Te Kedves Wanda! 2003.április 26-ra.
Az ismeretség mondhatom (nagyon) régi-régi… Gimnáziumi - Török Pál utcai.
Ha sokáig nem is találkoztunk, mindig ''képbe'' voltál. Hol a kiállításaid láttán, hol a gyermek könyveid illusztrálásai láttán, hol a naptáraid láttán, hol a lemezborítóid által, vagy a ''Nők Lapja'' címlapján – de mindig szép mosolygó kedves arcod által, vagy az olasz intézet farsangi mulatságán...
Nem dolgom művészeted sem elemzése, se propagálása, teszed ezt te magad azzal, hogy mindig újat, mindig különlegeset akarsz, s alkotsz is. Csak annyit, hogy minden kiállításod meghökkentő, meghökkentő az anyaghasználattal, a formával, a színnel s úgy együtt mindennel.
|