Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Csatárok
[ Kolibri Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. május 22. hétfő    Mai névnap(ok): Júlia, Rita a - a - a
A Jókai Színház Kelemen László nyughelyén
A Jókai Színház kedves invitálást kapott Csanádpalota polgármesterétől, Kovács Sándortól és a Kelemen László Emlék Alapítvány képviseletében Ádók Istvántól december 21-ére az első magyar színigazgató emléknapjára. A meghívás apropója az volt, hogy 1993-ban – éppen húsz éve – a Nemzeti Színház ezen a napon az Sütő András Ádvent a Hargitán című előadással szerepelt a településen.

Az akkori előadás szereplői Sinkovits Imre, Agárdi Gábor és mások között szerepelt Rubold Ödön, aki a Jókai Színház mostani előadásának rendezője és az emlék alapítvány kuratóriumának tagja.

A Csanádpalotai Művelődési Ház igazgatója, Ádók István fogadta a Jókai Színház, Ádvent a Hargitán produkciójának társulatát az előadás helyszínén. Az üdvözléseket követően a városházán Kovács Sándor polgármester köszöntötte a társulatot, majd traktát követően a díszteremben kezdetét vette a megemlékezés Kelemen Lászlóról.
A tervek szerint Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató előadására került sor. Sajnálatos megbetegedése miatt – ezúton is mielőbbi gyógyulást kívánunk – írásban küldte el dolgozatát, amelyet Ádók István olvasott fel.

 
Emlékezés Kelemen Lászlóra

II. József kalapos király hírhedt nyelvrendelete nem csupán a nyelvújítási mozgalomnak adott viharos sodrást, de Bessenyei György a magyar tudós társaság életre hívását szorgalmazta, szállóigévé vált: „Egy nemzet sem tehette eddig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga nyelvébe bé nem húzta”. Kazinczy Ferenccel mozgalom indult a magyar nyelv ápolására, terjesztésére, pallérozására. Az irodalom magyarul, a nép nyelvén bontogatta szárnyát, így a legfőbb cél, a nemzeti irodalom és a nemzeti színjátszás megteremtése lett.

Kelemen László nemcsak álmodozott a nemzeti színjátszásról, de jogi végzettsége révén tudta, hogy az országgyűléshez kell folyamodni játszási engedélyt. Amikor a tisztelt testület protonótáriusa felolvasta a teátrális társulat alakítására a kérelmet, üdvrivalgás tört ki:” Éljen Kelemen László! Éljen! Ez az igazi magyar, ő a nemzet dicsősége! Ő a magyar nyelv megmentője!” Az országgyűlési felhatalmazással Kelemen László vezetésével 1790. szeptember 1-jén megalakult az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság. A magyar színjátszás születésnapja 1790. október 25. Ekkor mutatták be nagy sikerrel a budai várszínházban Simai Kristóf Igazházi című darabját. Két nappal később, szintén teltházban megismételték a pesti Rondellában.

Erről az eseményről szépírói megfogalmazásban Szilágyi Pál színész ad megható képet. „Kelemen Mihály midőn meghallotta, hogy fia, László színtársulatot szándékozik alakítani, eltiltotta a házától, búsult mint magyar, hogy oly fi¬út nevelt, ki házára, nevére szégyent hoz, szégyent nemzetére, mert komédiás lesz, s szegény öreg, ki fiát, mint minden gyermekét nagyon szerette, – tovább esztendőnél nem látta László fiát, hasztalan igyekezett őt kiengesztelni bárki is, megmaradt kimondott szavánál, búsult és lesütött fővel járt a városban dolgai után, félt ismerőseivel találkozni, nehogy arcáról leolvassák a szégyent, mit fia hozott rá. Végre eljött a rettentő nap, 1790. év október hó 25-ike, széthordták a színlapokat, s tudatták a közönséggel a magyar színészet első előadását. Bor¬zasztó nap volt ez az öregre nézve, ki nem mert menni hazulról, otthon ült szót¬lanul, bezárkózott s még nem is ebédelt családja körében. Szerencsére másnap dolga volt a helytartótanácsnál, Budán, lesütött fővel sietett a hídon, nehogy va¬lakivel találkozzék, de haszntalan, a sors elől nem lehet elbújni. Laczkovics hu¬szárkapitány rákiált: Megálljon, Kelemen uram, hová siet olyan gyorsan, enged¬je legalább, hogy üdvözölhessem, oly apa mint ön, ki oly derék gyermeket ne¬velt a hazának, megérdemli minden igaz magyar üdvözletét. Kelemen Mihály: Nem tudom, mivel érdemlem e gúnyt? Laczkovics: Gúny, micsoda beszéd ez, Kelemen uram. Négylovas fogat állott meg mellettük, Batthyány József, Magyar¬ország prímása hajolt ki a hintóból, köszöntve Kelement, ki még mindig szon¬tyolodva állott Laczkovics mellett. Nyújtsa kezét, Kelemen uram, hadd szorítom meg, mert derék fiút nevelt Lászlóból, szép örömet szerzett apjának.”

A második előadás után – a konkurenciától tartva – a német színháztulajdonos vissza¬vonta a játszási engedélyt. A kényszerszünet alatt Kelemen László ráakad egy faépítésű raktár¬épületre, a Reischl-házra, amelyet saját költségén bérbe vesz. Itt négy esztendeig – 1792. május 5-től 1796. május 6-ig – működtek; 144 bemutatóból 449 előadást tartottak.
Az udvar a Martinovics-féle összeesküvés után a színészeket a magyar rebellió szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette, így a társulat négyévi csodával határos működés után, 1796. április 10-én feloszlott. Kelemen László színtársulatának a továbbiakban Kecskemét, Nagykőrös, Eger, Miskolc, Nagykároly és Nagykálló voltak állomáshelyei. Az újabb sikerek átmenetiek voltak, a hivatalos szervek részvétlensége miatt vállalkozása csődbe ment, magát Kelemen Lászlót az adósok.börtönébe zárták. Segítői ugyan kiesz¬közölték szabad lábra helyezését, de nemcsak az ő és felesége ingóságait von¬ták árverés alá, de a színház teljes fölszerelését is.

Kelemen László kudarc, csalódottság, szenvedés, nélkülözés, bukás után kénytelen volt apja foglalkozását folytatni. Előbb Ráckevén lett kántor, de ott leégett a templom, a parókia és a kántorlak. A makói kanonok 1806-ban meghívta a Maros-parti városba, ahol egy esztendei fizetése készpénzben 100 rhénes forint, 2 öl puhafa, 34 magyar hold szántó, szolgálati lakás kerttel és stóla.

Ráckevén két, Makón három gyermeke született, a héttagú család ellátásához kevés volt a kántori jövedelem, ezért 1812. február 1-jén átköltözött Csanádpalotára, ahol fizetése nagyobb lett, mivel nemcsak kántori, de iskolamesteri teendőket is ellátott. 1814. december 24-én szerencsétlenség érte; szekerének megbokrosodott lovait a részeg kocsis nem bírta megállítani, Kelemen László a kocsiból kiesett, koponyaalapi törést szenvedett, és rövid haláltusa után meghalt.

Évtizedek során a magyar nemzeti színtársult megteremtőjének még a neve is feledésbe merült. Közel kétszáz éven át nem tudták Kelemen László születésének helyét és idejét sem. Sírját is hosszas keresés után találták meg, a sírt nem gondozták, a korhadt fakereszten neve alig volt olvasható. Ilyen körülmányek ellenére 125 évvel ezelőtt, 1888-ban a háromnapos országos Kelemen ünnepségre kerül sor, amely szeptember 7-én Aradon kezdődött. A színházban díszelőadást tartottak helyi és budapesti művészek közreműködésével. Az ünnepség másnap Csanádpalotán folytatódott. A Kelemen László emlékünnepség fővédnöke a nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia volt és férje, Lonovics József főispán. A Kelemen-család leszármazottai, életben lévő leánya, Veronika és unokái Kelemen László sírjára vörösmárvány síremléket állítottak. A sírnál Halmai Imre, az ország legfiatalabb színigazgatója szavalta el Váradi Antalnak erre az alka¬lomra írt ódáját. A koszorúzást követően gyászistentiszteletet tartottak, utána az Országos Színészegyesület a község főterén emlékoszlopot állított. Itt Ecsedi Kovács Gyula mondta el alkalmi költeményét, majd a talapzaton az el¬ső koszorút Hollósy Kornélia, az ünnepség fővédnöke helyezte el.

A csanádpalotai ünnepségről a vendégek átjöttek Makóra, ahol Major Miklós pol¬gármester fogadta őket. Lonovics főispán és felesége ötven terítékes ebédet adott a meghívottak tiszteletére. Ebéd után Németh János, az aradi színház tenoristája részleteket énekelt a Hunyadi Lászlóból. Este a makói színkörben az Országos Színészegyesület segély- és nyugdíjalapja javára és Kelemen László emlékezetére díszelőadást rendeztek. A makói előadást a kaszinóban 180 terítékes díszlakoma követte. A díszasztal főhe¬lyén az ünnepség védasszonya, Lonovicsné Hollósy Kornélia ült, mellette Márkus Emília, illetve Feleky Miklós, vele szemben Pálmay Ilka és Lonovics József főispán. Az első pohár¬köszöntőt Feleky Miklós mint az Országos Színészegyesület elnöke Hollósy Kornéliára mondotta. A felköszöntők hosszú sorát hajnalig tartó táncmulatság követte.

Húsz évvel ezelőtt, 1993-ban egy lelkes csoport megalakította a Kelemen László Emlékéért Kultúrális alapítványt, hogy az ott nyugvó színigazgató emlékéhez méltóvá tegyék a sírketet. A héttagú kuratórium Ádók István elnök vezetésével alakult meg, és máig eredményesen működik. Az alapítvány jelenlegi védnökei: Vidnyánszky Attila, a Budapesti Nemzeti Színház főigazgatója -
A. Szabó Magda, a Budapesti Nemzeti Színház stratégiai igazgatója -
Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója -
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója -
Ablonczy László, a Budapesti Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója, aki egyben az Emlékpark fővédnöke -
dr. Ács Piroska, az OMSZI igazgatója -
Kecskemét megyei jogú város önkormányzata -
Csanádpalota város önkormányzata -
Kubik Anna, Kossuth-és Jászai-díjas színművésznő -
Rubold Ödön, Jászai-díjas színész és rendező.

Elsőnek a Kelemen László síremlék készült el. A régi sírkő elé kapuszerűen csúcsíves előépítmény került, amely egyszerű, de monumentális eszközökkel hívja fel a figyelmet a nemzeti színjátszás apostolára. Mögötte áll a főtéren 1888-ban felállított emlékoszlop.
Csanádpalota két elszármazott fia: Barta Károly és Sándor a temetőkápolna felújítására egy millió forintot ajánlott fel, amelyet – pályázati összeggel kiegészítve – Dér István orosházi vállalkozó referencia munkában újított fel. A stációk helyreállításának költségeit általában egy-egy család vállalta, az utolsót Gyulay Endre szeged-csanádi püspök. Az első és a második világháború hősi halottait a Hősi Panteonban temették újra, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Hadigondozó irodájának segítségével emeltek. A temetői középkeresztet téglából falazott új alapra állították. Az emlékpark építészeti tervezője Benke József volt.

Az alapítvány a Kelemen Emlékpark kialakítása mellett színvonalas rendezvényekkel, előadásokkal valóságos Kelemen László kultuszt is teremtettek Csanádpalotán. Példaként említhetjük a Szegedi Nemzeti Színház jeles művészeinek – Király Levente, Sinka Károly, Vajda Júlia, Busa Tamás ¬– fellépését vagy a Budapesti Nemzeti Színház előadásában Sütő Andrásnak Advent Hargitán c. művének studióelőadását, amelyet Agárdy Gábor, Sinkovics Imre, Rubold Ödön, Bartal Zsuzsa és Varga Viktória jelenített meg. Eredményesen szerepeltek a helyi, az algyői, a békéscsabai, az erdélyi és vajdasági amatőr színjátszó csoportok is.
Az idei rangos jubileumi rendezvény során a kuratórium már a következő évek programját is kidolgozta. A rendezvény ünnepélyes megnyitója 2012. július 28-án volt és 2014 Adventig tart. A programsorozat tartalmaz nyári táborokat, diákszínjátszást, amatőr színjátszó találkozókat. Az előkészületek megkezdődtek, felvették a kapcsolatot több erdélyi, vajdasági, felvidéki illetve kárpátaljai színtársulattal. Számos amatőr társulat jelezte szándékát. Az ünnepségsorozat eredményeit egy gyűjteményes kiadványban adják közre.

Ahhoz, hogy a Kelemen László Emlékpark a mai állapotába kerüljön, sok-sok időre, kétkezi és lelki munkára volt szükség, és sokszor úgy tűnt, hogy az elképzelés kudarcra van ítélve. De bebizonyosodott, hogy az akarat és az összefogás nem ismer lehetetlent, s talán egyszer országos zarándokhellyé válik.

Csanádpalota, 2013. december 21.

Dr. Tóth Ferenc nyugállományú múzeumigazgató

Sinkovits Imre - Agárdy Gábor (1993)
 
Szélyes Imre - Szőke Pál (2013)
 
A megemlékezést követően Hajas László az alapítvány tevékenységéről és a tervekről tájékoztatta a megjelenteket, majd közös séta keretében a résztvevők meglátogatták Kelemen László csodálatosan felújított síremlékét. A séta közben megtudtuk: az alapítvány kezdeményezésére civil összefogással a megszüntetett temetőben meglelt sírt felújították és a környékén az elvadult növényzetet kitisztították és emlékparkot alakítottak ki. Egyéni adományokból a kápolnát és a hozzá vezető stációkat felújították. Az Önkormányzat látva az alapítvány fáradhatatlan tevékenységét csatlakozott a saját lehetőségeivel az ügyhöz, az Egyház Községtől megvásárolta a környező területet azt rendezte, így vált teljessé az emlékpark.

A sírnál megjelentek az ott korábban tevékenykedők is, az összegyűltek fáklyát gyújtottak és így vonultak vissza a város-központba.
Az Ádvent a Hargitán előadása előtt Hajas László az alapítvány, Fekete Péter a Jókai Színház igazgatója üdvözölte a közönséget. A termet zsúfolásig megtöltő közönség sorozatos közbe – a végén hosszantartó – tapssal köszönte meg az előadást.
Az estet a Kovács Sándor polgármester vacsora-meghívása zárta, amelyen a teljes társulat részt vett. A pohárköszöntők során Fekete Péter hangsúlyozta: „ reményem szerint egy hosszú-távú együttműködés kezdetén vagyunk, amelyhez a Jókai Színház minden támogatást megad.”

[ kl ] 2013-12-22 11:32:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
A zene, a színház, az kell!
Valahol Európában: Dunaújváros gyermekszínészeit ünnepli
Valahol Európában: a szívszorító történet musicalváltozata tartja lázban a május 12-ei premier óta a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza közönségét, sőt az egész várost, ahol a siker és az ünneplés folytatódik. [ tov?b ]
Takács Klára- a hang szerelmese
A Hungaroton gondozásában jelent meg Takács Klára mezzoszoprán CD-je. 1973-ban végzett a Zeneművészeti Főiskola ének-opera szakán, onnantól 1989-ig az Operaház egyik vezető mezzoszopránja volt. 71 éves korában idén januárban hunyt el. [ tov?b ]
Macskajáték Nagyváradon - Csíki Ibolyának ajánlva
Nagyváradon, a május 7-21 között zajló XXVI. Festum Varadinum programsorozat keretében szerepelt a békéscsabai Jókai Színház azzal a Macskajáték-kal, amelyben a váradi színjátszás nagyasszonya Csiky Ibolya 2017 januárjában vette át Cs. Bruckner Adelaida szerepét és játszotta el tucatszor. [ tov?b ]
Molière - Tartuffe
Szombathely
Weöres Sándor Színház, Szombathely, Moliére: Tartuffe - BEMUTATÓ: 2017. május 5. 19 óra, Márkus Emília terem. Rendező Béres Attila, főszereplők: Mertz Tibor, Bajomi Nagy György, Nagy Cili, Edvi Henrietta [ tov?b ]
Hungaroton újdonság
Hungaroton újdonsága közé tartozik Claude Debussy Songs kiadványa, melyen Baráth Emőke operaénekest (szoprán) Virág Emese zongoraművész kíséri. [ tov?b ]
Háy Gulya - Appassionata
Tisztelgés Kocsis Zoltán előtt
Zenthe Ferenc Színház 5 éves
Szüléstörténetek
Zenthe Ferencre emlékeznek Salgóbányán
100 szóban a Város
„Az ember mindig magával harcol, nem a rántott hússal”
Bárdos Artúr 135
Előadások a SZFE-n
Az analfabéta
Faust, az elkárhozott
XX_&_Fragments_ - A Frenák Pál Társulat
Farkas Gábor a Steinway Artist cím birtokosa
Jon Fosse - Alvás
Búcsú Csíky Ibolyától
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]