházban
Kellemes Húsvétot Kívánunk!
Zene? Dráma? Zenedráma!
Kitüntetések 2017. március 15.
Március 15
Ősbemutató - Konferencia - dokumentumfilm
Szegedre ér A Kállai '90 című vándorkiállítás
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]