az ALEXANDRA PÓDIUM-ra (Alexandra Könyvesház, Budapest V., Nyugati tér 7.) Ungvárnémeti Tóth László: Nárcisz vagy a gyilkos önn-szeretet Közreadja: Hermann Zoltán „Mester Jókai”. A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón Szerkesztették: Hansági Ágnes & Hermann Zoltán A köteteket Marno János és Eisemann György mutatják be. Műsorvezető-házigazda: L. Simon László További információk: http://www.racio.hu

„Szellemes és lenyűgöző filológiai apparátussal megírt tanulmányában a fiatal Kerényi Károly cáfolja először a Nárcisz „autentikus” klasszikai eredetét, s inkább a késő barokk operai párhuzamokban vagy a pásztorjáték műfaji hagyományaiban jelöli meg Ungvárnémeti drámájának előzményeit. De Kerényi sem jár el másképpen, mint a cáfolni vágyott közhelyes recepció, hiszen Kerényi az antikvitást egy másik lehetséges korszak-kontextussal lecserélve igyekszik a dráma kánoni helyzetét legitimálni. Így tesz utóbb a recepciónak az az iránya is amely a 18. század végi műfaji-dramaturgiai párhuzamokat említi, Szentjóby Szabó László Pántlikáját vagy Révai Miklós Az áldozat című játékát (ez utóbbiból jön például a felvonások „nyílás” elnevezése). Kevés olyan értelmezése van a Nárcisznak, amely közvetlenül az 1816-os irodalomtörténeti kontextusból indulna ki. Ungvárnémeti művének anakronisztikus műként való megítélése, a Nárcisz olvasásalakzatainak a megjelenés irodalomtörténeti előidejébe való visszahelyezése egyértelműen azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a magyar koraromantika esztétikai közegéről, olvasásmódjairól tudunk meg keveset.    Így azt az irodalmi mechanizmust sem értjük meg, amely a kánon szélére vagy az alteritásba szorított egy olyan drámát, amely kétségkívül nem bővelkedett a magyar színműirodalom később elfogadottá vált drámaköltői eszközeiben, de olyan fontos művészetelméleti problémák felvetésére adott (volna) lehetőséget a 19. század magyar irodalomtörténete számára, amely az európai „romantikák” mindegyikében jelen van, s ami éppen ezért a magyar romantika-értésből nagyon is hiányzik. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem a műfaji párhuzamokat, sem Ungvárnémeti pályakezdésének vagy „patakias” iskolai műveltségének, irodalmi nevelődésének és ízlésének irodalomtörténeti tényeit, ez azonban nem jelenheti azt, hogy az 1816-ban kiadott művet – amelyet éveken át javítgatott, s amelyen Ungvárnémeti szavával a „reszelő” is dolgozott eleget – csak a 18. századi irodalmi ízlés szerint ítéljük meg.”        Hermann Zoltán irodalomtörténész 1967-ben Kalocsán született. A Károli Gáspár Református Egyetemen és a Veszprémi Egyetemen tanít. Önálló kötete Szövegterek címen jelent meg a Veszprémi Egyetemi Kiadónál, 2003-ban. Hansági Ágnessel közösen adta ki az Újragondolni a romantikát. Koncepciók és viták a XX. században című romantikaelméleti szöveggyűjteményt 2004-ben. A Ráció Kiadó két tanulmánykötetének – Mozgó Világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére és az „egy csonk maradhat”. Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmából – szerkesztője.    Terjedelem: 120 oldal    Bolti ár: 1800 Ft

Hansági Ágnes - Hermann Zoltán:    ”Mester Jókai”    A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulónzülesé napjára        “A kötet a Jókai Mór halálának századik évfordulója alkalmából Révkomáromban, 2004. december 3–4-én megrendezett tanácskozás eredményeit tárja most az olvasó elé. A kollokvium a Károli Gáspár Református Egyetem kutatócsoportja és a révkomáromi Selye János Egyetem példás összefogásával valósulhatott meg. A közös gondolkodásnak a centenárium csupán az apropóját szolgáltatta. Jó ideje világos volt, hogy a párbeszéd azok között a kutatók között, akik a Jókai-életmű szóra bírásán, a művekkel való párbeszéd kezdeményezésén addig magányosan fáradoztak, kívánatos és szükséges már csak azért is, mert a Jókai-revízió, az életmű megítélésének és kánoni pozíciójának felülvizsgálata aligha odázható. […] A kötet tanulmányai számos ponton olyan kérdések tárgyalására vállalkoztak, amelyek korábban vagy nem merültek fel, vagy ha igen, egy több évtizeddel korábbi kérdezőhorizont szükségszerűen a maitól eltérő, mára relevanciáját vesztett kontextusában. Az itt kibontakozó Jókai-kép azonban nem csupán azért lehet más, mert olyan kérdéseket feszeget, mint a regény és a tömegmédiumok, populáris és elitkultúra, romantika és modernség viszonya. Az a módszertani sokféleség, amely a kötet szerzőit jellemzi, több irányból és többféle motiváció jegyében teszi újragondolhatóvá a Jókai-regények kanonizációjának problémáját. Közös kiindulásként talán mégis arra igyekezvén kísérletet tenni, hogy egy, a modernség felől, és a szó lehető legpozitívabb értelmében modernként is értelmezett romantika nem mindennapi elbeszélői teljesítményét visszaállítsa jogaiba.”    A kötet szerzői: Forgács D. Péter, Fried István, Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Kalavszky Zsófia, Milbacher Róbert, Szajbély Mihály, Szilágyi Márton, Török Lajos.    Megjelenés ideje: 2005    Terjedelem: 188 oldal    Bolti ára: 2200 Ft