Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Csatárok
[ Kolibri Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz a - a - a
Kern, a könnyes-nevetős filmcsináló
Nem „csecsebecse ajándékkal”, hanem mozifilmmel lepte meg magát Kern András a 68. születésnapjára. Ez jól hangzik, de nem teljesen igaz. Ráadásul nem egy „kávéházi szegleten” írta, rendezte, játszotta a Gondolj rám című alkotást. Vagyis inkább a sors szeszélye, hogy pontosan egy héttel a január 21-ei filmbemutató után ünnepelhet egy újabb jeles eseményt az életében.

Éppen 20 éve volt a Sztracsatella bemutatója. Felvetődik a kérdés, mi vitt rá, hogy két évtized múltán újra filmet csinálj?

K.A.: Közte azért csináltam egy „fél” filmet, A miniszter félrelép-et.

Koltai Róberttel közösen. Ám önálló, mondhatnám szerzői filmet csak jó sokára. Fejtörés vagy egy véletlen ötlet szülte?

K. A.: Mindig töröm a fejem, mert úgy érzem, valamennyire tudok filmet írni, helyzeteket teremteni, a gondolatimat, érzésvilágomat, világnézetemet, szóval saját magamat belerámolni egy filmbe. De történetet kitalálni azt rettentő nehezen tudok, s mikor már untam, hogy nem jut eszembe semmilyen történet tíz év után, akkor egyszer csak a Vámos Miklóst kérdeztem, mert ő viszont tud. Erre azt mondta, milyet? És akkor valamelyik novelláját elővettük, ami nagyon tetszett nekem, mert érdekes, különös, fordulatos volt. Arról szól, hogy egy jó családból származó, jó állásban lévő, sikeres emberrel történik egyszer csak valami, ami miatt megváltoztatja az egész életét. És úgy lerombolja magát, hogy a végén egy Práter utcai lepusztult albérletben, egy málló falú házban köt ki, nincs egy fillére sem és mindenki megutálja. Aztán megint történik vele valami és szeretné az egészet visszacsinálni, de ez már nem nagyon megy neki. Tulajdonképpen olyan keserédes vígjáték ez. Ahogy a plakáton olvasható: vígjáték/végjáték.

 
 
A humorba fojtott depresszió és a szerelem egyaránt fontos hangsúlyt kapott anno a Sztracsatellában. A Gondolj rám is hasonló atmoszférát hordoz?

K.A.: Ami a szerelmet illeti, már nem nagyon.

Mi az oka?

K. A.: Egyrészt öregszem, nem is illő tulajdonképpen egy 70 felé közeledő embernek a szerelmi életével foglalkozni. Meg ez a történet nem olyan. Ez másról szól. Ennek az embernek van egy felesége, vannak körülötte különböző nők, úgyhogy a női vonal, a szex, szemtelenkedés ezzel a gondolattal azért nem hiányzik belőle. De amikor elhatározza, hogy végérvényesen elrontja a viszonyait, onnantól ez a történet inkább az erkölcsről, a barátságról, az árulásról szól, hogy jól csináltuk-e az életünket, vagy nem? Hogy jó-e egyedül maradni, vagy nem? Ezek a kérdések érdekeltek igazán engem.

Előző szereped egy karmester volt, most pedig egy sebészprofesszort alakítasz. Van ebben valami titkos kódolás?

K.A.: Nincs, Ebben annak a kódolása van, hogy hogy nagyon szerettem volna gyerekkoromtól kezdve karmestert játszani meg orvost. Gondoltam, legyen most sebész. Mert az eredeti történetben nem az volt.

Fura módon a kórház volt a Sztracsatella egyik legmulatságosabb színhelye. Most ismét felbukkan ez a helyszín. És mi újra röhögünk… Mert filmjeidben egyfajta kötőszövet a humor - a tragikus dolgok, az élet elviseléséhez.

K.A:: Nekem mindig is, minden filmben, bármilyen tragikus történet lenne, abban mindig jelen lenne a humor, mert az úgy jön belőlem. Az úgy magától értetődő. Én a humort mindig az eredeti értelmében értem, hogy nedves, tehát van életanyag benne, meg igazság, meg zsiger. A humor nem röhögtetést jelent, azt csak mi használjuk manapság arra. És ez a film nem olyan röhögtető, mint mondjuk A miniszter félrelép. Rengeteget lehet rajta mosolyogni, derülni - úgy keservesen…

Könnyezni is?

K. A.: Szerintem azt is. Igen.

Az jó dolog. Megtisztulás.

K. A.:Én is ezt mondom. De szinte mindenki, aki azzal foglalkozik, hogy a promóció, meg a filmelőzetes behozza a nézőt a mozikba, betegesen ragaszkodnak ahhoz, hogy ez vígjátéknak legyen mondva! Kérték is, sokat lehessen nevetni, amikor még olyan félkész állapotában néztük a filmet. Mondták, hogy legyen humorosabb, mert borzasztó nagy igény van erre manapság. Én azt gondolom, hogy a szórakoztatásba a mulatságos és fájdalmas dolgok is beletartoznak.

 
 
Újra munka- és játszótársad Ragályi, Presser és Eszenyi. „A győztes csapaton ne változtass”?

K.A.: Igen, amikor a dialógokat írtam, a feleségemet játszó alakot olyannak képzeltem, mint az Enikő. Ezt mondtam a Vámosnak is, aki egyetértett vele, mert tulajdonképpen a forgatókönyvet is ketten írtuk. Nem egyszerre, hanem ő írt egy vázlatot és akkor én azt átírtam, bizonyos helyzeteket is megváltoztattam, és odaadtam neki. Akkor ő megváltoztatott pár dolgot és így-úgy adogattuk egymásnak. Egyszer csak kész lett. A Presser meg olyan nyilvánvaló volt, mert ennek a filmnek az a címe, a Gondolj rám, egy régi Presser-Dusán sláger címe. Ennek az orvosnak, akit játszom, van egy kórházi hobbi-zenekara, egy kicsit amatőr, kicsit műkedvelő társaság. Orvosok mind, és épp a Gondolj rám című nótát próbálják, amikor bekapcsolódunk a történetbe. Aztán amikor meg vége van a történetnek, akkor ez a pasas - aki egyedül marad a sok bajával, de azért bizonyos előnyével is, mert talán szabadabb lett és végre elénekelheti ezt a dalt, úgy, ahogy ő régen egyszer akarta. Nyilvánvaló volt, hogy ily módon a Presser részt vesz ebben a filmben, hát gondoltam, miért ne legyen a Gondolj rám motívumaiból a kísérőzenéje is a filmnek?

Majd egyszer csak a homlokodra csaptál és azt mondtad, ez legyen a film címe is!

K.A: Nem kellett a homlokomra csapni, olyan magától értetődő volt.

A forgatáson a te reszortod alapvetően a színészvezetés volt, a képbeállításokat pedig Ragályi Elemérre bíztad?

K. A.: Együtt csináltuk. Velünk volt még egy technikai rendező, Balogh Zsolt is. Én elmondtam, hogy hova rakjuk le a kamerát, de hogy onnan errefelé guruljon vagy amarra, és hogy kire svenkeljen, ezt együtt találjuk Elemérrel meg a Zsolttal. Ez a könnyebb része tulajdonképpen a filmezésnek. A nehezebb része, hogy az ember jó filmet csináljon.

A világításba is beleszóltál?

K. A.: Nem, azt rábíztam Elemérre meg Hajdu Miklós fővilágosítóra. Azt is szokták kérdezni, hogy nem nehéz-e magamat rendezni? Erre meg mindig azt mondom, hogy egyáltalán nem. Ez nekem valahogy olyan természetes, mert tizenhat éves koromban csináltam egy amatőr filmet, amit szintén én rendeztem meg játszottam az Edelényi nevű barátommal, aki meg operatőr volt, ő is úgy hozzászólt, később rendező lett. Egyébként nekem az, hogy a partneremnek a kamera előtt, vagy a kamera mögül mondjam azt, hogy hogyan játsszon, semmiféle gondot nem okoz, hiszen azt ugyanúgy el lehet magyarázni, itt is, ott is. Magam meg úgy játszom, ahogyan én szeretnék. És ha az rossz, akkor azért szólnak a többiek.

Kitől fogadsz el instrukciót, amikor átkerülsz a kamera mögül a kamera elé?

K. A. Mindenkitől, aki épeszűt mond...

Emlékszel, hogy hányan látták a Sztracsatellát annak idején?

K. A.: Úgy kétszázezer körül, azt hiszem.

Most is kiegyeznél ennyivel?

K. A.: Azt elhiszem… Rémisztgetnek engem azzal, hogy kevesen fogják nézni. Mert manapság az a divat, hogy csak az amerikai blockbustereket, a nagy fölrobbantósakat, ahogy Bruce Willis megmenti a Földet, azt nézik szívesen a mozikban, meg az olyat, amin nagyon sokat lehet röhögni. Ez meg nem olyan. Ez pont olyan, mint ami a mi korosztályunknak való, egykor általam mozinak nevezett valami. Hogy hány ember lesz rá kíváncsi, tudja a frász. Mindenféleképpen lesz valamilyen élete, gondolom, mert megy majd a tévében, meg átírják, meg letöltik, meg odaadják a barátaiknak, meg megnézik a telefonjukon.

Egy film sikerét az is meghatározhatja, hogy hány helyen kezdik vetíteni.

K. A.: A Gondolj rám elég sok kópiával indul, mostanában nem is az a baj. A kópia nem kerül olyan sokba, mert nem filmre készült, hanem elektronikára - ez manapság a gyakorlat -, tehát nincs celluloid a közelben.

 
 
A Filmalap jelentős összeggel járult költségekhez. Ráadásul – gondolom - Kern András nevére kinyíltak a multi cégek pénzcsatornái…

K. A.: Azért nem egészen. A Filmalap járult hozzá a legnagyobb részt azt hiszem, 250 millióval, de a TEVA nagyon kedves volt, mivel ők támogatják a Vígszínházat, ezáltal ismerős emberhez fordultam, és rögtön segítettek. A hiányzó 100 milliót a TAO-ból meg más kisebb szponzorációból szereztük. De volt olyan szponzor is, amely nem pénzzel támogatott. A Volkswagen adta például a főhős autóját.

Akkor ez – pénzügyi hátterét tekintve - egy megalkuvásmentes film?

K. A.: Igen, talán kicsit több idő kellett volna hozzá. Ezt a filmet az amerikaiak 50 napig forgatják, mi meg 32 napig. Futottunk mindig egyik helyszínről a másikra. De ez végül is nem volt olyan nagy baj.

Korábban voltál karmester, lettél sebészprofesszor, milyen figurára vágysz még?

K: A.: Pilóta, az mindig szerettem volna lenni, de nem jut eszembe egy „pilótás” film.

Színpadon játszottad a Vígben – A 22-es csapdájában.

K. A.: Az nem pilóta volt, hanem bombázó tiszt. Minden esetre repült... Szóval a repülőgépes ügyek nagyon érdekelnek engem. Úgyhogy aki tud egy jó repülős történetet, az szóljon!

( Fot? Gál Berenike )
[ Kiss Péter ] 2016-01-25 20:40:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence
Sztárok és szuper (rock)sztárok, tiltakozás, viták, politika, gazdaság, emigráció, jogok és civilek harca – ezek voltak a fő jellemzői a 76. Velencei Filmfesztiválnak. [ tov?b ]
Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon
Két nagy név, két jelentős személyiség megidézése az idei szemlén, amely Magyarországra irányítja a figyelmet: Giorgio Pressburger és Gaál István. [ tov?b ]
A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film
A tavalyi Aranypálmás Koreeda Hirokazu filmjével nyit a Cannes utáni második legrangosabb európai filmfesztivál. Az egykori magyar újhullám jelképévé vált Sodrásban, Gaál István alkotása felújított változatát is levetítik. Vincenzo Basile Polgár tudósítása. [ tov?b ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető
Minden, ami európai sci-fi, a 18. trieszti fesztiválon szívesen látott vendég. Két magyar bemutatónak is drukkolhatunk. Pálfi György Az úr hangja és a hazai mozikban már hónapok óta látható Lajkó-cigány az űrben, Lengyel Balázs munkája képviseli Magyarországot. Vincenzo Basile Polgár tudósítása. [ tov?b ]
Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben
Véget ért a 18. tudományos fantasztikus filmfesztivál a Politeama Rossetti színpadán átadott díjakkal. . Egy hét alatt 20 000 látogatója volt a különféle rendezvényeknek. Magyarország ezúttal sem távozott üres kézzel: Lengyel Balázs Lajkó – cigány az űrben című filmje a közönség díját kapta. [ tov?b ]
Velence a magyar sikerek városa
A Napszállta is ott lesz Velencében
Újabb magyar filmes-siker
Pozsgai Zsolt Megszállottak-ja fődíjas a Monacói Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az Egy nap sikere a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon
Elvis Presley „’68 Comeback Special” televíziós showja
Új magyar thriller forog Erdélyben
Óriáskeréken a megállíthatatlan Woody Allen
Stratton
Madarász Isti filmje a versenyporgram elején Triesztben
Az élet ára - a Weiss Manfréd-család története 93'
Leonardo Da Vinci: A lángelme Milánóban
Évszakok
Kern, a könnyes-nevetős filmcsináló
5. Mozinet Filmnapok
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]