2009. augusztus 15-én Euclides da Cunha író halálának százéves évfordulóját ünnepelik szerte Brazíliában. Az író a magyar irodalomban Márai Sándorra gyakorolt komoly hatást, de Cuncha főműve még Vargas Llosa-t is egy regény megírására ihlette.
Márai Sándor emigránsként, az USA-ban, olvasta el Euclides da Cunha: Rebellion in the backlands című kötetét, az 1902-ben megjelentetett Os Sertões című klasszikusnak angol fordítását, mely valószínűleg a legnagyobb hatású XX. századi brazil írásmű. Máraira annyira hatott ez a brazil irodalmi, újságírói, történelmi és embertani háromrészes „Biblia”, hogy nem sokkal később, mintegy két év alatt megírta az Ítélet Canudusban című regényét, mely sajátos elágazása Os Sertões történetének. Márai 1970-ben megjelent regényét Paulo Schiller fordította le portugálra a brazil olvasóknak.
Euclides da Cunha
Os Sertões-nek három része (o homem, a terra, a guerra - a Föld, az Ember, a Háború) a híres XIX. század végi eseményekről szól. Egy Brazília észak-keleti félsivatagában található elszigetelt szegény kisfaluról (Canudos), amely négy köztársasági hadsereg által indított támadás élt meg, másfél évig harcolt a vallásos-„kommunista” függetlenségéért, míg végül a 10 ezer fős negyedik sereg le nem győzte, teljesen el nem pusztította a települést.
Euclides da Cunha pozitivista mérnök és újságíró háborús riporterként egy nagy São Paulo-i hírlapnak tudósított Canudosból, így tanúja is lett a kormánysereg erőszakos cselekedeteinek a zártan élő, ismeretlen életmódú vidék lakosai ellen. Az Os Sertões-nek köszönhetően a városi brazilok először értették meg, hogy mit jelent az általuk addig támogatott háború, amelyet a monarchisták vélt falusiak ellen vívtak. Canudos máig jelképe maradt Brazíliában a köznép és az államhatalom egyenlőtlen viszonyának.
Euclides da Cunha-t a nála 17 év fiatalabb feleségének szeretője ölte meg.
A Márai regény a XIX. század végi lázadást XX. századi érzeteket keltve adja elő. A mű egy szekta elleni hadjárat történetét mondja fel a már említett Cunha-kötet alapján, de az öldöklés sokszor naturalisztikus leírása a mű egy másik forrására is utal: Márai világháborús élményeire. Az Ítélet Canudosban nem maradt meg dokumentarista szinten, ezt biztosítják az íróra jellemző elmélkedések, a saját korára való utalások és a befejezés. A végső következtetés óhatatlanul a szükségszerűen győztes nélküli öldöklés, a pusztítás értelmetlensége a műveletlenség lázadása ellen, másik oldalról pedig az igazi szabadság bármilyen erővel való szembenézése és elpusztíthatatlansága.
Az Ítélet Canudosban című Márai Sándor regényen kívül magyarul is olvasható a Canudos-i történet egy fikciós változata: a Vargas Llosa által írott Háború a világ végén című regény.
(Vass Tibor: Semmi szín alant, Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2010)
A kötetben a minőséget „ketten” képviselik: a nyelv és a valós élet átbújtatása a képzelet kapuján, a tűfokán, a sziklarepedésen. Helyzettől függően, mikor melyik. A megélt és a megírt együtt szorong a mondatokban, a versekben, a szövegekben. A könyv minden egyes lapján kulcsszerepet kap az idő, a hely, a történések és a fordulatok rögzítése. [ tovább ]
Székelyföld Évkönyv 2010 és a A Magyarkanizsai Írótábor antológiája (2003–2007)
Az antológia, az évkönyv és a hasonló többszerzős, gyűjteményes és összegző kiadványok többnyire izgalmas, tanulságos olvasmányaink, de egyenletes színvonallal csak ritkán jellemezhetők. [ tovább ]
Bereczky Erzsébet Jászai Mari-díjas dramaturg, 2010. május 30-án, 78 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2010. július 1-én 11.00 órakor lesz az Újköztemetőben. (Budapest, X. Kozma u. 8-10.) [ tovább ]
Gabnai Katalin (fotó) A jó élet című színdarabja nyerte a Magyar Rádió (MR) 4,5 millió forint összdíjazású drámapályázatát, melynek legjobb darabjait ősszel hallhatja a közönség. Adta hírül az mr1-kussuth rádió. [ tovább ]