 |
Dátum: 2021. január 16. szombat Mai névnap(ok): Gusztáv, Henrik |
a - a
- a |
|
|
Új Könyvpiac 2005. április |
|
|
|
|
"Kormányozgattak eleget, József Attilával is, a munkás- meg a proletárverseivel is. Akkoriban nagyon nem tetszettek, viszont azt veszem észre, hogy mostanában meg éppen azokat a szociális meg társadalmi meg munkásverseit olvasgatom, tanulgatom újra, amiket nem nagyon szerettem, vagy szerettem ugyan, de nem nagyon értettem."
|
|
|
|
|
|
|
|
Üdvözlet az Olvasónak!
Pécsi Györgyi - Új Könyvpiac
Viszonylag szerencsés korban születtem, már a verseket illetően, a hetvenes években eszmélődtem. Akkoriban a vers, az irodalom igen nagy becsben állt, bár úgy hallom, József Attila ma is a legszeretettebb költő, de én meg abban vagyok biztos, hogy a mai felnövekvők csak töredékét ismerik annak a versmennyiségnek, amit annak idején mi ismertünk, mondtunk, idéztünk fejből. Ami persze töredéke volt annak, amit korábban az Eötvös Kollégisták meg a Győrffy Kollégisták ismertek.
Agitáció-e vagy csak rezignált ténymegállapítás, nem tudom, de költészetre egyre kevésbé van szükség, pragmatikusabb lett a világ; József Attila persze ezt is szebben mondja: Hol lehet altiszt, azt kutatja. Szó ami szó, elég könnyen elhagytuk a verset, már így globálisan, meg mint nemzet is, ami azt bizonyítja, hogy a megteremtett minőség nagyon könnyen összeomlik, az értéket viszont állandóan ápolni kell, különben úgy járunk, mint a lakástakarítással meg a mosogatással, egy-két nap kihagyás, aztán megesz bennünket a kosz.
József Attilával is szerencsém volt, mint említettem, versszerető korban nevelődtem, egy materialista, tudományos világnézetű korban ugyan, de mintha az ember hiányérzetéhez hozzátartozó metafizikát a költészetben mégis megtaláltuk volna. Akkoriban úgy tanultuk, verték a fejünkbe minden módon, hogy „kapitalizmus egyenlő idealista világnézet” (képzavar, belefért). Ezen most csak nevetni tudok, mert sehogy se találok magam körül olyan számottevő idealizmust, ami a kapitalizmus lényegéből következne. Mindenesetre nemzedékem, meg az öregebbek annyi költészetet magunkba szívtunk, hogy nekünk a hátralevőben kitart, az utánunk jövők meg... hát az utánunk jövők meg valahogy megoldják. Én persze hiszem, hogy költészet nélkül lelkiszegény az ember, de ne akarjam mások személyiségét kormányozgatni.
Kormányozgattak eleget, József Attilával is, a munkás- meg a proletárverseivel is. Akkoriban nagyon nem tetszettek, viszont azt veszem észre, hogy mostanában meg éppen azokat a szociális meg társadalmi meg munkásverseit olvasgatom, tanulgatom újra, amiket nem nagyon szerettem, vagy szerettem ugyan, de nem nagyon értettem. A Hazám című gyönyörű szonettkoszorúját, a magyar irodalom számomra legszebb haza-versét például, amelyről csak mostanában kezdem érteni, érteni is, miért ír benne nemzeti nyomorról, kivándorlókról, az utcán hálókról, s miért írja, hogy mért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart, és így tovább, az első sortól az utolsóig. Nem gondolom, hogy ezzel a József Attilával lenne bátorságunk szembenézni a centenárium idején, de – legyen elégtétel – József Attila akkora költő, hogy minden sora megmoccanthat bennünk valamit.
|
A tartalomból:
Interjú
Bátori Csaba műfordítóval,
Lelkesült prózaállapot - Vida Gáborral
Tatyjana Tolsztaja orosz íróval,
Kelecsényi László szerkesztővel,
Jókai István, vezérigazgatóval,
Gál Katalin, kiadóvezetővel,
Szegedi Katalin illusztrátorral
Kiadói ars poeticák
Kortárs Kiadó
Könyvmolyképző Kiadó
XII. Budapesti Nemzetközi könyvfesztivál
Késésben - Zalán Tibor tárcája
Babus Antal József Attiláról és a Nap Kiadó In memoriam... kötetéről
Molnár Tamás New York-i jegyzete
Elek Tibor - Gyulai látószög
Szabó Tibor: A ciprusi király
A német könyvpiac 1. - Nagy Emília, Harald Wiester és Fehéri György tanulmánya
Hahner Péter filmes könyvekről
Gervai András: A törvényen kívüli
Sultz Sándor: Rézfánfütyülő
Tandori Dezső: Mesterek különféle mesterek különféle
Új könyvek - Kiadók ajánlják
Könyvekről
Móricz Zsigmond A magyarság rendeltetése - Tóth László;
Sós Péter János: Magyar exodus - Tódor János;
Szepesi Attila: Vidám busó;
Szentmártoni János: Eleven csónak Vasy Géza;
Robinson úr töprengései - Füzi László;
Balla D. Károly: Szembesülés - Alföldy Jenő;
Szécsi Noémi: A baba memoárja - Onagy Zoltán;
Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos - Koncz Tamás;
Zsuzsanna Ozsváth: Orpheus nyomában - Iszlai Zoltán;
Takács Gyula: Kantéros, lüdérc, rekegő - Halász Péter;
Vallasek Júlia: Elváltozott világ - Cseke Péter;
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiája - Radics Viktória;
Mark Buchanan: Itt és mindenütt;
Timothy Ferris: A Világmindenség - Farkas Attila Márton;
Anyácska - [Takács Géza];
Az illír Nagy Utazás (egy albán regényről)
- OnagyZ.;
Sylvia Plath: Naplók 1950-1962 - Ekler Andrea;
Paul Auster: A végső dolgok országában - Erős Kinga;
Ablonczy László: "Szélfútta levél..." - Tóth L.;
Abram De Swann: A nyelvek társadalma - Laik Eszter;
Cselekvő irodalom - N. Pál József;
Cattaneo-Trifoni: Ősi civilizációk - Dr. Osman Péter
Kapcsolódó:
Új Könyvpiac 2005. március
Új Könyvpiac 2005. január-február
Új Könyvpiac – 2004. december
Új Könyvpiac, október
Új Könyvpiac, szeptember
Új Könyvpiac, június
Új Könyvpiac, április
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
Szakonyi Károlynak
|
|
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól) |
|
[ Archívum ]
|
|
|
|