 |
Dátum: 2021. január 19. kedd Mai névnap(ok): Márió, Sára |
a - a
- a |
|
|
|
 |
|
Mexikói filmé az Arany Oroszlán |
|
|
|
|
A szeptember 8-án végetért 75. Velencei Filmfesztiválon a legnagyobb vitát és a legnagyobb elismerést kiváltó filmek egyike Nemes Jeles László műve, a Napszállta. Értetlenek egyfelől, lelkesek a másik oldalon. A nemzetközi kritikusokból álló Fipresci egyértelműen őt díjazta. Az Arany Oroszlánt ezúttal mexikói alkotó, Alfonso Cuarón kapta.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Michel Ciment
|
|
A Napszálltát méltatók közül emeljük ki az egyik legtekintélyesebb kritikus, Michel Ciment, a Positif főszerkesztője értékelését, akivel a vetítés után beszélgetve a következőket mondta:
“Nagyon szeretem a Napszálltát, mert már az első percekben világos, a rendező mennyire kézben tartja az egész filmet, sajátos rendezői nézőpontból tekint a valóságra, és ez nagyon ritka,mert általban a filmeknek nincs ilyen személyes látásmódjuk.
Nagyon megfogott az ő képalkotása, ahogyan követi a szereplőket, ahogyan látja a környezetet, s már az első öt percben viszi magával a nézőt. Szervesen kapcsolódik ez a film a Saul fiához, hiszen mindkettő a világ végét jeleníti meg. Első filmje a Soah-t a XX. század legszörnyűbb eseményét idézi, a mostani az osztrák-magyar monarchia végét, amelyben szétesik a népek mozaikja. Ebben az értelemben felfoghatjuk úgy is, mint ommage a Stanley Kubrick. Az ő első világháborúban játszódó A dicsőség ösvényei című munkája ezeknek a kultúráknak a halálával fenyeget.
|
|
Olivia Colman
|
|
Nagyra értékelem, mit jelent Nemes Jeles számára Közép-Európa, hasonlóan, ahogy Tarr Bélának, Mundruczónak vagy Jancsónak. Kamerája egy ellenőrzött káosz benyomását reprodukálja, de nem egy felszíni káoszét, amely csak rendetlenséget mutat, hanem egy formába öntött káoszét.
Aztán, ahogy a háttért kezeli, amely itt természetesen nem a krematórium, nincsenek gázkamrák, csak az atmoszféra olyan, amelyben a korrupció, a félelem, a szorongás uralkodik. Mindez kissé deformált szemszögből jelenik meg, ahogyan első zseniális filmjében, ahol nem a holokausztot magát látjuk, itt pedig a frusztráció, az árulás, a kegyetlenség univerzuma úgy jelenik meg, hogy közben nem csúszik bele az erőszak ábrázolásába.
|
|
Alfonso Cuarón
|
|
Úgy látom, Nemes Jelesnek egészen különleges invenciózus a látásmódja. Én a filmet tisztán vizuális művészetnek tartom, és gyakran, amikor olvasom a kritikákat, amelyek a történetre fókuszálnak elsősorban, az a benyomásom, hogy regényről beszélnek, nem filmről. Nem lehet világosan kivenni, hogy vajon a filmszalag alá vagy fölérendelt viszonyban áll-e, hogy a beállítások jók-e vagy sem, úgy írják le a filmet, mintha regényről beszélnének, vagy politikai elemzést adnak, esetleg elárulják, hogy unatkoztak-e vagy sem.
A Napszállta vége egyértelmű tisztelgés Kubrick és A dicsőség ösvényei előtt. Kubrick is közép-európai gyökerű rendező, akinek a filmjei nem egyszer a történelem töréspontjaival foglalkoznak.
Például Barry Lindon című filmje a francia forradalom közelében játszódik. A végén feltűnik a dátum: 1789, a világ változása, legalábbis ahogy akkor hitték. A dicsőség ösvényei ugyanúgy, mint az Űrodüsszeia, az Acéllövedék Vietnamja a győzedelmes Amerika végét mutatja be.
Nemes Jeles filmje a történelmi Közép-Európa vége, a bécsi Freud-dal, aki 1930-ban megírja a Rossz közérzet a kultúrában című könyvét, kilenc évvel a második világháború kirobbanása előtt, amely nemcsak az egyén halálösztönére világít rá, hanem egy egész kultúráéra.”
|
|
Jennifer Kent
|
|
Az Arany Oroszlánnal díjazott Alfonso Cuarón Roma című filmjében egy család zűrökkel teli évét meséli el. A négygyermekes anya, Sofia (Marina de Tavira) férje hiányával kell szembenézzen, miközben házvezetőnőjét Cleót saját felkavaró hírei kötik le annyira, hogy csaknem elfelejt foglalkozni a rábízott gyerekekkel, akiket egyébként szinte sajátjaiként szeret. Roma egy külvárosi negyed neve, a hetvenes években járunk, azt követjük nyomon,miként próbálja egy család megőrizni az egyensúlyát a személyes, a társadalmi és a politikai harcok közepette. Noha a film mozikba sosem kerül, mert a Netflix hálózaté, az önéletrajzi ihletésű történet, amelyben aprólékos részletességgel építi fel a rendező a kort, a negyedet és a családot, azonnal meggyőzte a zsűrit, a közönséget és a kritikusokat is az alkotás értékeiről.
Az olasz Roberto Minervini Mit fogsz csinálni, amikor a világ lángokban áll? (What you gonna do when the world is on fire?) című dokumentumfilmjének sok szurkolója volt, és noha Naomi Watts zsűrornak nagyon tetszett, a társai mégsem ítélték díjazásra méltónak.
|
|
Willem Defoe
|
|
A nagydíjat Yorgos Lanthimos görög rendező érdemelte ki A kegyenc (The Favourite) című filmjével. Ebben nyújtott kiváló alakításával lett legjobb színésznő Olivia Colman. A legjobb férfi színész címét ezúttal Willem Defoe kapta. A legjobb rendezőnek Jacques Audiard bizonyult Sisters Brothers című munkájával. A Coen testvérek sem maradtak elismerés nélkül, övék a legjobb forgatókönyvért járó díj a Buster Scruggs baladájáért. Jennifer Kent, az egyetlen női rendező a versenyben a zsűri különdíját érdemelte ki. Filmje címe Fülemüle (Nightingale).
Vincenzo Basile Polgár tudósítása Velencéből
Fordította Máté Judit
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
A 37. Torinoi Filmfesztivál |
a horrorfilmek hódítottak |
|
|
|
Ebben az évben egyetlen szekcióban sem jelentkezett filmmel Magyarország, a nyertes alkotások zöme is Európán túli országokat, kultúrákat képviselt.
[ tov?b ]
|
|
Sci-Fi filmfesztivál Triesztben |
Leleplezett titkok 40 év után |
|
|
|
Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg Triesztben a tudományos-fantasztikus filmek seregszemléjét. A műfaj immár negyvenéves klasszikusa az Alien. Innen származik az idézet: “Mi vagyunk az új szörnyetegek, emberi lények, zombik, akik leromboljuk a környezetünket, amelyben élünk.”
[ tov?b ]
|
|
A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film |
|
|
|
A tavalyi Aranypálmás Koreeda Hirokazu filmjével nyit a Cannes utáni második legrangosabb európai filmfesztivál. Az egykori magyar újhullám jelképévé vált Sodrásban, Gaál István alkotása felújított változatát is levetítik. Vincenzo Basile Polgár tudósítása.
[ tov?b ]
|
|
|
|
 |
|
|
|