Cserhalmi Györgynek! Múlik az idő Réb – mondta Makay a régi barátnak. Igen, a Nagy Generáció-ban. Jól emlékszünk, irodám falán ahová nézek, a különböző képeken, plakátokon nap mint nap látlak, mint Réb Gábor, vagy Simon József, egy másikon a motoros Feliczián György, máshol a mester Horváth Imre néz rám immár visszavonhatatlanul. Ezek az arcok mind a Te arcaid Cserhalmi Gyuri! Igen, múlik az idő! Attól a naptól ismerlek, hogy felvételt nyertél a Főiskolára. Záróráig ültünk a Bástyában, és azóta fogva tart egyéniséged. rendkívül színes srác voltál. Nem volt kétséges, hogy a Főiskolán az első vizsgám főszerepét Te fogod játszani. Ugye régen volt? Majd a Rózsa Sándor forgatásán felejthetetlen, féktelen, szilaj tombolásaid… - mindnyájan téged féltettünk, nehogy bajod essen!

Aztán a közös filmjeink, varázslatos forgatásaink kitörölhetetlen emlékei: - álltunk a zord, kietlen, havas hegycsúcsokon - lóháton forró nyárban - száguldó autókban - veszélyes motoron de mindenesetre legtöbbet az imádott Káli – medencében és a Balaton partján - régi barátok, borok, és borozgatások hangulatát mindig átszőtte a félelmet nem ismerő, kiszámíthatalan gesztusaid sora. A rólad szóló, de mindig Téged féltő mende – mondák ellenére már nem kéteséges, hogy barátságban szeretettel jól tudunk együtt dolgozni. Mindig maradandót és rendkívülit alkottál. Az idő múlik, a szélvész, gyors, fiatal, kiszámíthatatlan, vakmerő srácból érett férfikorba léptél. Az élet ma nagyon megérdemelten két ötössel jutalmaz. Gyurikám! A jó isten sokáig éltessen, sok – sok filmet, színházi szerepet, még több sikert, és örök ifjúságot kívános neked a régi barátsággal: András Ferenc