A Békéscsabai Jókai Színház évadzáró gigaprodukciója, Kander – Ebb Kabaréja a Porondszínházban, Ullmann Mónika és Gulyás Attila (fotó) főszereplésével, Szűcs Gábor rendezésében. A musicalt 2012. május 18-án mutatták be. Díszlettervező Libor Katalin, jelmeztervező Győri Gabi, koreográfus Kováts Gergely Csanád. Karmesterek: Zádori László, Lovas Gabriella, Rácz Márton.
Az 1929-30-as évek táján egy fiatal, lelkes ám még kiforratlan írójelölt, Clifford Bradshaw Berlinbe érkezik, hogy megírja élete nagy regényét. Ebben az időben Berlin izgalmas és szexi, harisnyatartóban fogadja az idegeneket, táncol és pompázik, olcsón kapható gyönyörökkel csábít bárkit, aki az élvezeteket és a szabadságot keresi. Berlin ebben az időben ugyanakkor meglehetősen szegény, egész családok prostituálódnak, még a felsőbb osztályokból is. Berlin ebben az időben még nem is sejti, hogy a Ruhr-vidék gyárosai mekkora hatalmat adnak majd egy Ausztriából érkező festő, Adolf Hitler kezébe. Az életet átjárja a „dafke” nemtörődömség érzése, a kilátástalanságot elnyomja az alkoholos bódulat, a mámor, és a leplezetlen, fülledt testiség.
E különös világába érkezik tehát Cliff, és első írói munkájaként beleszeret egy angol cabaret-énekesnőbe, Sally Bowles-ba, aki a politikáról semmit nem tud, de a férfiakról és saját érvényesüléséről annál többet gondol. S ha már így történt, s megkívánták egymást, hát el is kezdik életüket Fräulein Schneider békés panziójában, mely élet megmaradhatna akár egy békés és konszolidált lányregény vagy egy könnyed operett műfaji keretei közt, ha az emberek nem vágynának mindig egy kicsit többre, vagyis nem ragaszkodnának ahhoz a kevéshez, ami az ő sorsuk, az ő hitt, remélt és vágyott saját történetük – s ha ezzel nem tennék tönkre mások életét.
Amikor Fräulein Schneider bejelenti a zsidó származású gyümölcskereskedővel, Schultz úrral tervezett házassági szándékait, minden megváltozik…
Illetve kiderül, hogy immár semmi sem megváltoztatható…
(Csikós Attila)
Ullmann Mónika
Vasvári Csaba és Kovács Edit (a háttérben: Gulyás Attila)
Gulyás Attila
Molnár Sándor, Gulyás Attila, Liszi Melinda
Lapis Erika (háttérben: Farkas Gábor Gábriel)
Katkó Ferenc
KABARÉ
musical
John van Druten színműve és Christopher Isherwood novellái alapján
szövegét írta: Joe Masteroff
Zeneszerző: John Kander
Dalszövegek: Fred Ebb
Fordította: Orbán Eszter
Dalszövegfordítások: Csikós Attila
Konferanszié/vámtiszt Farkas Gábor / Gulyás Attila
Sally Bowles Ullmann Mónika / Lapis Erika
Clifford Bradshaw Vasvári Csaba
Ernst Ludwig Bartus Gyula Jászai-díjas Fraulein Schneider Kovács Edit
Herr Schultz Katkó Ferenc
Fraulein Kost Kara Tünde / Liszi Melinda
Helga Balogh Edina / Gedó Ágota szh.
Texas Gábor Anita szh. / Hrabovszki Szilvia szh.
Christine Litauszki Enikő szh. / Szabó Angéla szh.
Mausie Ferencz Dorottya szh. / Bagdi Sára szh.
Inge Liszi Melinda / Malatyinszki Katalin szh.
Heidi Farkas Boglárka / Tatár Bianka szh.
Matróz Vadász Gábor / Bartha László / Nagy Róbert
Max Nagy Róbert / Szabó Norbert szh.
Akrobata Hrisafis Gábor
Bidli lány Liszi Melinda
Bidli fiú Molnár Sándor
Nők, lányok:
Balogh Edina, Liszi Melinda, Farkas Boglárka, Tatár Bianka szh.,
Gábor Anita szh., Kiss Edina szh., Litauszki Enikő szh., Ferencz Dorottya szh., Hrabovszki Szilvia szh., Malatyinszki Katalin szh., Gedó Ágota szh.,
Knyihár Éva szh., Szabó Angéla szh., Aszódi Nikolett szh., Bagdi Sára szh.,
Férfiak, fiúk:
Bartha László, Vámosi Máté, Vadász Gábor, Nagy Róbert, Molnár Sándor,
Szepsi Szilárd, Szabó Norbert szh., Simai Szilárd szh., Széplaki Bence szh.,
Artisták:
André Rolland, Kecskés György, Csikós Nóra, Kovács Eszter
Súgó: Frank Ágnes szh.
Ügyelő: Szente Károly
Díszlettervező: Libor Katalin
Jelmeztervező: Győri Gabi
Díszlettervező asszisztens: Egyed Zoltán
Díszletasszisztens: Török Angéla szh.
Jelmezasszisztens: Csatlós Kitti szh.
Korrepetitor: Sági Balázs
Hangképző tanár: Galambos Hajnalka
Zenei vezető: Zádori László
Karmesterek: Zádori László, Lovas Gabriella, Rácz Márton
Koreográfus: Kováts Gergely Csanád
Koreográfus asszisztens: Balogh Edina, Bartha László
Rendezőasszisztens: Bányai Ágota
Rendező: Szűcs Gábor Jászai-díjas
Bemutató Poronszínház, 2012. május 18.
Az előadást június 6-ig látható a porondszínpadon, június 29-én pedig a Szarvasi Vízi Színházban.
Májusban és júniusban ritkán látható, nagyszerű táncprogramokkal várja az Átrium Film-Színház a látogatókat. 2013. május 25., szombat 20:00h új szereposztásban lesz látható Pataky Klári Mit tudjátok ti című koreográfiája, illetve 2013. június 6., csütörtök 20:00h kerül sor Frenák Pál Társulatának évadzáró előadására is. [ tov?b ]
Új színházzal gazdagodott Magyarország!
Kultúrtörténeti jelentőséggel bíró eseményt ünnepel Nógrád megye: megalakult az első kőszínháza. A Zenthe Ferenc névre keresztelt teátrumot a József Attila Művelődési és Konferencia Központban hozták létre, a helyiek példaértékű összefogásának köszönhetően. Simon Lajos, a Zenthe Ferenc Színház ügyvezető igazgatója, Sándor Zoltán, a színház művészeti vezetője.
[ tov?b ]
„Emlékek házai”- Színészotthonok, színészmúzeum
2013. május 16-án 16 óra Bajor Gizi Színészmúzeum. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a „Gobbi 100” elnevezésű programsorozattal Gobbi Hilda előtt tiszteleg a művésznő születésének centenáriuma alkalmából. Vendégeink: Végh Ferenc, színész (Ódry Árpád Művészotthon lakója), Ujlaky Dénes, színművész, Gajdó Tamás, színháztörténész.
[ tov?b ]
Színháztörténelmet írt a kecskeméti Katona József Színház azzal, hogy első magyar társulatként kapott meghívást a londoni West Endre – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet az angliai vendégjáték, valamint a következő színházi évad terveinek bemutatására szerveztek. Balettkarral bővülhet és kéttagozatos színházzá válhat a kecskeméti teátrum szeptembertől. [ tov?b ]
Látványos táncos musical-show Frank Sinatra életéről
Ismét egy fergeteges, több művészeti ágat összekapcsoló produkció mutatkozott be a Békéscsabai Jókai Színház, a városközpontban felállított Porondszínházában. Szomor György rendező és Román Sándor koreográfus Frank Sinatra életéről szóló, cirkuszi elemekkel is tűzdelt, látványos musical-show-t állított színpadra a Fekete Péter tervezte játéktérben és Papp Janó jelmezeiben. [ tov?b ]