Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Szentistvánnapi búcsú
[ Radnóti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. november 16. szombat    Mai névnap(ok): Ödön a - a - a
Javaink csekélyke hasznosulása
Pécs fesztiválélet 1998-2009.
2009-ben közel 3000 magyarországi rendezvény szervezői állították magukról azt, hogy fesztivált készítettek, ám ez a szám a tizedére csökkent volna, ha ezek a fesztiválok átestek volna egy egzakt, szakmai minősítésen, s akkor világosan elkülönülhetne egy programsorozat a fesztiváltól, s az sem lenne mindegy, hogy a dinnye köré szerveződik valami, vagy Alexander Balanescu muzsikája áll a középpontban.

Fesztivál lat-ang. 1. ünnepi játékok, ünnepi előadássorozat, gyakran több ország képviselőinek részvételével 2. ünnepélyes seregszemle

Kulturális turizmus a kulturális örökség elemeit, a nemzet jelenkori kultúráját, művészetét bemutató programok, rendezvények és az egyházi - vallási helyszíneknek a turisztikai célú hasznosítása

Országos kitekintés

A múlt század ’30-as éveiben a Szegedi Szabadtéri játékok jelentették az első magyarországi szabadtéri fesztivált. A következő minőségi ugrást a ’80-as évek nagy ötlete a Budapesti Tavaszi Fesztivál jelentette, mely máig is él, s immár vidéki helyszínekre is átterjedt. A rendszerváltást követően jobban érvényesülő civilkurázsi számtalan fesztivál megszületését eredményezte, s bár a Művészetek Völgye az utóbbi években halódni látszik, a Szigettel egyetemben az ezredforduló meghatározó kulturális fesztiváljaivá, mintává váltak.

Egy-egy fesztivál létrejöttének indoka, sikere gyakorta véletlennek tűnik (a főváros kontra vidék szembenállás; a kortárs művészek létrehozta fesztivál kontra idegenforgalmi szakemberek munkája eredményeként megszületett fesztivál), olyannyira, hogy mára igazán fontossá maga a fesztiválhangulat vált (a Sziget-fíling), s nem feltétlenül a program, sokkal jelentősebb a közösségi élmény. A nyári fesztivállátogatók zömét a 40 év alatti korosztály teszi ki, érdekes, hogy az össznézőszám nagyobb hányada értelmiségi.

Mi volt a Széchenyi tér alatt?
 

Finanszírozás

Az utóbbi években a nagyobb hazai kulturális fesztiválok költségvetésük 50-60%-át voltak képesek jegy és egyéb bevételekből (szponzorizáció, területbérleti díjak) előteremteni, a többit állami forrásokból remélték finanszírozni - az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemrég rendeletben szabályozta, hogy az állami pénz legfeljebb nyolcvan százalék lehet egy-egy fesztivál büdzséjében. A fesztiválok ugrásszerű fejlődése nem járt együtt az anyagi támogatás kibővítésével (pályázni lehet jobb esetben a település önkormányzatához, a megyéhez, a régióhoz, és az állami és EU-s pénzalapokhoz), mondhatni kaotikus körülmények között jöttek létre gigarendezvények (az évenként változó keretösszeg, a késve érkező támogatás és az utófinanszírozás ténye nehezen megoldható probléma elé állította a fesztiválszervezőket, akik olykor magánvagyonuk terhére vettek fel hitelt). A hosszú távú tervezhetőség érdekében évekig lobbizott a Fesztivál Szövetség. Alapkérdés, hogy mely fesztiváltípusokat támogassák, s milyen mértékben. A kulturális, összművészeti, nonprofit fesztiválokat jobban, és a profitorientált, ifjúsági (akár nyereséget is képes némelyik termelni), és termékfesztiválokat kell-e egyáltalán kulturális büdzséből finanszírozni. 2007-ben kezdődött meg az a munka, amely rendet kívánt teremteni a fesztiválok között. A kulturális minisztérium, az érintett tárcák és fesztiválszövetségek közösen dolgoztak ki egy kritériumrendszert, s 2008-as év októberében megindult a fesztiválregisztrációs folyamat. Az internetes jelentkezést követően egy alapos kérdőív kitöltésével lehet tagjává válni a minősített körnek. Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke vezette Szakmai Intéző Bizottság (SZIB) négy csoportba sorolta be a fesztiválokat: művészeti-kulturális, amatőr művészeti, gasztronómiai és egyéb kategória létezik. Figyelembe veszik például a fesztiválok kulturális tartalmát, a programok turisztikai, térségfejlesztő, társadalmi hatásait, a szervezők marketing-felkészültségét, s a megszülető értékelés előnyt jelenthet a későbbi állami, szakmai pályázaton. Az állam 2006-ban 2,2 milliárd forintot, 2007-ben 1,4 milliárd forintot osztott szét a hazai fesztiválok között, 2009-ben pedig eltűnt a rendszerből a Regionális Operatív Program előző évi egymilliárd forintos pályázati alapja, amelyhez sok fesztivál fordulhatott támogatásért. 2009-ben Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Területfejlesztési minisztérium 700 millió forintot osztott szét pályázat útján az 50 millió forintnál nagyobb költségvetésű fesztiváloknak, a kisebbek pedig további 150 millióra pályázhattak az NKA-nál, ezenkívül a miniszteri keretből, illetve az önkormányzatoktól lehetett kisebb összegekhez jutni.

A 2009-es év több szempontból is korszakhatárt képez a fesztiválok életében (és a kultúra támogatásába), mivel a Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételét 2010. január 1-től az ötös lottó játékadójának 90 százaléka alkotja majd, mely így a korábbi termékdíjak hoz képest (CD, DVD, könyv, újság, folyóirat, képeslap... után fizetendő járadék) sokkal megbízhatóbb forrását jelenti a kultúrafinanszírozásnak.

Kulturális járulék bevétel alakulása (1999-2009. május 19-ig):

Évek
Bevétel
1999
3.898.987,3
2000
4.387.447,2
2001
5.074.882,0
2002
5.970.804,0
2003
8.030.462,0
2004
7.799.563,0
2005
7.277.305,3
2006
8.245.310,9
2007
8.768 817,7
2008
8.612 587,9
2009. május 19.
3.168 167,6

2010-et a kulturális turizmus évének nyilvánították, így a Magyar Turizmus Zrt., ennek jegyében segíti majd a fesztiválok – így a Pécs 2010-es Európai Kulturális fővárosi évének propagálását is. Ennek értelmét az bizonyítja, hogy a kulturális-művészeti fesztiválok látogatószáma a válság ellenére sem csökkent 2009-es világgazdasági válság évében.

A vizsgált időszakban igazi divattá lett a magyarországi a fesztiválszervezés. Sorra születtek az egymásra licitáló fesztiválok, létrejöttek fesztiválvárosok (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr…), megszokottá váltak a fesztiválsátrak, a kártyával a nyakukban feszülten telefonáló fesztivál-szervezők, a nyári könnyűzenei fesztiválozók táskáit átnéző biztonsági személyzet. Rendszeressé vált a médiában a fesztivál-beszámoló műfaja, és ami a legfontosabb fesztivál ügyben: kinevelődött maga a fesztiválozó közönség.

A fesztivál-finanszírozás kiszámíthatatlansága ellenére a paletta igen tág: zenei, film-, tánc- színház-, irodalmi, egyházi és folkfesztiválok sora kibővült a gasztronómiai és termékfesztiválokkal, ide sorolhatók még a határesetnek számító országos/nemzetközi tematikus napok (Zene világnapja, Múzeumok éjszakája), parádék, szakvásárok, média „roadshow-k, melyeket ingyenes koncertek öveznek a főtereken. És a fesztiválok, ahogy születtek, bővültek, felvirágoztak, átkeresztelődtek, úgy természetesen meg is szűntek (főleg finansziális okokból).

Két főposztos - Jordán Tamás, Simon István
 

Enumeráció

Ha csak seregszemle gyanánt felsorolnám az Echo működése alatt Pécsett és közeli vonzáskörzetében megtartott fesztiválok listáját, már az is kitöltené az írásom másik felét. Néhány meghatározó fesztivált mégis megemlítek: Pécsi Országos Színházi Találkozó, Kulturális és gasztronómia fesztivál, Filmünnep, Nemzetközi Felnőttbábfesztivál, Pécsi Egyetemi Napok, ICWIP, Pécsi Napok, Pécsi Tavaszi Fesztivál, Alapzaj fesztivál, Európai Bordalfesztivál, Pécsi Szabadtéri Játékok, Frankofon hét, Déli Szél…

Egy fő - POSzT OFF koordinátor
 

Propozíció

A vizsgált időszak előtti, a mai fesztiváléletre is kiható, legnagyobb ilyen jellegű pécsi rendezvény a Magyar Filmszemle volt, melyet 1965 és 1982 között rendeztek a városban (ezután Budapestre költözött). A helyben működő fesztiválok közül a legrégibb - Nemzetközi Felnőttbábfesztivál - a pécsi Bóbita Bábszínházban szervezik 1969 óta háromévente. Míg a Magyar Filmszemle anno nem csupán a szakma, hanem a szélesebb (nem csak helyi) közönség érdeklődésével és a nemzetközi média figyelmére is számot tartott, addig a legtöbb pécsi fesztivál csak a szakmát érdekli, vagy csak a helyieket számára jelenthet identitásképző, társadalmi, baráti kapcsolatok ápolására lehetőséget. A szakmai rendezvényre remek példa az Országos Kerámia Biennále, melyet 1968 óta szervez meg a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Egy-egy kivételt leszámítva alig akadt olyan rendezvény a városban, amely a vonzáskörzetét tekintve túllépett volna a helyi jellegen (ha helyi- regionális, országos és nemzetközi vonzerőt különböztethetünk meg). Pécs idegenforgalmi célpontként folyamatosan csúszott egyre hátrébb az országos rangsorban, s az itt eltöltött vendégéjszakák száma is csökkenő tendenciát mutat. A helyi identitást, közösségépítést szolgáló gasztrónimai-művészeti fesztiválokon túl érdeklődőket, vagy legalább hírverést keltett a városnak két komolyabb fesztivál: az 1988-ban az Europacantat rendezvénye, és 1994-ben egy tévés vetélkedő pécsi forgatása – Játék határok nélkül – volt képes felbolydítani kissé a város álmos hétköznapjait.

A pécsi ezredfordulós fesztiválarculatot meghatározó Művészeti és Gasztronómiai Hetek fesztivál Bükkösdi László nevéhez kötődött, amely lényegi változás nélkül pár éve a helyszín nevét vette fel, épp a Séta tér Fesztivál nevet viseli. A közeli szakrális és történelmi helyszínek (a Pécsi Dóm, az Ókeresztény emlékek, a Barbakán és a városfal) különös jelleget kölcsönöznek a fesztiválnak. A rendezvény lényeges eleme a kulturális kínálat ingyenessége – igényesebb könnyűzene, jazz, nemzetiségi és folklórműsorok, színházi előadások – ugyanez a bor, és gasztronómiai kínálatra természetesen nem érvényes. Az ökör-, kürtőskalácssütés, ételszobrászati szimpózium egyaránt megfért a palettán, alapjában véve egy kellemes esti kiülős, beszélgetős eszem-iszomról szólt a dolog, egészen a POSzT (Pécsi Országos Színházi Fesztivál) elindulásáig, amikor is a kellemes ejtőzés jelleg helyett valódi fesztiválélet szállta meg a Séta teret.

A Pécsi Országos Színházi Találkozó az az országos jelentőségű fesztivál, amely a Magyar Filmszemle léptékében meghatározóvá tudott lenni a város életében. A 2001-ben elindult POSzT – addig évről évre más város adott otthont az évad színházi seregszemléjének – tíz napja alatt Pécs, mint helyszín oly mértékben kap értelmet, mint normál állapotában soha, ennyi idő alatt körülbelül 200 esemény zajlik (színházi, utcai és gyerekszínházi előadások, viták, koncertek, kiállítások). A POSzT versenyprogramja alapvetően szakmai jellegű, a különböző zsűrik, a szakmai látogatók és a médiamunkások a versenyelőadások ülőhelyei zömét lefoglalják, viszont a POSzT OFF a színházépület méreteihez képest szinte korlátlan befogadóképességgel rendelkezik, s jelentőségében is gyakorta felülmúlja a főprogramnak kikiáltott rendezvénysort, mert a meghívott programok minősége Pécs városát erre a tíz napra Magyarország kulturális fővárosává teszik. A POSzT tíz éves sikertörténetét a folyamatos önfejlesztés jellemezte (egy ekkora léptékű fesztivál technikai, logisztikai lebonyolítása is hatalmas feladat). A pécsi önkormányzat és a kulturális tárca kezdetben szóbeli megegyezés alapján, később szerződésben vállalt kötelezettséget a fesztivál közös, egyenlő arányú finanszírozása mellett (bár az állam nem mindig volt képes teljesíteni a vállalását). A modell, ha nem is tökéletesnek (ez időnként nagyobb költségvisszafogással, egy-egy gigaprodukció lemondásával, vagy a szakmai közönség részére nyújtott ingyenes szálláshelyek számának csökkentésével járt), de működőképesnek bizonyult. A helyiek bevonása a fesztiválszervezésbe nem járt minőségcsökkenéssel (sőt talán ez is hozzájárult a Pécsi Nemzeti Színház szakmai nívójának emelkedéséhez), a szakmai szempontok sem sérültek (a versenyprogram kiválasztása mindig vitákra adott indokot, mert évente más-más művészeti ág reprezentatív alkotóját kérték fel, hogy szemlézze a magyar nyelvű színházi palettát, bár megjegyzendő, hogy a színházi „belpolitkában” mindig is akadtak ellenérdekű felek, akik csak nyaralási lehetőségnek minősítették a fesztivál egészét, igaz, anélkül, hogy itt jártak volna). A POSzT a színházi évadvég után kezdődött közvetlenül, június első hetében, ezért az egyetemisták és az érettségiző korosztály jelentős mértékben kizáródott a fesztiválozók közül (a vizsgaidőszak és az érettségi miatt), igaz, így is mindig adódtak tumultuózus jelenetek, de csak a 8-9. évben jelentek meg először a spontán mód színes utcai programok (valaki összezenélte magának a vacsorára valót, más mennyasszonynak öltözve petrezselymet árult…). A városban lévő szálláshely-kapacitás majdnem egészét leköti a szakmai közönség, ezért a POSzT hiába országos jelentőségű (a színházi előadás nyelvhez kötöttsége miatt nem jelenthet nemzetközi vonzerőt), tömeges turistacélponttá mégsem teheti a várost, viszont a média folyamatos jelenléte remek városmarketing eszköz. A POSzT és a jelenlegi Séta tér Fesztivál (lánykori nevén Művészeti és Gasztronómiai Hetek) összekapcsolódásával, az Alexandra kiadó Széchenyi tér felét lefoglaló könyvheti sátras, színpados rendezvényével, az Alexandra Könyvhéttel, valamint a POSzT OFF egyéb városi helyszíneivel (Művészetek és Irodalom háza, Dominikánus ház, a Jókai tér, Tettyei romok, Horvát színház, Szabadtéri Színpad, a Zsolnay-gyár területén lévő Labor, a Dante, s annak bezárása után a Kultúrkert, üresen álló belvárosi ingatlanok…) olyan szintű kulturális kínálatot, s szellemi pezsgést eredményez, amely országosan egyedülálló, s méltó is egy európai kulturális fővároshoz.

Dzsámi-fő
 

Folk

A Pécsi Folknapok története 1985-ben kezdődött, a Szélkiáltó együttes, Andy Rouse és a Vizin Zenekar kezdeményezésére indult útjára a fesztivál. Később a szervezőmunkákba bekapcsolódott Bergics Lajos is, a fesztivál a Pécsi Kulturális Központban talált otthonra. A szervezők az autentikus irányzat mellett teret nyitottak a népzenei feldolgozásokat, ill. világzenét játszó zenekarok számára is.

A Pécsi Bordalfesztivál kizárólag férfikarok és férfi vokál együttesek számára rendezik meg 1993 óta szeptember végén. Az európainak titulált rendezvény időnként a világ jelzőt is viselheti, a megnyitó a villányi, villánykövesdi pincesoron zajlik, a gálaestre a Pécsi Nemzeti Színházban kerül sor, a Szőlő és bor ünnepén pedig mind a kb. kétszázötven énekes fellép.

Épül-szépül…

2008-ban két ígéretes fesztivállal bővült Pécs vonzáskörzetének kínálata. A Művészetek Völgye anyagi ellehetetlenülése, s egy felkérés Villány környékére hozta a korábban Balaton felvidékén tevékenykedő Bárka Színház csapatának egy részét, s megszületett az Ördögkatlan fesztivál. A hasonló koncepció, a természeti adottságok sikeressé tehetik az augusztusi fesztivált. Orfűn a Fishing on Orfű Alterfeszt robbant be, a Panoráma camping területén 2008-ban a négy színpadon fellépő 52 együttes tömegeket mozgatott meg a három nap alatt. A Rockmaraton is a sátras fesztiválozókat szólította meg, a rockzenére szakosodott fesztiválon 100 együttes szerepel általában hat nap alatt. A reggae-re szakosodott, de a korábbiaknál kisebb méretű fesztivál, a „Batta dem” is gyökeret tudott verni Pécsett, ahogy a Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál is egyre erősödik. Míg a Pécsi Sörmajális a kommersz popzenét vállalja fel, addig a Pécsi Egyetemi Napok évről évre erősödve megidézni vágyja a Sziget hangulatát, elhagyott, üresen álló ipari területekre költözve be (2009-ben 15 ezres nézőszámot értek el a Bőrgyár telkén négy nap alatt, s immár a város polgárai felé is nyitottabbá váltak).

Épül-szépül…

2008-ban két ígéretes fesztivállal bővült Pécs vonzáskörzetének kínálata. A Művészetek Völgye anyagi ellehetetlenülése, s egy felkérés Villány környékére hozta a korábban Balaton felvidékén tevékenykedő Bárka Színház csapatának egy részét, s megszületett az Ördögkatlan fesztivál. A hasonló koncepció, a természeti adottságok sikeressé tehetik az augusztusi fesztivált. Orfűn a Fishing on Orfű Alterfeszt robbant be, a Panoráma camping területén 2008-ban a négy színpadon fellépő 52 együttes tömegeket mozgatott meg a három nap alatt. A Rockmaraton is a sátras fesztiválozókat szólította meg, a rockzenére szakosodott fesztiválon 100 együttes szerepel általában hat nap alatt. A reggae-re szakosodott, de a korábbiaknál kisebb méretű fesztivál, a „Batta dem” is gyökeret tudott verni Pécsett, ahogy a Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál is egyre erősödik. Míg a Pécsi Sörmajális a kommersz popzenét vállalja fel, addig a Pécsi Egyetemi Napok évről évre erősödve megidézni vágyja a Sziget hangulatát, elhagyott, üresen álló ipari területekre költözve be (2009-ben 15 ezres nézőszámot értek el a Bőrgyár telkén négy nap alatt, s immár a város polgárai felé is nyitottabbá váltak).

Főtér, nyáron, lerombolva
 

Siker/kudarc

Pécs 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli, az eseménysort megelőző felvezető évek programjait, fesztiváljait minél objektívebben igyekszem megítélni, annál sokszínűbbnek, érdekesebbnek tűnnek, holott szinkronitásukban, megélve a folyamatot kudarcok sorozatának tűnik az egész. Az ellentmondás oka az, hogy Pécs nyertes EKF koncepciója és a megvalósult művészeti programok között jelentős különbség mutatkozott. A Pécset határon átnyúló regionális kulturális központként, a Balkán felé nyitott kapuvárosként fejleszteni kívánt regionális programból a folyamatos politikai színezetű csatározások mentén zajló művészeti igazgatóváltások nyomán, a négy, különösebb karaktert nélkülöző felvezető év során nem igazán valósult meg semmi. Elvesztegették a közönség kinevelésének lehetőségét. Mert bár szaporodott a művészeti események száma, de míg egyes fesztiválok az egyik vezetés alatt a támogatandók közé kerültek, addig a következő vezetés más érdekérvényesítő hálózatok mentén talált fontosabbakat. A koncepciózus léptékváltás helyett várhatóan egy éven át zajló fesztiválsornak adhat otthon a város (feltehetőleg nem fog elkészülni a helyszínek nagyobb része, ezért nyári, szabadtéri, s ingyenes lesz a legtöbb rendezvény), amely egyes elemeiben arathat szakmai és/vagy közönségsikert, de egyebet a szisztematikus munka hiányában (az egész EKF-et övező negatív hírspirál nyomán) aligha eredményez. Sorra jöttek létre olyan fesztiválok, amelyek gyökeret ereszteni nem lesznek képesek, csak a címzett támogatásokkal léteznek 2010-ig, utána feltehetően az anyagi ellehetetlenülés vár rájuk.

Az eredeti EKF-es koncepciót követi a Kelet-Nyugati Átjáró Balkán Világzenei Fesztivál, amely egyszerre tanácskozás, fesztivál és kiállítás, egy interdiszciplináris tanácskozás, amely markánsan képviselte a Takáts József fémjelezte EKF-program szellemiségét, mely Pécset, mint a Balkán kapuját tételezte fel, s egy kulturális, összművészeti, filozofikus, teoretikus diskurzus eredményeképp teremtett lehetőséget a térség alkotóinak diskurzusához, ami által Pécs közeledhet a kapuváros lét felé.

A Kelet-Nyugati Átjáróhoz hasonló léptéket a Közelítés Művészeti egyesület tevékenysége képviselt a sok fesztiválkezdemény közül Temporary City 10 napos eseménysora bármely európai városban igazi eseményszámba ment volna: tíz kortárs művészeti galéria, videókávézó, recycling szabóműhely, kapualj koncertek és dj-k, utcai vetítések, képzőművészeti gyerekfoglalkozások, családi majális...

Az ICWIP-et (International Cultural Week in Pécs) 1997-ben szervezték meg először, s 2009-re már Közép-Európa és az Alpok-Adria térség egyik legismertebb tematikus ifjúsági fesztiváljává nőtte ki magát. A jelentősége elsősorban nem az ingyenes, nyárközepi kulturális programokban rejlik, hanem abban, hogy a városba vonz külföldi egyetemistákat, leendő értelmiségieket, leendő döntéshozókat négy kontinens hatvan országából. 2010-ben az EKF egyik pillérprogramjaképp 2010 résztvevővel igazi tömeg-fesztivállá válhat, de a valódi jelentőségét még így is csak a jövőben leszünk képesek felmérni: Pécs felkerül a világ térképére. Az itt tanuló, a szervezőgárdában és a nyári egyetemi workshopokon résztvevő egyetemisták olyan nemzetközi kapcsolati tőkét építhetnek ki, amely az ICWIP nélkül aligha lenne lehetséges.

A filmes szakma nem véletlenül ünnepelte Pécsett a Magyar Filmszemle 35. születésnapját (anno itt tartották a Szemléket), ennek sikerén felbuzdulva a következő évben, 2005-ben megrendezte a város az I. Nemzetközi Filmünnepet, amely az egyik leghányattatottabb sorsú fesztivállá lett Pécsett. Az ötéves léte alatt három névváltoztatáson átesett filmes seregszemle – Nemzetközi Filmünnep, Moveast, CinePécs (ez utóbbi név megint nem tökéletes, túlságosan egybecseng a miskolci Cinefest-ével) – nem tett túl jót a fesztivál egészének, amúgy pedig a folyamatos szervezési hiányosságokat még a zsűri elnök Krzysztof Zanussi sem hagyhatta szó nélkül. Pedig felfuttatni kellett volna 2010-re a nevet, de már az alapkoncepció sem volt túl ígéretes. A dél-kelet-európai térség elsőfilmeseinek fórumot adó rendezvény vetítései közönségsikerre aligha számíthatnak (ismeretlen rendezők, ismeretlen filmjei), egyedül némely OFF rendezvények (koncertek, ingyenes vetítések, gyerekprogramok) mozgatták meg a helyieket.

EKF-es felevezető évek legnagyobb sikerű rendezvényeit az 2009-es Egyházi kultúra évében a komolyzenei koncertek jelentették. Az Operalia, s még inkább annak ingyenes szabadtéri gálaestje, valamint Mahler VIII. Esz-dúr „Ezrek” szimfóniájának előadása, ha nem is minden esetben a nívójával, de méreteivel, az előbbi esetén a fellépő sztár (Placido Domingo) vonzerejével tízezreket volt képes megszólítani a városban. Érdekes, hogy az éveken át húzódó személyi torzsalkodás épp az EKF év előtt hajrában csúcsosodott ki egy szakításban: a Pannon Filharmonikusok, - amely az EKF egyik zászlóshajója - éléről távozó Hamar Zsolt zenei igazgató a szakmai program folytathatóságának hiányáról beszélt szűkszavú lemondó nyilatkozatában.

Főtéri idill markolóval
 

Érzékeny búcsú a távozóktól

A zenei igazgató mintájára sokak lemondhattak volna Pécsett (is), és nem csak a fesztiválokon számon kérhető művészeti koncepció hiánya miatt. Fesztiváljaink, s művészeink (magamat is beleértve), mint javaink csekélyke hasznosulása miatt, fájhat a fejünk. Nem foghatjuk az egészet a politikai összefonódásokra, vagy a gyakorta csak túlélésre játszó, konfliktuskerülő intézményvezető, szakember garnitúrára. Európai léptékben egzotikus kisvárosként egy napig le tudjuk kötni az ideérkező turistát, el tudtunk vegetálni így a múltból: római-török-német-szláv-cigány-zsidó kulturális hatások keverednek itt, de a hozzáadott értékeink tálalásával mi, kortárs írók, festők, szobrászok, színészek, zenészek, tenni, szervezni vágyó civilek… aligha büszkélkedhetünk… Jobban is sáfárkodhattunk volna magunkkal, s bár a kollektivizmus kora lejárt, önsajnálattal a hangunkban elmorzsolhatunk magunk fölött egy könnycseppet: velünk is bánhattak volna jobban. Fesztiváljaink zömének hatása jelen formájában megmaradt a provinciában, vagy ha jó pénzen importálunk valami gigászit, s építünk itt-ott egy kellemes „Patyomkin-falut”, semmi sem változik. Mert ha elvonul a cárnő, s elbontják a díszleteket, megmarad továbbra is olyannak a mi kis a vidéki városunk, amilyen volt.

[ Balogh Robert ] 2009-10-14 13:42:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Horváth Zsolt harmadszorra
A Pannon Filharmonikusok tervei 2011-2016.
Harmadszor is Horváth Zsolt, az együttest 2003 óta irányító igazgató marad a Pannon Filharmonikusok élén, pályázatát mind a zenekar, mind a szakmai bizottság, mind pedig a Pécsi Közgyűlés egyhangúlag támogatta - hangzott el a pécsi Kodály Központban. [ tov?b ]
Siker vagy kudarc? (1)
Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010
Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa volt Essen és Isztambul mellett. De mi történt a magyar városban az év első két hónapjában? Az események sokféleképp megítélhetők, ha másképp látja, mint Balogh Robert, szóljon hozzá a cikksorozathoz! [ tov?b ]
„Rám nézz, ne rá!”
XV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál 2010. augusztus 23-28.
Eris Bassról és Yael Rasooly-ról szólt számomra a XV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál, és Vitéz László palacsintasütőjéről, azaz Kemény Henrikről. Egy hányatott sorsú, többre érdemes műfaj legjobb képviselői a 2010-es Európai Kulturális Fővárosban. [ tov?b ]
Seal koncert Pécsett
Seal „EUROPE TOUR – SUMMER 2010” c. turné a pécsi EXPO Center Szabadtéri Színpadán
A különleges hangjáról és klasszikus dalszerzési stílusáról ismert háromszoros Grammy-díjas soul- és R&B-előadó közkívánatra meghosszabbította világ körüli turnéját, melynek egyik európai állomása 2010. július 13-án Európa Kulturális Fővárosa, Pécs lesz. [ tov?b ]
Pécsi Civil Nap a Balokányban
A pécsi civilek ismét megmozdultak egy jó ügyért! „A Balokány Liget jelene és múltja. Poroljuk le a régi fénykép albumokat és tekintsünk a múltba! A képek önmagukért beszélnek. Hogy jelenleg milyen állapotban van a liget? Nehéz lenne ezt szavakba önteni. Összefogásra van szükség!” – olvasható Pécsi Civil honlapján. A Civil Nap szombaton 10:00 órától 13:00 óráig. [ tov?b ]
Élektra
Jiří Pelcl és a tanítványai
Pécsett lép fel a Matt Bianco - játék
Zsolnay – Máské(p)p
2010. 01. 10. Pécs Európa Kulturális Fővárosa
Istokovits Kálmán festőművész kiállítása
Melina Mercouri-díjjal jutalmazták Pécs városát
Javaink csekélyke hasznosulása
Színgőz!
Közönségalázás
Domingo és Vinnyogovina
Ördögkatlan - És Cseh Tamás
Linz Európa Kulturális Fővárosa képekben
A realitás
U2, Nyilas Misi és az EkFiszivárog
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]