A Ráció Kiadó szeretettel meghívja Hvang Szun-von Kagylóhéjak című kötetének bemutatójára. A világ egyik legismertebb koreai írójának első magyar elbeszélésgyűjteményét        S. Sárdi Margit irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense mutatja be.        Közreműködnek a kötet fordítói:    Szűts Zoltán író, műfordító    és Jú Csin-il műfordító, irodalomtörténész.        Az est házigazdája: L. Simon László    Köszöntőt mond Kalász Márton a Magyar Írószövetség elnöke és a dél-koreai nagykövetség képviselője.        A bemutató helye: Magyar Írószövetság klubja, 10/2 Budapest, Bajza utca 18.    Ideje: 2006. február 7. (kedd) 18 óra     Szeretettel várjuk!    Hvang Szun-von (1915–2000) első magyar nyelvű novelláskötete. Dél-Korea egyik legnépszerűbb szerzőjének életében 7 regénye, valamint több mint száz elbeszélése jelent meg. Sajátos írói világa méltán számíthat a magyar olvasók figyelmére is.        „Különös, számunkra ismeretlen világ tárul föl Hvang Szun-von (Hwang Sun-won) elbeszéléseiből. A szerző lírikusként kezdte írói pályafutását, de 1940-ben kiadott novellái, rövid történetei nyomán prózaíróként lett sikeres és jelentős. Méltatói szerint az író a koreai irodalom egyedülálló jelensége, azzá teszi elbeszélőmódjának sokszínűsége, hatalmas képzelőereje és lelkiismerete.        Ezek a tulajdonságai a Kagylóhéjak című kötet elbeszéléseit is jellemzik. Közülük A daru és Az öreg Hvang a koreai prózairodalom kimagasló alkotásai, kendőzetlenül tárul fel bennük a szegénység, a háború, az azt követő időszak nyomorúsága, amelyet azonban mindig ellenpontoz az egyszerű emberek természetesen működő szolidaritása. Mert ha a szokások, a szereplők környezete számunkra szokatlan is, az érzéseket, a humánus életszemlélet különféle vigasztaló megnyilvánulásait jól ismerjük.        Az európai olvasó számára különösképpen érdekes Hvang Szun-von elbeszéléseinek sűrített szimbolikája, amelyben van valami meseszerűség is: a hősöknek küzdelmes próbán kell átesniük, mint az író egyik főműve, a Felhőszakadás két fiataljának, akiknek sorsát a beteljesülés pillanatában beárnyékolja az elmúlás. A végzet mindkét főhős feje fölött ott virraszt, sorsukat és életüket mégsem érezzük tragikusnak, hiszen gondolataik és tetteik megragadóan emberiek, s a távoli, erős hagyományokkal rendelkező világ benépesítőinek gondolkodásmódjában a sajátunkra ismerünk. Az író úgy mutatja az életet, mint folytonos haladást, amelyben a drámai történések sem akadályozzák a hősök lelki gazdagodását, bár sejtik — mint A daru egyik hőse —, hogy bármelyik pillanatban halálos lövés érheti őket.        A két fordító, a koreai, Kosztolányival foglalkozó Jú Csin-il (Yoo Jin-il) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kötelékében működő fiatal író, a jelenleg Dél-Koreában oktató Szűts Zoltán Hvang Szun-von legjobb elbeszéléseiből válogatta gyűjteményét, amelynek olvasása akár felfedezőútnak is minősíthető.” Rónay László        http://www.racio.hu