Szeretettel meghívjuk a Fiatal Írók Szövetség        könyvheti köteteinek sajtóbemutatójára        Május 28-án pénteken 17 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban        Mrena Julianna: Kilenc élet című könyvét Kékesi Zoltán,        Péczely Dóra: Összenézett írások című kötetét Korcsog Balázs,        Babó Titti Kristóf Karfüst című kötetét Bednanics Gábor,        Sütő Csaba András – Szalai Zsolt: Spleen – A romantika posztulálása című közös kötetét Zsávolya Zoltán,        László Noémi: Százegy című kötetét Fried István mutatja be.        Az estet bevezeti: Pápay György, a FISZ alelnöke és Bednanics Gábor sorozatszerkesztő                Felolvasnak: László Noémi, Sütő Csaba András, Szalai Zsolt, Babó Titti Kristóf                A FISZ Könyvek a Fiatal Írók Szövetségének 1999 óta megjelenő könyvsorozata. Az eleddig megjelent 22 kötet között több verseskönyv, regény, elbeszélés-gyűjtemény található, melyek szerzői sok esetben olyan fiatal alkotók, akiknek ez volt az első nagyobb publikációja. A szépirodalmi művek mellett tanulmány- és esszéköteteket is megjelentettünk, melyek vagy szintén pályakezdőknek nyújtottak publikálási lehetőséget, vagy a FISZ által rendezett tudományos konferenciák anyagából válogattak. A 2002. évtől kezdődően a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadóval közösen is jelennek meg köteteink, melyek elsősorban a fiatal erdélyi alkotók anyaországi megismertetését segítik, s ezenközben nem a külföldi magyar irodalom címkéje alatt, hanem a honi irodalom szerves részeként mutatják be a tehetséges ifjú költőket, írókat. A FISZ Könyveket immár a harmadik szerkesztőpáros bocsátja útjára. 1999 és 2001 között H. Nagy Péter és Thimár Attila, 2002 és 2003 között Bengi László és Zsávolya Zoltán, ez évtől pedig Bednanics Gábor és Kékesi Zoltán gondozza a sorozatot.        Mrena Júlianna: Kilenc élet    Mrena Júlianna elsőkötetes szerző versgyűjteményében a számok és állandósult kapcsolataik olyan visszaszámlálást jelenítenek meg, amely nemcsak motivikusan, de metaforikusan is összeszövi a magyar és világirodalom költészetének toposzait és mítoszait: a kötet fokozatosan vékonyodik a vége felé közeledvén, a ciklusok versei is fogynak, és a végpont (a végső szó) a női beszélő macska-alakmása szájából hangzik el: semmi. A női beszélő a versek hangnemében és tárgykörében is könnyedén azonosítható, bár többnyire férfi szerzők közvetlen vagy közvetett idézése folytán. Kosztolányi, Ady, József Attila és persze Karinthy Frigyes – de a sor korántsem teljes – megszólaltatása nem a szokványos, idegen hangként történik e versekben, hanem könnyedén idomulnak a női írásmódhoz, s teszik e verseket a felmutatható irodalmi párhuzamok ellenére egyedivé.        Péczely Dóra: Összenézett írások        A Péczely Dóra kötetében összegyűjtött írások három nagyobb területet járnak be: a könyv a kortárs tánc, a kortárs filmművészet és (elsősorban) a közelmúlt magyar szépirodalmának alkotásairól tartalmaz rövid terjedelmű írásokat, amelyek a közvetlen kritikusi reflexió és a szélesebb közönséget (is) megcélzó véleményalkotás lehetőségeit keresik. A kötetben írások olvashatók többek között Pina Bausch, Bozsik Yvette és Frenák Pál táncelőadásairól, A lé meg a Lola, a Simon mágus és a Bánk bán című fimekről, valamint Szerb Antal, Esterházy Péter, Kukorelly Endre műveiről.            Babó Titti Kristóf: Karfüst    A Németországban élő szerző két „intermediális színműve” töredékekből építkezik. Szándékolt helyesírási hibákkal, a magyar nyelvet szinte emlékként használva állítja össze egyedi kulturális monumentumát, mely tisztelgés és fricska a hagyománynak. Az antik kultúra változatos elemeit, biblikus és liturgikus emléknyomokat, filozófiai és művészeti tradíciókat idézi meg egy-egy pillanatra, hogy azután búcsút is vegyen tőlük. A Herceg alakjában fölismerhető Hamlet, a Csongor és Tünde lírai nyelvezetének emléknyomai, a mesemondás ironikus távlatai, a kommersz termékek színrevitele vagy a (neo)avantgárd hatáselemek a kultúra közvetítésében bekövetkező töréseket szemléltethetik, minek következtében a szöveg – mely a színre vitt darab esetleges (elképzelt) látványisága és a színmű aktuális olvasása között feszülő köztes térben lebeg – nyomok felderítésére kényszerülő befogadót feltételez. E nyomok azonban vagy a semmibe vezetnek, vagy a törmelékek kirakósjáték-stratégiájának követéséhez, ami voltaképpen maga is művészet.        Sütő Csaba András: Spleen – Szalai Zsolt: A romantika posztulálása    Szalai Zsolt és Sütő Csaba András kötete „ikerkönyv”, mely magán viseli a kor és a barátság adta genotipikus jegyeket, de a fenotípusban rejlő különbségek is nyilvánvalóvá lesznek az együttes fellépés során. A posztmodern játékosság keretében szólal meg a magyar költészet emlékezete, melyet nemcsak afféle versbéli zárványként színre lépő monolit emlékműként állítanak olvasóik elé, de nagyon is eleven, működő és sok esetben szellemes átírásait adják különféle korok versbeszédének. Ám a különbségek is szembeötlenek. Szalai Zsolt a német (kora)romantika hatásáról tanúskodik, a klasszikus eszmények megszüntetve-megőrzése mellett tör lándzsát, míg Sütő Csaba András inkább az angol hagyomány talaján állva közvetít a mai angol nyelvű tömegkultúra, az angol lírai tradíció és a magyar művelődésszerkezet különféle rétegei között. Mindkettejüknél filozófiai kérdések és a magas kultúra egyéb elemei ütköznek a reklámok és a dalszövegek világával, hogy különös, figyelemre méltó együttesként lépjenek fel önálló(sulásra törekvő) versbeszédeikben.            A kötetek megrendelhetők a FISZ címén:    1462 Budapest, Pf. 629. • Tel./fax: (1) 321-4757    E-mail: fisz@racio.hu • http://www.irok.hu