Zelei Miklós: a halasi norma (NÉPKÖNYV) |
|
|
|
|
Negyvenkét magyar börtönt járt meg és mérnökfogolyként irányította tatarozásukat Nagy Szeder István (1907–1994) kiskunhalasi kisgazda politikus, a Mérnök úr, a „halasi párt” tekintélyes és népszerű vezére, egykori vérbeli helyi politikus, akinek egyik alapelve ez volt: „Nem voltak hátsó céljaim, szándékaim. Nem volt fizetésöm. A kezdetök kezdetén, 1945-ben fölajánlták. De mögélök én a magam erejéből! Mög mihelyt anyagi bele van víve, az sose jó.”
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjelent
Zelei Miklós a halasi norma
című könyve
Negyvenkét magyar börtönt járt meg és mérnökfogolyként irányította tatarozásukat Nagy Szeder István (1907–1994) kiskunhalasi kisgazda politikus, a Mérnök úr, a „halasi párt” tekintélyes és népszerű vezére, egykori vérbeli helyi politikus, akinek egyik alapelve ez volt: „Nem voltak hátsó céljaim, szándékaim. Nem volt fizetésöm. A kezdetök kezdetén, 1945-ben fölajánlták. De mögélök én a magam erejéből! Mög mihelyt anyagi bele van víve, az sose jó.”
Nagy Szeder István a közvetlen demokrácia tökéletes modelljét dolgozta ki, és alkalmazta 1945-től 1947 végéig a halasi Kisgazdapártban: „... ha módot adok a népnek – mondotta e modellről –, hogy titkos jelöléssel, titkos szavazással egyénenként válasszon, meg fogja találni, és ki fogja választani, aki megfelel neki.” E szavakért 1947 végén elhurcolták és internálták. Emlékezzünk rá, hogy Bibó István is Kiskunhalas szülötte! Két ilyen nagy formátumú etikai zseni, mint Bibó és Nagy Szeder, azonos helyen és lényegében azonos időben született. Bibó országos hatású politikus lett, Nagy Szeder a lokalitás óriása volt, aki műegyetemi diplomája ellenére – vagy éppen azért? – megmaradt parasztpolitikusnak: az önálló paraszti gazdálkodás nagyszabású gazdasági és politikai programjával, valamint népművelési, népismereti és ifjúsági programmal. Zelei Miklós 1985-ben készített életútinterjút a Mérnök úrral, ez a hosszú beszélgetés a könyv egyik pillére. Nagy Szeder István az 1947-ben erőszakkal megszakított paraszt-polgári önszerveződés katalizátora volt; ’56-ban Kiskunhalas megmentője is azzal, hogy az országban egyetlenként: szavazással döntötte meg a szocializmust. ’56 után újra börtön, és újra a szabadság súlyos korlátozása: „Rendőri felügyelet alatt éltem. Nem mozoghattál. A várost nem hagyhattad el, csak engedéllyel. Főútvonalon nem közlekedhettél. Nyilvános helyre nem mehettél. Este tízre otthon legyél!” Előtte pedig a börtönvilág különös élményei is: „... női rabokat hoztak valahonnan ... fiatal lányokat, azok kiültek végig az ablakba meztelenül, mutogatták magukat, a férfiak ott velük szemben meg szenvedtek, veszekedtek rajtuk. Nem bírtak ezökkel a lányokkal az őreik. Hát mit tudnak velük csinálni? Fiatal, tizenhat éves mögveszött kurvákkal?” A könyv izgalmas fejezetei Nagy Szeder életének történeteit mondják el, beszélnek az önszerveződés hiányának mai következményeiről, miközben megjelennek az ország és Bács-Kiskun települései: Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Sopronkőhida, Kecskemét, Kiskunmajsa, Bácsalmás, Jánoshalma, Baja, Halas, Borota… Emlékezetünkben pedig újjászületik Nagy Szeder István, és fölteszi nekünk a kérdést: mit kezdünk az örökséggel, amelyet ránkhagyott: „Egy mérnök, aki teremt. Egy utat, vasutat, házat, hidat. Megnézi mégegyszer, hogy milyen szép, én csináltam. Aztán át kell adni, és már nem az övé.”
Zelei Miklós új munkája e különleges, ma rendkívül időszerű örökséget adja át az olvasónak.
Zelei Miklós: A halasi norma
Nagy Szeder István regényes élete
Népkönyv
Szerkesztette: Filep Tamás Gusztáv
Tervezte: Mézes Flórián
GM&Társai Kiadó
MMIII, Pest-Buda
Ára: 1790 Ft
Kedvezményesen 1600 Ft-ért rendelhető meg a kiadónál!
Telefonon: 06-1-279-0640
Faxon: 06-1-279-0641
E-mailben:gk@solomnis.hu
Postán: 1555 Budapest Pf. 5
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|