A Székesfehérvári Széna téri Könyvtárban szeptember 5-én 18 órakor
Ferdinandy György íróval beszélget Kulcsár Katalin a Magyar Rádió irodalmi
szerkesztője és Tódor János az Árgus főszerkesztője.
Mindenkit szeretettel várunk!
*** *** *** ***
„Ennek a kérdésnek az artikulálásához jelentősen hozzájárul, hogy az elbeszélésben nemcsak Létai úrnak és a fiktív szerzőnek a kapcsolata és beszélgetése révén reflektálódik a mű megszületése: a fűszeres lányának, Tercsinek és a fiktív szerzőnek a viszonyán keresztül az írásfolyamat nem egyszerűen megnyilatkozás-szintű reflexiók tárgya lesz, hanem szemantizálódik is. Létai úr, ahogy már említettük, egy „fogamzásgátló keresztény szerkezet” szabadalmaztatásának szándékával csalja magához az írót, a „fogamzás” megakadályozására szolgáló találmányról folytatott párbeszéd azonban szinte azonnal átfordul az írás körül forgó dialógusba: „Maga okos ember – mondta – könyveket ír. Írja meg az életemet!” (10.); „Megírom az életét – mondtam magamban, miközben beindítottam a motort.” (11.) Azt is mondhatnánk tehát, hogy a „fogamzás” „fogalmazássá” transzformálódik, az írás folyamatát és az élettörténet megszületését azonban éppen az ismétlődő szervezőelem eltérő értelmezése (szexként, illetve megcsalatásként való azonosítása) nehezíti. Később a szexuális aktus Létai úr elmesélt történeteiből átkerül a fiktív szerző történetébe. A Tercsivel való viszony amiatt válik sajátossá, hogy a lány alakjának legfőbb szövegbeli attribútuma a vér, s az állandó vérzés éppen az élettörténet megírását elindító, a női ciklus „beható vizsgálatára” épülő fogamzásgátló szerkezetnek köszönhetően tekinthető a megtermékenyülésre való képtelenség szövegbeli szimbólumának.”
Szilágyi Zsófia Ferdinandy Györgyről
|
