|
Grecsó Krisztián laudációjában kiemeli: „Nádasdy Ádám nyolc éves gigászi munkája, Az Isteni színjáték magyarítása kizökkentette a magyar irodalmi hatástörténetet, új medret váj, mert miatta a Dante olvasás kikerülhetetlenül része lett annak, ahogy magunkra nézünk, illetve, ahogy a mai magyar irodalom lát minket, és ennél többet költő, fordító nem is remélhet.”
Ladik Katalin A víz emlékezete című verseskötetéért veheti át az Artisjus-díjat. Az újvidéki származású költő, performer, színésznő számos hazai és nemzetközi díjban és elismerésben részesült, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon Ono Békedíjat olyan művészek mellett, mint Ai Wei Wei, Anish Kapoor és Olafur Eliasson. Irodalmi műveit többek között angol, francia, szerb, spanyol, német, kínai és horvát nyelven is kezébe veheti az érdeklődő közönség.
Az 1960-as években tűnt fel szürrealista, erotikus hangvételű verseivel. Azon kevés magyar költők egyike, akik képesek megmutatni, hogy a költészet nem csupán írott szó, hanem hangok, látványok, akusztikai és vizuális elemek összefüggő egysége. Időnként prózában is alkot: Élhetek az arcodon? (2007) című önéletrajzi ihletésű regényét a magyar avantgárd irodalom kimagasló művei között tartják számon.
A Kalligram Kiadó gondozásában 2016-ban megjelent A víz emlékezete című kötetben a szerző a víz halmazállapotai mentén szervezi ciklusokba verseit. Ezek a versek súlyos, elemi művek.
Laudációjában Báthory Csaba így fogalmaz: „Vibráló szabadversek ezek, régiek és újak, logikai menetet nem is színlelő, csak a szökellés törvényeit tükröző, erotikus érintésekkel és boszorkányos képzettársításokkal elzuhogó rajongások.”
A prózai kategóriában Ménes Attila Folyosó a Holdra című regénye alapján kapja az elismerést. A debreceni származású író, újságíró az 1980-as évek közepe óta publikál rendszeresen, prózái irodalmi magazinokban és antológiákban láttak napvilágot. Képzelt testek c. első önálló kötete 1992-ben jelent meg. Szakmai munkáját civil aktivitásokkal is ötvözi: halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkozik és mentális betegségekben szenvedők részére tart irodalomterápiás foglalkozásokat.
Folyosó a Holdra c. kötete 2016-ban a Jelenkor gondozásában jelent meg. A regény a negatív utópiák hagyományaira támaszkodik: a közeljövő Magyarországán játszódik, és meglehetősen sötét, lehangoló képet fest a társadalom leendő állapotáról. A történet a három főhős – Zuzmó elmegyógyintézetből szökött, prostituált húga és annak bűnözői karrierről álmodó fia – monológjaiból bontakozik ki.
Méltatásában Bazsányi Sándor a következőt emeli ki: „Ménes Attila úgy ábrázolja a nekünk kijutott korszakot, a korszak egzisztenciális valóságát, hogy beleborongunk abba a hétköznapi iszonyatba, amely érvényes volt 1989 előtt is, és érvényes még ma is, és feltehetően érvényes lesz holnap és holnapután és azután is.”
Dérczy Péter Között. Orbán Ottó költészetéről című könyve alapján kap elismerést. A budapesti születésű irodalomtörténész, kritikus, újságíró, szerkesztő az ELTE BTK magyar-angol szakán tanult, dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban, illetve különböző irodalmi folyóiratoknál, 1997-től a Szépírók Társaságának alelnöke volt. A számos díjjal és ösztöndíjjal elismert irodalomtörténész-szerkesztő szakmai érdeklődése igen széles, bár ritkán jelentkezik önálló kötettel.
A Magvető Könyvkiadónál megjelent Között c. esszében egyszerre vizsgálja Orbán Ottó költészetének belső fejlődéseit, poétikai alakulásait és a költő viszonyát a tradícióhoz, a kortárs lírához, valamint az utókor Orbán-olvasatait.
Reményi József Tamás a díjazott kutatómunkáját bemutató laudációjában kiemeli: „Az életművek időtlen köztársaságában barangol – noha korántsem történetietlen szemlélettel –, az életművek egymásra játszó mozzanatait figyeli, és egy-egy életművön belül is legnagyobb élvezettel a belső kölcsönhatásokat analizálja.”
György Péter Az ismeretlen nyelv. A hatalom színrevitele című kötete alapján részesül elismerésben. A közismert esztéta, médiakutató, egyetemi tanár az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, a Média és Kommunikáció tanszék tanára. AZ ELTE BTK magyar-történelem-esztétika szakán végzett, 2005 óta az MTA doktora, 2006-ban habilitált az ELTE-n (filozófiai tudományok). Tanított New Yorkban, Londonban, Manchesterben és Krakkóban. Kutatási területe a 20-21. századi magyar művészettörténet, a kortárs művészet elmélete és gyakorlata, illetve az új média kulturális összefüggései.
Az elmúlt évtizedek során folyamatosan részt vett a média és kommunikáció szakok magyar felsőoktatási kurrikulumának kidolgozásában, illetve a kurrikulumok adaptálásában, a BA/MA/PhD rendszerbe való beillesztésében.
A Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent Az ismeretlen nyelv. A hatalom színrevitele c. könyvében a szerző különleges feladatra vállalkozik. Az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet követelt magának. Ezt a világot mutatja be: az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatát és következményeit, a rítusokat és gyónásokat, a csapdák elkerülésének lépésrendjét.
Margócsy István méltatásában így fogalmaz: „György azt bizonyítja roppan izgalmas esettanulmányokon keresztül, hogy a hatalom nyelvének elsajátítása mily nehézségekkel jár, micsoda nagyszabású konfliktusokat tud gerjeszteni – s végül, hogy a hatalmi nyelvhasználat akár saját paródiáját, kifordítását is előhívhatja.”
|
_lead.jpg)
