Üdvözlet az Olvasónak!        Pécsi Györgyi - Új Könyvpiac        Viszonylag szerencsés korban születtem, már a verseket illetően, a hetvenes években eszmélődtem. Akkoriban a vers, az irodalom igen nagy becsben állt, bár úgy hallom, József Attila ma is a legszeretettebb költő, de én meg abban vagyok biztos, hogy a mai felnövekvők csak töredékét ismerik annak a versmennyiségnek, amit annak idején mi ismertünk, mondtunk, idéztünk fejből. Ami persze töredéke volt annak, amit korábban az Eötvös Kollégisták meg a Győrffy Kollégisták ismertek.        Agitáció-e vagy csak rezignált ténymegállapítás, nem tudom, de költészetre egyre kevésbé van szükség, pragmatikusabb lett a világ; József Attila persze ezt is szebben mondja: Hol lehet altiszt, azt kutatja. Szó ami szó, elég könnyen elhagytuk a verset, már így globálisan, meg mint nemzet is, ami azt bizonyítja, hogy a megteremtett minőség nagyon könnyen összeomlik, az értéket viszont állandóan ápolni kell, különben úgy járunk, mint a lakástakarítással meg a mosogatással, egy-két nap kihagyás, aztán megesz bennünket a kosz.    József Attilával is szerencsém volt, mint említettem, versszerető korban nevelődtem, egy materialista, tudományos világnézetű korban ugyan, de mintha az ember hiányérzetéhez hozzátartozó metafizikát a költészetben mégis megtaláltuk volna. Akkoriban úgy tanultuk, verték a fejünkbe minden módon, hogy „kapitalizmus egyenlő idealista világnézet” (képzavar, belefért). Ezen most csak nevetni tudok, mert sehogy se találok magam körül olyan számottevő idealizmust, ami a kapitalizmus lényegéből következne. Mindenesetre nemzedékem, meg az öregebbek annyi költészetet magunkba szívtunk, hogy nekünk a hátralevőben kitart, az utánunk jövők meg... hát az utánunk jövők meg valahogy megoldják. Én persze hiszem, hogy költészet nélkül lelkiszegény az ember, de ne akarjam mások személyiségét kormányozgatni.    Kormányozgattak eleget, József Attilával is, a munkás- meg a proletárverseivel is. Akkoriban nagyon nem tetszettek, viszont azt veszem észre, hogy mostanában meg éppen azokat a szociális meg társadalmi meg munkásverseit olvasgatom, tanulgatom újra, amiket nem nagyon szerettem, vagy szerettem ugyan, de nem nagyon értettem. A Hazám című gyönyörű szonettkoszorúját, a magyar irodalom számomra legszebb haza-versét például, amelyről csak mostanában kezdem érteni, érteni is, miért ír benne nemzeti nyomorról, kivándorlókról, az utcán hálókról, s miért írja, hogy mért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart, és így tovább, az első sortól az utolsóig. Nem gondolom, hogy ezzel a József Attilával lenne bátorságunk szembenézni a centenárium idején, de – legyen elégtétel – József Attila akkora költő, hogy minden sora megmoccanthat bennünk valamit.

A tartalomból:        Interjú        Bátori Csaba műfordítóval,    Lelkesült prózaállapot - Vida Gáborral    Tatyjana Tolsztaja orosz íróval,    Kelecsényi László szerkesztővel,    Jókai István, vezérigazgatóval,    Gál Katalin, kiadóvezetővel,    Szegedi Katalin illusztrátorral        Kiadói ars poeticák    Kortárs Kiadó    Könyvmolyképző Kiadó        XII. Budapesti Nemzetközi könyvfesztivál    Késésben - Zalán Tibor tárcája    Babus Antal József Attiláról és a Nap Kiadó In memoriam... kötetéről    Molnár Tamás New York-i jegyzete    Elek Tibor - Gyulai látószög    Szabó Tibor: A ciprusi király    A német könyvpiac 1. - Nagy Emília, Harald Wiester és Fehéri György tanulmánya    Hahner Péter filmes könyvekről    Gervai András: A törvényen kívüli    Sultz Sándor: Rézfánfütyülő    Tandori Dezső: Mesterek különféle mesterek különféle        Új könyvek - Kiadók ajánlják        Könyvekről    Móricz Zsigmond A magyarság rendeltetése - Tóth László;    Sós Péter János: Magyar exodus - Tódor János;    Szepesi Attila: Vidám busó;    Szentmártoni János: Eleven csónak Vasy Géza;    Robinson úr töprengései - Füzi László;    Balla D. Károly: Szembesülés - Alföldy Jenő;    Szécsi Noémi: A baba memoárja - Onagy Zoltán;    Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos - Koncz Tamás;    Zsuzsanna Ozsváth: Orpheus nyomában - Iszlai Zoltán;    Takács Gyula: Kantéros, lüdérc, rekegő - Halász Péter;    Vallasek Júlia: Elváltozott világ - Cseke Péter;    Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiája - Radics Viktória;    Mark Buchanan: Itt és mindenütt;    Timothy Ferris: A Világmindenség - Farkas Attila Márton;    Anyácska - [Takács Géza];    Az illír Nagy Utazás (egy albán regényről) - OnagyZ.;    Sylvia Plath: Naplók 1950-1962 - Ekler Andrea;    Paul Auster: A végső dolgok országában - Erős Kinga;    Ablonczy László: "Szélfútta levél..." - Tóth L.;    Abram De Swann: A nyelvek társadalma - Laik Eszter;    Cselekvő irodalom - N. Pál József;    Cattaneo-Trifoni: Ősi civilizációk - Dr. Osman Péter        Kapcsolódó:    Új Könyvpiac 2005. március    Új Könyvpiac 2005. január-február    Új Könyvpiac – 2004. december    Új Könyvpiac, október    Új Könyvpiac, szeptember    Új Könyvpiac, június    Új Könyvpiac, április