Többdimenziós születésnap        Van egy férfiú. Ez a férfiú szinte a messzi gyermek- és ifjúkor éveibe rángatja vissza a játékos, önbizalommal teli embert. És meggyötri újra meg újra. Ez a férfiú elképesztő módon még csak hatvanadik születésnapját ünnepli ma. És ünneplünk mi, minden játékos magyar lélek és elme. Nem gondolunk rá, mit művelt önbizalmunkkal, önértékelésünkkel, hogy újra és újra vizsgálat elé állította vizuális, és kapcsolódó dimenzionális képességeinket, amikor egy hatéves gyerek három perc alatt végzett a feladattal, ami számunkra megoldhatatlan volt.        És észbe, micsoda kor volt, idesanyám, ahol az agyatlan, kontraszelektált hivatalnok lezavarhatta a zsenit a lépcsőn, ha elvtársi kedve úgy tartotta, akár tizenötször. És az is: különös szombati Moldova-Napkelte tanújaként, megzavarodva némiképp: Moldova György, az író és elhivatott szocdem, keményen helyére tette Aczél Endre elvtársat. Akinek nem árt. Aki Kádár elvtársat ostobázta, panelprolizta le a Népszabadságban. Moldova elvtárs szerint - akivel amúgy semmi bajunk, hacsak az nem, hogy a tények szerint a sok munka is okozhat szenilitást, tehát nem ártana meg visszafognia magát, mert megérjük, hogy ráolvasó sámán-elvtársként ő lesz a Nagy Mogorva Szocdem Sámán, aki a helyrerakott elvtársakkal újjáformálja a Nagy Elvtársi Ölelőbrigádot, ami azért mégis túlzás volna - Kádár zseni.        Mégegyszer: Moldova szerint Kádár egy zseni. Rendben. Fogadjuk el, ha ez a vágya. De minthogy egy zseni nem csinál nyarat, az ország, amit nem Moldova elvtárs és nem Aczél Endre elvtárs lakott, a stupiditás, a debil ért debilbe, a hazugság, a rosszindulat és a belterjes butaság terepe volt. Ami azt jelenti, ha zseni is volt Kádár, addig nem ért el zsenialitása, hogy a munkatársait megválogassa.    Ennyit. Ennyit sem terveztem, dehát mégis bosszantó, ha két ilyennyire kipróbált régi elvtárs összevész egy harmadik - aki közvetve mindkettejükből nagy ember csinált - agykapacitása méretén.        Vissza az eredethez: ünnepeltünknek apja is van. Apa és fia mindketten mérnökök. Az apa nevéhez számos repülőgép-terv fűződik. Elsősorban sport- és vitorlázógépeket tervezett. Az utóbbiak közül a Góbé kétüléses vitorlázógép erős építése és kiváló tulajdonságai miatt méltán lett messze földön ismert. Műhelye évtizedekig kint állt a Dorogra vezető út mellett, a reptéren.        Fia nevét egy különös játék tette világhírűvé. Nevezzük X-kockának. Oldallapjai más-más színűek, 9 egyenlő négyzetre osztva. Ezeket három tengely körül forgatva több mint 43 milliárd színkombináció hozható létre. A játék célja a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása. Klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek az X-kocka kedvelői számára. Az X-kocka világbajnokságot 1982-ben Budapesten, a Vigadóban rendezték meg. Az X-kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is.    A Kocka azért is volt olyan nagy áttörés, mert egyszerre rendelkezett az alábbi tulajdonságokkal:    - 3 dimenziós, egyszerre több eleme mozog,    - esztétikus - a színezésre ünnepelt mérnökünk külön gondot fordított, a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek; így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld;    - és ami a legjelentősebb, bármit művelünk vele, pl. a harmadik sikertelen óra végén kidobjuk a kilencedikről, falhoz vágjuk, a játék egy darabban marad.    A mérnök - bevallása szerint - későn, a végleges konstrukciós és formai kidolgozás ismerte fel, hogy a kocka a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, de remek játék és így értékesíthető.

A mérnök már ’75-ben igényelte a kocka szabadalmi bejegyzését, de csak ’77-ben kapta meg. Az év végén megjelentek az első X-kockák. Ezzel a játék önálló életre kelt, és rövid idő alatt népszerűvé vált. A „népszerű” nem pontos jelző. A kockaőrület mai szemmel felfoghatatlan. Csak 1980-ban egymillió darab fogyott Magyarországon. A ember bárhová utazott, kockát kértek tőle. Levélben, üzenetben, táviratba kockát kértek, követeltek külföldi ismerősei.        A kocka anyagi világsikerének elmaradását az okozta, hogy az X-kocka kimaradt az aktuális ötéves tervből.    Tudniillik a szocialista piacgazdaság szocialista tervgazdálkodáson alapult a KGST-országok „együttes” érdeke figyelembevételével. Csakhogy a KGST tervgyártói (5 éves) kifelejtették a kockát, mint tételt. Amit pedig ők kifelejtenek, nem létezik. Mert ők létező értéket nem felejthetnek ki, a Párt minden értéket jobban tud. A Párt azt is tudta, hogy a kocka nem érték, ha pedig nem az, akkor nincs kifelejtve, egyszerűen csak nem szolgálja drága hazánk szocialista értékeit, francba vele, elvtársak!    Meg lehet érteni.    Így történt, hogy a hivatalnokok a szabadalmaztatásnál is, a gyártás megindításánál is a dossziék aljára tették, mint marhaságot. Mondott Lenin elvtárs valami a kockáról? Nem. Akkor ki merészel itten lázítani, elvtársak?        ’77-ben piacra kerül a kocka. És azok az ázsiai kistigrisek, akik azóta is gyorsabban reagálnak az időjárásváltozásra, mint bármely központilag irányított vízfejű monstrum, vagy mint maga az időjárás, azonnal lenyúlták. A világ kockaérdekelt országait heteken belül elárasztották a Dél-Koreában, Hongkongban, Honoluluban gyártott kockaszállítmányok. Durva korabeli számítások szerint a kocka bevételéből annyit veszített az ország, mint a magyar mezőgazdaság tiszta nyeresége öt év alatt a nyolcvanas években. Amikor aztán a nagyeszűen fürge Konsumex - valamikor 1980-ban - beindította a külföldi terjesztést, jobban jár, ha el se kezdi.        Szóval ez a mérnök Budapesten született 1944. július 13-án. Építész, tárgytervező. 1962-1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte építész képzettségét, amelyet 1967-1971 között az Iparművészeti Főiskolán bővített. 1968-1975 között építész tervező, 1970-1986 között az Iparművészeti Főiskola tanársegéde, adjunktusa, docense. 1982/1983-ban az ...És játék című lap főszerkesztője, 1983-tól a Rubik Stúdió vezetője, 1982-1988 között három alapítvány létrehozója. 1987-től egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke.        Most vitatkozhatnánk azon, ki a zseni., Kádár, Moldova, netán Aczél Endre. A mérnök, aki ma hatvan éves: Rubik Ernő. Nevéhez több világklasszis játék megalkotása fűződik: a Rubik-kocka (1975), a Kígyó, a Bűvös négyzetek.