„-Áron, fogd meg, te elég izmos legény vagy!”        Hangzik el az előkészületek során. De kiderül, hogy nevezett Áron az irodalom terén is elég belevaló legény. Hét óra tíz perckor már vagy tíz „hiperaktív egyén” gyűl össze a klubteremben, ahol izomerősítő gyakorlatsorral: asztal- és székrendezésser kezdődik a mai „magyaróra”. Levonhatjuk a következtetést, hogy a lányok sokkal hiperaktívabbak, mint irodalomkedvelő legénynemű társaik, legalább háromszor annyian voltunk.

A Nagyböjti disznó        Megérkezik végre Zsidó Ferenc is, aki a jelenlevőket tanítgatja az írásra, olvasásra, irodalmi műfajokra, lényegükre, és eközben megismerteti a jelenkori erdélyi magyar irodalmat azzal, akit érdekel, és odafárad. Mindezt nem elsős szinten. Bemutatkozásra is sor kerül: vagyunk egy páran, akik még nem ismerjük egymást. Legtöbben huszonévesek. Itt van Ágnes, Katka, Bíborka, Robi, Áron, Feki, Levi és még sokan mások, akiknek sajnos elfelejtettem a nevét. Sebaj, még találkozunk. Na de nem rájuk értettem a Nagyböjti disznó címet. Ennek, a már sorozatban is kiadott, antológiás kötetnek az első részét vehettük szemügyre. A múlt alkalommal nem sikerült jó himerikeket írniuk,-írnak is, szinte mindenki-, ezért most az említett kötetből Zsidó felolvas néhány művet.        „Melle Madrid mellett esett”        Idézet Faludy György egyik jól sikerült himerikjéből. Akárcsak egy magyar órán, elemezzük, főként formai szempontból a felolvasott műveket. Következtetés: a himerik sorai: 11, 11, 7,7,11 szótagból állanak, párosrímelnek, az utolsó sor vagy rímel az első sorral, vagy nem. Semmivel. Ezek az, apró, pajzán versikék senkinek sem ártanak, a szemérmeseket és az álszeméremmel felfegyverzetteket kivéve. Most mindenki tesztelheti versírói tudományát, tehetségét, na és nem utolsó sorban szemérmességét. De nemcsak az önismeret a tétje a versírásnak, Zsidó pedagógus-szelleme itt is megmutatkozik: versenyszellem kialakításával motiválja az írósarjakat. A fődíj Murádin Lászlónak Egyházi települések című kötete. Nem groteszk ez egy kicsit? A himerik nemcsak disznó témájú lehet, az egyházhoz is kapcsolódhat. Nemcsak vagy–vagy, és is létezik. Azaz nemcsak vagy egyházi vagy pajzán lehet a himerik, hanem egyházi és pajzán egyszerre. Jegyzem meg szerényen. A himerikről szóló információdömpinget követően a jó gyerekek nekifoghatnak az önálló munkának-a gyakorlás módszere érvényesül. Mindenki szorgalmasan kapar és számol.

„- Olvass te is nekünk, Áron!”        Már felolvashatjuk. A megjegyzésem sikert aratott: elhangzik a Mari és a templom című mestermű, majd címnélküli himerikeket hallhatunk. Szeximádó apácákról, kamaszkori szexuális vágyakról, fájósfejű asszonyokról, akiket főleg a szexmigrén kínoz, kecskepárti alakról, a budapesti szexfesztiválról, stb. A lányok sokkal szemérmetlenebbek, mint a férfiak, derült ki a sorokból. Vagy csak merjük vállalni gondolatainkat, vágyainkat, fantáziánkat jobban elengedjük. Tehettük is, hiszen többségben voltunk.        „-Díjra megy? Ha tudom, jobban belehajtottam volna!”        Miután mindenki jól kiröhögte magát, nem kevésbé izgalmas rész következett: a szavazás, avagy kié legyen a könyv. Szerintem a kecskés volt a legjobb, de a többiek nem így döntöttek. Szegény Áron, nem tudta, hogy díjra megy a játék, ha tudta volna talán jobbat ír, de így sem kellett szégyenkeznie. Végül a könyvjutalmat a Zsűri Robinak ítélte. Az értékelés módszere érvényesült.        Groteszk-e a három K?        A múlt órán… Szóval a múlt alkalommal a groteszkről beszélgettek, mi is az a groteszk? Ki készítette el a házi feladatát? Ezek voltak a domináns kérdések. Az egyik fiatalember, akinek a nevét már elfelejettem, hajlandó volt felolvasni egyik, groteszkre sikeredett novelláját, amely ugyancsak a paráznaság és az egyház kapcsolatát célozza meg. A novella meglehetősen olvasmányosra sikeredett, de azért még nem tökéletes -állapítottuk meg közösen. És hogy mi is az a három K? Egy rövidítés, amely hivatalos verziójában a Keresztény Kultúr Kocsma fedőnevet viseli. A novella „fiktívebb” részében jelenik meg. Főbb jellemzői e kocsmának, hogy apácák és papok alkotják a személyzetet, és nem is akárhogyan szolgálják ki a kuncsaftokat. Még jó, hogy csak Levi- igen, ez a neve!- képzeletének szüleményei!

Nagyböjti disznó a Hargita Népében?        Zsidó Ferenc kifejti titkos vágyát. Sőt azt is, hogy ez a vágy már teljesülőben van. Már csak néhány iromány kell hozzá, néhány nívósabb munka, mely az irodalmi klub tagjainak alkotása. A Hargita Népe hasábjain fognak megjelenni a pikáns és kevésbé pikáns gyümölcsei a jól végzett munkának. Lehet, hogy egyelőre csak nagyböjti malac lesz belőle. De mindenki tudja, hogy a malacból, ha jól kúrálják, egyszer kiadós húsú disznó lesz. Adja az Isten.        Eddalt dúdolt Zsidó Ferenc        Akár egy hosszúra sikeredett magyarórán, a befejező részt itt is a házi feladat kiadása képezte. Írjon mindenki, gondolkodjon az újabb témán: megváltoztassuk-e párunkat egy szerelmi kapcsolatban, vagy fogadjuk el olyannak, amilyen. A magyaróra jelleg megvolt, csakhogy ide nem kötelező járni. A „tanárbácsi” egy újabb óramozzanatot kellett bevezessen: valamit ígérnie kellett, hogy a következő alkalommal is legyen, akit okítson szépre-jóra, irodalomra. Jövő héten is új versforma lesz, hiszen egy vérbeli író, költő nem elégedhet meg a szabadverssel, a formabontással, kihívást jelent az is, ha sikerül a forma nyűgjét magunkon hordanunk. És hogy a hangulatot ilyen prózai szöveggel el ne rontsa, Zsidó egy Nagyböjti disznóból vett verssel örvendeztette meg társait. Nagy Koppány Zsolt – udvarhelyi művész - verse Farkas Wellmann Endre költészetét parodizálja, aki szintén udvarhelyi. Padlás jövő héten is lesz, és akár gyakrabban is járhatnánk a Padlásra.