Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A vadkacsa
[ Katona József Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. március 29. szerda    Mai névnap(ok): Auguszta a - a - a
Tanítás egy indonéz egyetemen
Tari Eszter (fotó) festő, amúgy a PTE doktoranusz iskolájának végzős halgatója, aki már tanult és tanított is Indonéziában. Az ügyintézés nehézségeiről éppúgy ír, mint az indonéz diákokról, művészekről, milyen is európaiként egy muzulmán országban képzőművészetet oktatni.

1997-ben, amikor elsős voltam a Pécsi Tudományegyetemen, elhatároztam, hogy külföldön akarok tanulni valamilyen ösztöndíj segítségével. Évfolyamtársaimmal lementünk a Művészeti Kar HÖK irodájába, ahol szomorúan tapasztaltam, hogy Németországba, Angliába, Amerikába - amelyek általában a legnépszerűbbek - csak 6 szemeszter befejezésével lehet pályázni. Ennyi időt én már nem akartam kivárni. A sok keresgélés során előbukkant azonban egy különös ösztöndíj lehetőség, egy olyan országba, amelyről akkoriban alig tudtam valamit. Ez az Indonéz Köztársaság Darmasiswa ösztöndíja volt. A pályázatot végül csak én nyújtottam be évfolyamtársaim közül, majd izgatottan vártam az eredményt. A tavaszi szemeszter során igyekeztem pótolni az Indonéziával kapcsolatos hiányosságaimat. A kulturális tájékozódásban sokat segített Bodrogi Tibor Indonézia művészete című könyve. A kint tartózkodáshoz való felkészülésnél azonban nélkülözhetetlenek voltak egyéb útiregények és útikönyvek is. A döntés eredményéről való értesítés késett, úgy tűnt, hogy abban az évben nem lesz az egész kiutazásból semmi. Ugyanis éppen akkor zajlott az 1998-as Indonéz Forradalom, mely végül a korrupt és azóta is mesés gazdagságban élő Suharto elnököt lemondásra kényszerítette. Nyáron kaptam meg a levelet, hogy elnyertem az ösztöndíjat az 1998/99-es tanévre, így szeptembertől indonéz nyelvet tanulhatok a Sebelas Maret Egyetemen /UNS/ Surakarta városában. A nyelvórák mellett maradt időm áthallgatni a Soloi Indonéz Művészeti Intézetben /ISI Solo/ tartott kézi batikolás, fafaragás és jávai árnyjátékbáb készítés órákra. A kint töltött egy év során szerzett élmények felejthetetlenek. Ösztöndíjas társaimmal elutaztunk egészen Komodo szigetéig Balin, Lombokon, Sumbawán keresztül, bejártuk Sumátrát, aludtuk „Krakatau gyermekének” közelében, lovagoltunk elefánton. Nagy szerencsémre eltölthettem két hetet a nyugat-kalimantani esőerdő mellett egy jávai család jóvoltából. Hazatérésem után több városban mutattam be válogatást Indonéziában készített fotóimból. "A jávai wayang" című dolgozatommal részt vettem a XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián, mely később alapul szolgált a diplomamunkám megírásához.

Indonéziában, 1998-ban
 

Graduális képzésem ideje alatt még kihasználtam egyéb ösztöndíj lehetőségeket is. Erasmus ösztöndíjjal Németországban tartózkodtam négy hónapot, az AIEJ Short Term Promotion Program révén pedig három hónapot töltöttem Japánban. Freiburgban annyira csodálatos volt minden, hogy haza sem akartam jönni, Kitakyushu unalmas iparvárosában azonban annyira rosszul éreztem magam, hogy ideje korán hazaszöktem. A Japánban eltöltött idő felidézte bennem a szép indonéz emlékeket, ahol a világ olyan végtelenül egyszerű és nyitott volt a zárt és görcsös japánok világával szemben. Felerősödött bennem az a tudat, hogy nem szabad elveszítenem Indonéziát. A visszatérés előtt azonban le akartam diplomázni. 2005-ben felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskolájába és szert tettem egy társra is, aki mindenben támogatott és férjemként még most is támogat.

Sebelas Maret Egyetem, Surakarta
 

2006 januárjában doktorandusz hallgatóként pályázatot írtam a Sebelas Maret Egyetem Irodalom és Vizuális Művészeti Karára, azzal a céllal, hogy egy évet kint taníthassak és kutatást folytathassak a közép-jávai festészettel kapcsolatban. Ekkoriban még nem sejtettem, hogy a kinti tanításom megszervezésével egy éven keresztül fogok dolgozni. Pályázatomat pozitívan fogadták, már februárban megkaptam az e-mailt, hogy most azonnal kezdhetek, ezért kérnek, hogy gyorsan válaszoljak, ja és pénzt nem tudnak sokat fizetni. Még ugyanebben a hónapban megegyeztem Sudarno úrral, aki akkoriban az Irodalom és Vizuális Művészeti Kar első számú dékán helyettese volt, jelenleg a dékánja, hogy most februárban sajnos nem tudom megkezdeni a tanítást csak a jövő évben, valami oknál fogva a szeptemberi kezdés pedig nekik nem felelt meg. Ezek után számos kérdéssel bombáztam őt a fontosabb részleteket illetően, melyekre nem kaptam választ, de felszólított, hogy pályázatomat az egyetem rektorának is küldjem el. Ezt meg is tettem és októberig szorgalmasan írtam neki e-maileket, annak ellenére, hogy nem jött semmi válasz. Állítólag rossz volt a számítógépes rendszerük egy ideig, aztán pedig a földrengés rombolta le a Surkartától egy órányira fekvő Yogyakarta városának és környékének nagy részét, mely Surakartát is érintette. Végülis kiderült, hogy az igazi probléma az én esetemben az volt, hogy a rektornak címzett levelem nem érkezett meg, melyről Sudarno úr október 31-én kelt e-mailjéből értesültem. Ezek után inkább e-mailban küldtem el a rektornak a pályázatom. A rektor november 9-én elfogadta és Sudarno úr várta a válaszát is a részleteket illetően, de az biztos volt, hogy nem tudják támogatni sem az utazásomat, sem a szállásomat. Tehát a kérdéseim többségére továbbra sem kaptam választ senkitől, novemberben mégis el kellett kezdenem intézni a vízumokat és lefoglalni a repülőjegyeket. Azonban mindezekhez és a Magyar Állami Eötvös ösztöndíj esetleges megpályázásához is szükségem lett volna egy meghívó levélre. Felkértem az Indonéz Nagykövetségen dolgozó illetékeseket, hogy közvetítsenek közöttünk, amennyiben lehetséges, de nem tudták mit tegyenek, elmondásuk szerint azért, mert ilyenre még nem volt példa. Sok helytálló és kevésbé helytálló információt kaptam tőlük, de effektív segítséget csak Arena Sri Victoria asszonytól kaptam, aki kiállította számunkra a vízumot. Persze ehhez előtte még többször felhívtam Sudarno urat telefonon, aminek hatására a rektor válaszát tovább már nem várva elkezdte küldeni számomra a meghívóleveleket. Azért többet, mert az elsőt csak nekem címezte, azonban én a férjemmel együtt akartam kimenni. A másodikat faxon küldte az apukám nevére a gyárba, ahol dolgozik, az én nevem meg Attila neve nélkül. Harmadszorra végre elküldte a megfelelő meghívó levelet karácsony után. Persze ekkor már az Eötvös ösztöndíj határidejéről réges-rég lecsúsztam, így bizonytalan volt, hogy lesz-e a kint tartózkodásra elegendő pénzünk, már csak azért is, mert még mindig nem tudtam, hogy mennyi lesz az a kevés fizetés. Ezenkívül nem tudtuk azt sem, hol fogunk lakni és nem mondták meg előre, hogy mit taníthatok, de úgy éreztem, ha már ennyit dolgoztam a projekten, akkor nem hagyhatom annyiban. Attilának ekkoriban kezdett elmenni a kedve indonéz tervünktől, de bátorítottam, így kifizettük a már lefoglalt repülőjegyeket és a szocio-kulturális vízumokat is. Majd amikor január 10-én levelet kaptam Sudarnotól, hogy milyen dokumentumokat küldjek meg azonnal neki és hogy az adminisztrációs hivatal szerint jobb lenne, ha tanuló vízumot szereznék be, mert az olcsóbb és egyszerűbb lenne a számukra, mint a szocio-kulturálist meghosszabbítani, hát akkor már én is a türelmem határánál jártam. Február negyedikén indult a repülőnk, szóval ezt a kései ötletet már nem lehetett kivitelezni, a vízum maradt olyan, amilyen, a dokumentumokat pedig vittem magammal. Kint tartózkodásunk hivatalos részével, így a vízumainkkal a későbbiekben is folyamatosan merültek fel problémák, de ezeket most már nem részletezem.

A Vizuális Művészetek épületet, Sebelas Maret Egyetem
 

Surakartába február 6-án este érkeztünk meg. Először is Sudarno úrral találkoztunk, aki bemutatott a Képzőművészeti Szak vezetőjének és helyettesének. Következő alkalommal átkísértek a Vizuális Művészetek épületébe. Az Irodalom és Vizuális Művészetek Szakának négy épülete van. Az első számú épületben találhatóak a hivatali és a tanári irodák és a nagy előadók. Ez előtt az építmény előtt helyezkedik el rá merőlegesen jobb oldalt a harmadik épület az irodalmi szakokkal és a könyvtárral, bal oldalt a második számú épület a vizuális szakokkal. A negyedik legkisebb épület az első épület mögött helyezkedik el, melyben a szobrász műhely, az imaterem található egyéb tantermekkel együtt. A vizuális művészetek épületében négyféle szak működik: a képzőművészeti, a design kommunikáció, az enteriőr design és a textil szak. Én a Kar Képzőművészeti Szakán /FSSR UNS/ tanítottam modell utáni rajzolást és sokszorosító grafikát, a Design és Vizuális Kommunikáció Szakon /DKV UNS/ pedig nyugati művészettörténetet.

A Képzőművészeti szak tanári irodája
 
.

Az oktatás indonéz nyelven folyt. A rajz órát váltva Amir Hidayat és Yayan Suherlan tanár urakkal tartottam. Amir Hidayat, 58 éves szobrászművész általában műgyantával dolgozik, hol monumentális, hol egészen apró méretekben. Művészi érdeklődésének középpontjában az állatok állnak. Hidayat úr mindig nagyon kedves és figyelmes volt velem és a diákokkal is. Yayan Suherlan egészen fiatal festőművész, aki a magyar PhD-nek megfelelő továbbképzését végzi a Yogyakartai Indonéz Művészeti Intézetben. Yayan bátran elmondta véleményét a hallgatóknak, bár sokszor nem az igazán fontos dolgokra koncentrált. Az indonéz oktatásban a tanárnak a lehető legudvariasabbnak kell lennie, véleményét olyan körmönfontan kell elmondania, hogy nehogy megsértse tanítványait, aminek következtében nehézkes átadni a tudást. Rám eleinte haragudtak a diákok, azonban instrukcióim segítségével, amelynek hatására Hidayat és Suherlan úr is felbátorodva kritizálta a készülő rajzokat, nagyon gyorsan fejlődtek. Eredményemben persze közrejátszott az is, hogy egy európai tanár Indonéziában igen nagy tiszteletnek örvend. Portrérajzolással kezdtük, majd fél alak következett, végül egész alakot is rajzoltak. Nagy nehézséget jelentett mind a diákok, mind az én számomra, hogy az iszlám vallás miatt csak teljesen felöltözött embert lehet rajzolni hivatalos keretek között. Ennek enyhítésére az anatómiai összefüggések bemutatásához Kőnig Frigyes és Funták Gyula által írt Művészeti anatómia és geometria című könyvét használtam fel. Általában velük rajzoltam az órákon, mert igen jó hatással van a növendékekre, ha látják mesterüket dolgozni is, nem csak beszélni - annak idején Horváth Dénes tanár úr mindig közöttünk rajzolt az Ifjúsági Házban Pécsen. Házi feladatokat is adtam, hogy minél többet rajzoljanak, így kértem tőlük önarcképet, testrészleteket és emlékezetből egy másik nézőpontból való megrajzolását a modellnek. A vizsga előtt európai modellt is rajzolhattak, hogy lássák és érezzék a különbséget. Mivel egy ilyen erőteljes kihívás motiválja a tanulni vágyókat, a férjemről készített rajzaik igen jól sikerültek.

Az európai modell
 
Amir Hidayat: Madár, műgyanta, 90 x 88 x 48 cm
 
Rusmadi rézkarc
 

A sokszorosító grafika műhelyben megérkezésem után is Rusmadi tanár úr folytatta a gyakorlati oktatást. Eleinte nem szimpatizált velem, talán attól tartott valamelyik kollégájának fenyegetem az állását. Sokáig nem értették a Képzőművészeti Szak tanárai, hogy miért is jöttem ide Európából tanítani. Velem hetente egyszer konzultáltak a végzős hallgatók diplomamunkájuk koncepciójáról. A konzultációk alkalmával mindig jelen volt Sigit Purnomo tanársegéd, az esetleges nyelvi nehézségeket próbálta angol nyelven megoldani. Rusmadi úr 61 éves grafikusművész. Műveit a sokszorosító grafikai technikák számtalan válfajával készíti el, az utóbbi időben akvarellezik. Az őt körülvevő valóságot ábrázolja enyhén szürrealisztikus stílusban gyakran társadalomkritikával fűszerezve. Sigit fiatal grafikus, aki jelenleg Yogyakartában képezi tovább magát. Az első alkalommal az órámon résztvevők elmondták, majd leírták nekem a grafikai diplomamunkájuk tervezett koncepcióját. Aztán a következő órákra a korábbi munkáikat hozták be, amíg a diplomamunkájukból érdemlegeset még nem tudtak bemutatni nekem. Ilyenkor a Karlsruhei Képzőművészeti Egyetemen /Akademie der Bildenden Künste Karlsruhe/ tapasztaltakat igyekeztem bevetni. Az volt a célom, hogy elsősorban a hallgatók beszéljenek és ne én. Nehezen, de idővel sikerült rábírnom őket arra, hogy mondják el egymásnak a másik munkájáról is a saját véleményüket, hogy kérdezzenek a másiktól, vagy akár vitázzanak is, persze minden esetben sértegetés nélkül. Gyakran vittem magammal más művészeknek olyan alkotásait, amelyekkel inspirálni tudtam őket gondolkodásra és véleménynyilvánításra. Ez az óra nehezen ment mindannyiunk számára, Sigit bevallása szerint azért, mert az ilyen típusú órákhoz nincsenek hozzászokva a hallgatók.

Tanár és diák együtt dolgozik
 

A nyugati művészettörténet órán elsősorban a nyugati festészet történetét tanítottam a reneszánsztól az absztrakt expresszionistákig. Az elmondottakat minden esetben gazdag képi anyag vetítésével illusztráltam. Három alkalommal állítottam össze a hallgatók számára a tudásukat felmérő tesztet.

A Sebelas Maret Egyetem Irodalom és Vizuális Művészetek Karán és a Soloi Indonéz Művészeti Intézet Festészeti Szakán előadást tartottam az általam válogatott magyarországi festőművészekről, mestereimről és kollégáimról. A ISI Solon áprilisban tartottam két alkalommal, az FSSR UNS-en pedig június 9-én. Az előadásokon röviden beszéltem Magyarország kultúrtörténetéről, majd Pécsről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Művészeti Karról és a Doktori Iskoláról. A művészek sorát Ilona Keserü Ilona munkásságával kezdtem, majd tanítványaival Nyilas Mártával, Leitner Barnával, Ernszt Andrással és saját magammal folytattam. Említést tettem a Magyar Képzőművészeti Egyetemről is, majd bemutattam Kőnig Frigyes portfolióját. Visszatérve a Doktori Iskola mestereire, szó esett Valkó László, Tolvaly Ernő művészetéről és Tolvaly tanár úr egyik tanítványáról, ifj. Ficzek Ferencről is. A legfiatalabb kollégáim közül megmutattam Fejős Miklós és Romvári Márton anyagát.

Előadás a Soloi Indonéz Művészeti Intézetben
 

Ugyanebben a városban található a fentebb említett Soloi Indonéz Művészeti Intézet, ahol a modernebb művészeti műfajok mellett a jávai tradicionális művészeti ágak is tanulhatóak. A festészet, szobrászat és film szak mellett elsajátítható a hagyományos fafaragás, az árnyjáték bábok készítésének és a kézi batikolásnak a technikája is. Az indonéz művészek és tanárok nem különítik úgy el a hagyományosat és a modernt, az iparművészetet és a képzőművészetet, mint nálunk. Itt a vizuális művészetek mellett tánc és zene szak is működik. Az egyetemek épületei a tradíciók szerint épülnek, itt-ott gyönyörű fafaragással vannak borítva. Nagy megdöbbenésemre a Soloi Indonéz Művészeti Intézet diákjai saját költségükre, a hagyományos jávai festészeti stílusban, a wayang bebert követve folyamatosan festik ki a campus külső falát mitológiai jelenetekkel. A művészeti élet itt talán élénkebb, hiszen a Sebelas Maret Egyetem Képzőművészeti Szakát meglehetősen megbéklyózza az, hogy egy hatalmas egyetemnek csupán egyetlen kara.

Tanár kollégáimmal a Képzőművészeti Szak irodájában rendszeresen találkoztam és jókat beszélgettünk. Sokszor felmerült a további magyar és indonéz művészek, tanárok közötti együttműködés gondolata. Ilyenkor készítettem riportokat is velük, melyben többek között művészetükről, oktatási tapasztalataikról és friss diplomás tanítványaik lehetőségeiről kérdeztem őket. A tizenhárom riportból hármat a Soloi Indonéz Művészeti Intézetben oktató művésztanárokkal készítettem.

A szerződésemet egy évre szerették volna meghosszabbítani, de a PTE MK Doktori Iskolájában folytatott tanulmányaimra való tekintettel a kint tartózkodást csak fél évre tudtam vállalni, a tanítást így 2007 februárja és augusztusa között folytattam.

A Soloi Indonéz Képzőművészeti Intézetet körülvevő fal
 

[ Tari Eszter ] 2007-11-05 11:00:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Zene? Dráma? Zenedráma!
Vetítéssel egybekötött operatúra Baranyi Ferenc, Kossuth- és József Attila-díjas, Hazám-díjas költővel az Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A programok végén Baranyi Ferenc dedikálja Az opera négy évszázada című könyvét. Mindenkit szeretettel várnak! [ tov?b ]
Kitüntetések 2017. március 15.
Kitüntetések 2017. március 15. alkalmából. [ tov?b ]
Március 15
[ tov?b ]
Ősbemutató - Konferencia - dokumentumfilm
Drámatagozatos gimnazisták és újságírók előtt tartott rendelkező próbát Lengyel Ferenc Jon Fosse: Alvás című darabjából, amely magyarországi ősbemutatóként kerül színpadra április 8-án. Az eseményhez kapcsolódik egy nemzetközi szakmai workshop. [ tov?b ]
Szegedre ér A Kállai '90 című vándorkiállítás
A Kállai '90 című vándorkiállítás Kállai Ferencet a Nemzet Színészét mutatja be Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotóművész képeinek segítségével. Megnyitó: 2017. 02. 22-én 15.00 óra. Köszöntőt mond: Dr. Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója. megnyitja: Kiszely Zoltán és Dr. Szonda István, a Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány elnöke. Közreműködik: Vizsolyi Lívia fagottművész. [ tov?b ]
Mindenkinek Kellemes Ünnepeket!
„Az igazat mondd, ne csak a valódit...”
Ajándék ez a nap
Zrínyi Ilona című monodráma kárpátaljára látogat
Vörösmarty Mihály hagyatékából rendezett kiállítás
Megválasztották a Széchenyi Akadémia új tagjait
1956
Nézőpontváltó® Felhívás
Kulturális bicajtúrák
Háni & Kriszta
371 Csillag - A Bátorság és a Roma Ifjúság Napja
László György 85 éve született
Nézőpontváltó Rákellenes Színházi Staféta®
Mezei Futó VB-t szervez a Magyar Diáksport Szövetség
A Krétakör Alapítvány rangos európai kitüntetése
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]