"Sok oka lehet annak, hogy a költészet világában mind kevésbé szokás mesterekről és tanítványokról beszélni. Az irodalom olvasásának műközpontúvá válása lehet az egyik ilyen összetevő." - Halmai Tamás miniesszé-sorozata, a harmadik rész Rába György költészetéről szól.
Költő, műfordító, irodalomtörténész: Rába György több szinten, több irányban kiteljesített irodalmi munkásságát méltatni nincs idő, mely alkalmatlan lehetne. Rábának az Újhold köréből induló költői pályája csakhamar a gondolati líra, az intellektuális versalkotás olyan eredményeit hozta, melyekkel kapcsolatban a történeti vizsgálódás is joggal állapíthatta meg: „a nyelv retorikai eszköztelensége a nagy szemantikai terhelésű struktúrák kialakításában vall rá a költői nyelvhasználat kivételes tudatosságára” (Kulcsár Szabó Ernő).
A számvetés köteteken keresztül kitartott szólama; a nyelvi-poétikai önreflexivitás módszertani gazdagsága; érzékek és tudatosság együttmunkálkodó fegyelme; annak bölcseleti igényű fölmérése a líra eszközeivel, hogy milyen helyet foglalhat el a világ az énben s az én a világban – s mindez klasszikus verstani keretek között, de a központozás programszerű elhagyásával: Rába költészetét e vonások egyedítik, s teszik egyúttal elhelyezhetővé irodalomtörténetünk folytonosságában.
A Rába-versek alanya az „ellenségesen leskelő enyészet” (Korszerű mágia) tapasztalatával szemközt, „a szép remények hagyatéka” (A hószakadás éneke) megőrzésének elszántságával tájékozódik „a fölosztatlan létben” (Még, még). Ekképp kerülhet „az egyetemeshez mind közelebb” (Az álmatlanság hátrányai), ekképp szabadulhat a „központozatlan fényfogyatkozás” (A mesterek) idejéből. S ekképp alakíthatják léttörvényeket elfogadó magatartását metafizikus sejtelmek is: „s megadóan beletörődöm én is / folyamatos betöltése a térnek / talán csak az a nyelv és semmi más / melyen a teremtés velünk beszélget” (Megbeszélés Csehovval).
A Ráolvasás ars poeticus hangoltságú sorai e líra önértését a mágia archaikus beszéde és a személyes szeretetigény lélektana között bontakoztatják ki: „Nem mind dalok elégiák / lírai eredetük más ok / szorongásból torkomon át / ki-kitörő ráolvasások // Ez a szókincs se tár belőlem / többet fényre vagy egyebet / mint hogy ott bujkál minden őszben / egy magakellető gyerek // kinek megvan a maga nyelve / jelmondata megfejthető / hogy érte valaki szeresse / ő meg lakjék benne csak ő”. Egy újabb vers, a Szeretetvendégség nyíltabban fogalmaz, közvetlenebbül vall. A létösszegzés gesztusát e műben már egyértelműen hatja át a szakrális vendégségélmény közérzete, az én és a másik közötti viszony létalapító hatalmának tudata, tudatossága: „Szerettem ha fölnevettek / szerettem hogy hangjuk csengett / szerettem a hirtelen csöndet / szerettem a morajló emberzsivajt / nem szerettem az elnyelt választ / a párhuzamos monológokat / de kettesben a természet beszédét / szerettem a mosollyal tűzdelt tálat / csorgók kortyát a szikkadt ínyen / egy kézszorítást a sötétben / napvert árnyékot téli tűzfalon / hogy én vagyok én éjszakáig / szerettem s azt hogy különös a másik”.
A Lélek Útja - RADNÓTI MIKLÓS VERS-ZARÁNDOKLAT 2019
Gyalogos vers-zarándoklat a 110 esztendeje született és 75 esztendeje elhunyt Radnóti Miklós és az ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatosok tiszteletére, Borból, Lager Heidenau-ból Abdáig
[ tovább ]
A vak remény című verseskötetéért Takács Zsuzsa kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Mellette Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András írókat szólítják majd színpadra 2019. február 18-án az Artisjus díjátadó ünnepségen. [ tovább ]
Krúdy Gyula születésének 140., halálának 85. évfordulója alkalmából a Bencs Villa irodalmi programjának keretében november 6-án 19. órától Krúdy-estre invitáljuk az irodalom barátokat. Karádi Zsolt irodalomtörténésszel a házigazda, Kováts Dénes beszélget, majd A hóember szeretője c. lírai játékot láthatják az érdeklődők.
[ tovább ]
Június 6-10. között, tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a Bookline, az Aegon, a PIM és a Fővárosi Önkormányzat támogatásának köszönhetően ingyenes fesztivál célja, hogy rendhagyó szerzői estekkel, felolvasásokkal, színházi produkciókkal és koncertekkel valódi közösségi élménnyé tegye az irodalmat.
[ tovább ]
A Hazai Attila Alapítvány vezetői a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelentették be, hogy a szakmai zsűri döntése szerint az idén Orcsik Roland veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A díj átadására 2018. április 28-án, szombaton 20.00 órától a Nyitott Műhelyben (Budapest, XII., Ráth György u. 4.) kerül sor. [ tovább ]