Talán sokaknak furcsa, hogy egy iparos–gyáros polgári család olyan oldaláról közelítjük meg, amely talán sokaknak kevésbé ismert, a képzőművészet felől. A pécsi Zsolnay–család különlegességét a család tagjainak sokoldalúsága adta. Az iparos család igazi képzőművészeti értékeket hozott létre, nemcsak a tájképek, festmények területén, hanem valósággal megteremtettek egy iparművészeti dokumentációt, hiszen az ipari minták, épületkerámiák előzményeit jelenítették meg akvarelljeiken, fotóikon, melyek ma, amikor a pécsi porcelán és kerámia bizony csak emlékeiben él, hűen bizonyítják az elődök által teremtett értékeket.

MATTYASOVSZKY ZSOLNAY László (1888-1935) festőművész, Zsolnay Teréz gyermeke. Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Hazatérése után Budapesten dolgozott. A legnevesebb művészek között emlegették nevét. A francia impresszionisták stílusában alkotta műveit. Tagja volt a Szinnyei-Merse Társaságnak. 1924-ben közös kiállításon szerepelt Csókkal, Vaszaryval, Fényessel, Rudnaival a velencei biennálén. Pécsett egy kiállítása volt 1930-ban. 1928-ban az ő tervei alapján állították össze a Zsolnay gyári múzeumot. 1935-ben felkérték a Képzőművészeti Főiskola tanárának.

ZSOLNAY Júlia (férjezett SIKORSKI Tádéné, 1856-1950) tervező, festőművész, Zsolnay Vilmos lánya, akinek nagy szerepe volt a gyár művészeti munkájában. Az ő tervei alapján születtek meg a jellegzetes "zsolnay motívumok". Münchenben tanult festészetet, majd hazatérését követően gyári műtermében több mint 300 képet festett. Elsősorban akadémista stílusban dolgozott, de hatással volt rá unokaöccse, MATTYASOVSZKY ZSOLNAY László is. Az államosítás után festményeinek jelentős része eltűnt.

ZSOLNAY Lívia ( 1885-1970) tervező, szobrászművész Nagyanyja, Zsolnay Júlia műtermének atmoszférája, a gyárban dolgozó művészekkel való találkozások, a festészet és az agyag formavilágának lehetőségei már fiatal korában elragadtatták a fiatal lányt. Kisplasztikái és szobortervei korát meghazudtoló érettséget mutattak. Akvarell és olajképei nagy jövő előtt álló szobrász-festőművész karrierjét vetítették elő, óriási munkabírással egészen haláláig dolgozott.

ZSOLNAY Gyula (1862–1947) szobrászművész, Zsolnay Ignác fiaként Bukarestben nevelkedett, ott is kezdte képzőművészeti tanulmányait, majd a bécsi Művészeti Akadémiára járt. Zsolnay Vilmos meghívására a gyárban tervezett és formázott. Bécsbe visszatérve zeneszerzők mellszobrait tervezte, majd ismét Pécsett alkotott, ahol a Sipőcz Patika szerecsenjei valamint Erzsébet királyné és I.Ferenc József mellszobrai születtek. Röviddel ezután Amerikába kapott felkérést, majd az 1903-as St.Louis-i Világkiállításon aratott sikert és vált amerikai művésszé. Több mint 200 szobra áll Amerikában, főként hősi emlékművek, jelentős történelmi személyiségek szobrai, amelyeket jellegüknél fogva fotókon mutathatunk be.

ZSOLNAY Vilmos, SIKORSKI ZSOLNAY Miklós és SIKORSKI Tádé voltak azok a családtagok, akik munkájuk mellett kipróbálták magukat a képzőművészet területén is Zsolnay Vilmos (1828-1900) és Sikorski Tádé (1852-1940) jelentős festészeti sikereket ért el, de Zsolnay Miklós (1888-1973) tervezéseiben, rajzaiban, tájképeiben is kimutatható a képzőművészethez való érzékenysége. A kiállítás anyagát főként a családtagoknál lévő alkotásokból válogattuk, melyeknél elsődleges szempont volt a képzőművészeti értékek bemutatása. Nagyszerű képeket láthatunk más pécsi és hazai műgyűjtők készletéből, a Janus Pannonius Múzeum tulajdonában lévő alkotásokból valamint érdekes lehet bemutatni a szélesebb közönségnek a PTE Egyetemtörténeti Múzeumából néhány rektor portréját, melyek amellett, hogy kiváló festmények egy történelmi kort illetve személyiségeket is megmutatnak az egykori egyetem életéből. Érdekességként megmutatjuk a Zsolnay–család családfáját is, elhelyezve azon a meghatározó személyek fotóit, egészen az 50-es évek végéig, néhány esetben későbbi időszakét is! S ahogy már megszokhatták a látogatók ismét bemutatunk néhány filmet a Zsolnay–családról, az elmúlt évek történéseiről.