Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

... és már senki sem!
[ Vídám Színpad ]
fotó Peti Péter, Bálint F Gyula
 
Dátum: 2018. június 19. kedd    Mai névnap(ok): Gyárfás, Hajnalka a - a - a
A Jókai Színház Kelemen László nyughelyén
A Jókai Színház kedves invitálást kapott Csanádpalota polgármesterétől, Kovács Sándortól és a Kelemen László Emlék Alapítvány képviseletében Ádók Istvántól december 21-ére az első magyar színigazgató emléknapjára. A meghívás apropója az volt, hogy 1993-ban – éppen húsz éve – a Nemzeti Színház ezen a napon az Sütő András Ádvent a Hargitán című előadással szerepelt a településen.

Az akkori előadás szereplői Sinkovits Imre, Agárdi Gábor és mások között szerepelt Rubold Ödön, aki a Jókai Színház mostani előadásának rendezője és az emlék alapítvány kuratóriumának tagja.

A Csanádpalotai Művelődési Ház igazgatója, Ádók István fogadta a Jókai Színház, Ádvent a Hargitán produkciójának társulatát az előadás helyszínén. Az üdvözléseket követően a városházán Kovács Sándor polgármester köszöntötte a társulatot, majd traktát követően a díszteremben kezdetét vette a megemlékezés Kelemen Lászlóról.
A tervek szerint Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató előadására került sor. Sajnálatos megbetegedése miatt – ezúton is mielőbbi gyógyulást kívánunk – írásban küldte el dolgozatát, amelyet Ádók István olvasott fel.

 
Emlékezés Kelemen Lászlóra

II. József kalapos király hírhedt nyelvrendelete nem csupán a nyelvújítási mozgalomnak adott viharos sodrást, de Bessenyei György a magyar tudós társaság életre hívását szorgalmazta, szállóigévé vált: „Egy nemzet sem tehette eddig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga nyelvébe bé nem húzta”. Kazinczy Ferenccel mozgalom indult a magyar nyelv ápolására, terjesztésére, pallérozására. Az irodalom magyarul, a nép nyelvén bontogatta szárnyát, így a legfőbb cél, a nemzeti irodalom és a nemzeti színjátszás megteremtése lett.

Kelemen László nemcsak álmodozott a nemzeti színjátszásról, de jogi végzettsége révén tudta, hogy az országgyűléshez kell folyamodni játszási engedélyt. Amikor a tisztelt testület protonótáriusa felolvasta a teátrális társulat alakítására a kérelmet, üdvrivalgás tört ki:” Éljen Kelemen László! Éljen! Ez az igazi magyar, ő a nemzet dicsősége! Ő a magyar nyelv megmentője!” Az országgyűlési felhatalmazással Kelemen László vezetésével 1790. szeptember 1-jén megalakult az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság. A magyar színjátszás születésnapja 1790. október 25. Ekkor mutatták be nagy sikerrel a budai várszínházban Simai Kristóf Igazházi című darabját. Két nappal később, szintén teltházban megismételték a pesti Rondellában.

Erről az eseményről szépírói megfogalmazásban Szilágyi Pál színész ad megható képet. „Kelemen Mihály midőn meghallotta, hogy fia, László színtársulatot szándékozik alakítani, eltiltotta a házától, búsult mint magyar, hogy oly fi¬út nevelt, ki házára, nevére szégyent hoz, szégyent nemzetére, mert komédiás lesz, s szegény öreg, ki fiát, mint minden gyermekét nagyon szerette, – tovább esztendőnél nem látta László fiát, hasztalan igyekezett őt kiengesztelni bárki is, megmaradt kimondott szavánál, búsult és lesütött fővel járt a városban dolgai után, félt ismerőseivel találkozni, nehogy arcáról leolvassák a szégyent, mit fia hozott rá. Végre eljött a rettentő nap, 1790. év október hó 25-ike, széthordták a színlapokat, s tudatták a közönséggel a magyar színészet első előadását. Bor¬zasztó nap volt ez az öregre nézve, ki nem mert menni hazulról, otthon ült szót¬lanul, bezárkózott s még nem is ebédelt családja körében. Szerencsére másnap dolga volt a helytartótanácsnál, Budán, lesütött fővel sietett a hídon, nehogy va¬lakivel találkozzék, de haszntalan, a sors elől nem lehet elbújni. Laczkovics hu¬szárkapitány rákiált: Megálljon, Kelemen uram, hová siet olyan gyorsan, enged¬je legalább, hogy üdvözölhessem, oly apa mint ön, ki oly derék gyermeket ne¬velt a hazának, megérdemli minden igaz magyar üdvözletét. Kelemen Mihály: Nem tudom, mivel érdemlem e gúnyt? Laczkovics: Gúny, micsoda beszéd ez, Kelemen uram. Négylovas fogat állott meg mellettük, Batthyány József, Magyar¬ország prímása hajolt ki a hintóból, köszöntve Kelement, ki még mindig szon¬tyolodva állott Laczkovics mellett. Nyújtsa kezét, Kelemen uram, hadd szorítom meg, mert derék fiút nevelt Lászlóból, szép örömet szerzett apjának.”

A második előadás után – a konkurenciától tartva – a német színháztulajdonos vissza¬vonta a játszási engedélyt. A kényszerszünet alatt Kelemen László ráakad egy faépítésű raktár¬épületre, a Reischl-házra, amelyet saját költségén bérbe vesz. Itt négy esztendeig – 1792. május 5-től 1796. május 6-ig – működtek; 144 bemutatóból 449 előadást tartottak.
Az udvar a Martinovics-féle összeesküvés után a színészeket a magyar rebellió szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette, így a társulat négyévi csodával határos működés után, 1796. április 10-én feloszlott. Kelemen László színtársulatának a továbbiakban Kecskemét, Nagykőrös, Eger, Miskolc, Nagykároly és Nagykálló voltak állomáshelyei. Az újabb sikerek átmenetiek voltak, a hivatalos szervek részvétlensége miatt vállalkozása csődbe ment, magát Kelemen Lászlót az adósok.börtönébe zárták. Segítői ugyan kiesz¬közölték szabad lábra helyezését, de nemcsak az ő és felesége ingóságait von¬ták árverés alá, de a színház teljes fölszerelését is.

Kelemen László kudarc, csalódottság, szenvedés, nélkülözés, bukás után kénytelen volt apja foglalkozását folytatni. Előbb Ráckevén lett kántor, de ott leégett a templom, a parókia és a kántorlak. A makói kanonok 1806-ban meghívta a Maros-parti városba, ahol egy esztendei fizetése készpénzben 100 rhénes forint, 2 öl puhafa, 34 magyar hold szántó, szolgálati lakás kerttel és stóla.

Ráckevén két, Makón három gyermeke született, a héttagú család ellátásához kevés volt a kántori jövedelem, ezért 1812. február 1-jén átköltözött Csanádpalotára, ahol fizetése nagyobb lett, mivel nemcsak kántori, de iskolamesteri teendőket is ellátott. 1814. december 24-én szerencsétlenség érte; szekerének megbokrosodott lovait a részeg kocsis nem bírta megállítani, Kelemen László a kocsiból kiesett, koponyaalapi törést szenvedett, és rövid haláltusa után meghalt.

Évtizedek során a magyar nemzeti színtársult megteremtőjének még a neve is feledésbe merült. Közel kétszáz éven át nem tudták Kelemen László születésének helyét és idejét sem. Sírját is hosszas keresés után találták meg, a sírt nem gondozták, a korhadt fakereszten neve alig volt olvasható. Ilyen körülmányek ellenére 125 évvel ezelőtt, 1888-ban a háromnapos országos Kelemen ünnepségre kerül sor, amely szeptember 7-én Aradon kezdődött. A színházban díszelőadást tartottak helyi és budapesti művészek közreműködésével. Az ünnepség másnap Csanádpalotán folytatódott. A Kelemen László emlékünnepség fővédnöke a nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia volt és férje, Lonovics József főispán. A Kelemen-család leszármazottai, életben lévő leánya, Veronika és unokái Kelemen László sírjára vörösmárvány síremléket állítottak. A sírnál Halmai Imre, az ország legfiatalabb színigazgatója szavalta el Váradi Antalnak erre az alka¬lomra írt ódáját. A koszorúzást követően gyászistentiszteletet tartottak, utána az Országos Színészegyesület a község főterén emlékoszlopot állított. Itt Ecsedi Kovács Gyula mondta el alkalmi költeményét, majd a talapzaton az el¬ső koszorút Hollósy Kornélia, az ünnepség fővédnöke helyezte el.

A csanádpalotai ünnepségről a vendégek átjöttek Makóra, ahol Major Miklós pol¬gármester fogadta őket. Lonovics főispán és felesége ötven terítékes ebédet adott a meghívottak tiszteletére. Ebéd után Németh János, az aradi színház tenoristája részleteket énekelt a Hunyadi Lászlóból. Este a makói színkörben az Országos Színészegyesület segély- és nyugdíjalapja javára és Kelemen László emlékezetére díszelőadást rendeztek. A makói előadást a kaszinóban 180 terítékes díszlakoma követte. A díszasztal főhe¬lyén az ünnepség védasszonya, Lonovicsné Hollósy Kornélia ült, mellette Márkus Emília, illetve Feleky Miklós, vele szemben Pálmay Ilka és Lonovics József főispán. Az első pohár¬köszöntőt Feleky Miklós mint az Országos Színészegyesület elnöke Hollósy Kornéliára mondotta. A felköszöntők hosszú sorát hajnalig tartó táncmulatság követte.

Húsz évvel ezelőtt, 1993-ban egy lelkes csoport megalakította a Kelemen László Emlékéért Kultúrális alapítványt, hogy az ott nyugvó színigazgató emlékéhez méltóvá tegyék a sírketet. A héttagú kuratórium Ádók István elnök vezetésével alakult meg, és máig eredményesen működik. Az alapítvány jelenlegi védnökei: Vidnyánszky Attila, a Budapesti Nemzeti Színház főigazgatója -
A. Szabó Magda, a Budapesti Nemzeti Színház stratégiai igazgatója -
Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója -
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója -
Ablonczy László, a Budapesti Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója, aki egyben az Emlékpark fővédnöke -
dr. Ács Piroska, az OMSZI igazgatója -
Kecskemét megyei jogú város önkormányzata -
Csanádpalota város önkormányzata -
Kubik Anna, Kossuth-és Jászai-díjas színművésznő -
Rubold Ödön, Jászai-díjas színész és rendező.

Elsőnek a Kelemen László síremlék készült el. A régi sírkő elé kapuszerűen csúcsíves előépítmény került, amely egyszerű, de monumentális eszközökkel hívja fel a figyelmet a nemzeti színjátszás apostolára. Mögötte áll a főtéren 1888-ban felállított emlékoszlop.
Csanádpalota két elszármazott fia: Barta Károly és Sándor a temetőkápolna felújítására egy millió forintot ajánlott fel, amelyet – pályázati összeggel kiegészítve – Dér István orosházi vállalkozó referencia munkában újított fel. A stációk helyreállításának költségeit általában egy-egy család vállalta, az utolsót Gyulay Endre szeged-csanádi püspök. Az első és a második világháború hősi halottait a Hősi Panteonban temették újra, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Hadigondozó irodájának segítségével emeltek. A temetői középkeresztet téglából falazott új alapra állították. Az emlékpark építészeti tervezője Benke József volt.

Az alapítvány a Kelemen Emlékpark kialakítása mellett színvonalas rendezvényekkel, előadásokkal valóságos Kelemen László kultuszt is teremtettek Csanádpalotán. Példaként említhetjük a Szegedi Nemzeti Színház jeles művészeinek – Király Levente, Sinka Károly, Vajda Júlia, Busa Tamás ¬– fellépését vagy a Budapesti Nemzeti Színház előadásában Sütő Andrásnak Advent Hargitán c. művének studióelőadását, amelyet Agárdy Gábor, Sinkovics Imre, Rubold Ödön, Bartal Zsuzsa és Varga Viktória jelenített meg. Eredményesen szerepeltek a helyi, az algyői, a békéscsabai, az erdélyi és vajdasági amatőr színjátszó csoportok is.
Az idei rangos jubileumi rendezvény során a kuratórium már a következő évek programját is kidolgozta. A rendezvény ünnepélyes megnyitója 2012. július 28-án volt és 2014 Adventig tart. A programsorozat tartalmaz nyári táborokat, diákszínjátszást, amatőr színjátszó találkozókat. Az előkészületek megkezdődtek, felvették a kapcsolatot több erdélyi, vajdasági, felvidéki illetve kárpátaljai színtársulattal. Számos amatőr társulat jelezte szándékát. Az ünnepségsorozat eredményeit egy gyűjteményes kiadványban adják közre.

Ahhoz, hogy a Kelemen László Emlékpark a mai állapotába kerüljön, sok-sok időre, kétkezi és lelki munkára volt szükség, és sokszor úgy tűnt, hogy az elképzelés kudarcra van ítélve. De bebizonyosodott, hogy az akarat és az összefogás nem ismer lehetetlent, s talán egyszer országos zarándokhellyé válik.

Csanádpalota, 2013. december 21.

Dr. Tóth Ferenc nyugállományú múzeumigazgató

Sinkovits Imre - Agárdy Gábor (1993)
 
Szélyes Imre - Szőke Pál (2013)
 
A megemlékezést követően Hajas László az alapítvány tevékenységéről és a tervekről tájékoztatta a megjelenteket, majd közös séta keretében a résztvevők meglátogatták Kelemen László csodálatosan felújított síremlékét. A séta közben megtudtuk: az alapítvány kezdeményezésére civil összefogással a megszüntetett temetőben meglelt sírt felújították és a környékén az elvadult növényzetet kitisztították és emlékparkot alakítottak ki. Egyéni adományokból a kápolnát és a hozzá vezető stációkat felújították. Az Önkormányzat látva az alapítvány fáradhatatlan tevékenységét csatlakozott a saját lehetőségeivel az ügyhöz, az Egyház Községtől megvásárolta a környező területet azt rendezte, így vált teljessé az emlékpark.

A sírnál megjelentek az ott korábban tevékenykedők is, az összegyűltek fáklyát gyújtottak és így vonultak vissza a város-központba.
Az Ádvent a Hargitán előadása előtt Hajas László az alapítvány, Fekete Péter a Jókai Színház igazgatója üdvözölte a közönséget. A termet zsúfolásig megtöltő közönség sorozatos közbe – a végén hosszantartó – tapssal köszönte meg az előadást.
Az estet a Kovács Sándor polgármester vacsora-meghívása zárta, amelyen a teljes társulat részt vett. A pohárköszöntők során Fekete Péter hangsúlyozta: „ reményem szerint egy hosszú-távú együttműködés kezdetén vagyunk, amelyhez a Jókai Színház minden támogatást megad.”

[ kl ] 2013-12-22 11:32:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
A Jókai Színház ezután is értékeket közvetít
Az ünnepélyes évadzáró társulati ülésen a Békéscsabai Jókai Színház a 2017-18-as szezont búcsúztatta a közönséggel közösen. A Gálfy László Gyűrű Díjat, a legrangosabb szakmai elismerést a rendezői nominálások alapján az idén Czitor Attila színművész vehette át. [ tov?b ]
Egy varázslatos este Elvisszel Budapesten
(A „Wonder of you” kivetítős koncert a Papp László Sportarénában)
A végén már állva tapsol a közönség, Elvis tehát úgy tudja lázba hozni a közönséget, hogy élő valójában ott sincs. Bármilyen hihetetlen halála után 41 évvel ugyanolyan élő és eleven, ugyanúgy képes hatni, mint a maga idejében. Egyszerűen nem fog rajta az idő. Elvis Budapestet is rabul ejtette. [ tov?b ]
Sík Ferenc-díj a magyar ősbemutatókért
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Lukács Sándor és Rubold Ödön színművészek a Nemzeti Színházban bemutatták a Sík Ferenc emlékére alapított országos színházi díjat. A Békés Megyei Önkormányzat által alapított elismerést az idei POSZT megnyitóján fogják átadni. [ tov?b ]
Egy idegösszeomlás története
Sylvia Plath: Az üvegbúra c. darabja az Örkény stúdióban
Az Örkény stúdió „Az üvegbúra” c. előadását mindenképpen azoknak ajánlom, akikben megvan a nyitottság, a befogadó, teremtő és beleérző képesség. De ha jól belegondolok, aki színházba jár, annál mindez megtalálható. [ tov?b ]
A jó – néha – elnyeri méltó büntetését
Fekete Péter lett az új Kultúráért felelős államtitkár
Áder János köztársasági elnök kedden az Országház épületében kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának államtitkárait, akik egyúttal hivatali esküjüket is letették. A köztársasági elnök 2018. május 22-ei hatállyal Fekete Pétert az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárává nevezte ki. [ tov?b ]
Eisemann Mihály – Zágon István – Nóti Károly: Hyppolit a lakáj
4G: Grieg, G-dúr, g-moll
Tánc Világnap - köszöntő 2018.
Molnár Ferenc Delila a Centrál színházban
Mi lett volna, ha másképp alakul az életed?
Lőrinczy Attila – Balta a fejbe
Béres Ilona és Fodor Tamás a Magyar Színházban
Háy János - Utánképzés itt​as​ vezetőknek
Az a cappella királyai újra Budapesten
A bosszú íze
,,Gyakorlom, milyen egy hamutartóban elnyomott csikknek lenni”
Ereje teljében
„Az én kompetenciám a szöveg”
Nagyoperett és kisopera
,,Fontos, hogy akikkel együtt dolgoztam, úgy érezzék: összetartoznak”
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]