Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Nő a múltból
[ Örkény István Színház ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. december 7. szombat    Mai névnap(ok): Ambrus a - a - a
Léner Péter 80
Léner Péter – Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi
Léner Péter rendező, színházak egykori igazgatója nyolcvan éve született. Aktív színházi pályáját befejezve, több könyvben összegezte gazdag szakmai tapasztalatait. legújabb könyve hiány-pótlás. Kitűnő színházművészeknek állít emléket. Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly; az atyai jó barát, a mester és a kolléga személyiségét és pályáját mutatja fel a korán felejtő utókornak.

Léner Péter
 
A Corvina Kiadó jelentős számú színházi tárgyú kötetei sorában Léner Péter immár „házi-szerzőnek” számít.
Jelen kötetének szereplői, mind hárman „sajátos” karakterű személyiségek voltak. Ettől a karaktertől Ők maguk szenvedtek a legjobban. Mint a Nemzeti Színház egykori munkatársa, mindhármukkal volt szerencsém dolgozni. A „volt szerencsém” kifejezés szó szerint értendő. Szerencsés az, az ember aki a saját szakmáját kitűnően ismerő, azt magas művészi szinten gyakorló rendező munkatársa lehet.

Léner Péter virtigli színházi ember, jól érzékelte, hogy a könyvének hősei érdemtelenül kezdenek a feledés áldozatává válni. Az elődeinket, mestereinket nem becsülő világban, különös tisztelet illeti a szerzőt a személyek kiválasztásában. Hármójuk közül – bár Kazimirrel is dolgoztam –, Egri István és Marton Endre személyiségének megrajzolásához tennék hozzá a közvetlen tapasztalataim alapján néhány dolgot.

Előre bocsájtom, nem vagyok művész, színházi ügyelőként az előadások megszervezése és zavarmentes lebonyolítása a feladatom. A szakmám jellegéből adódó „sajátosság”, hogy a produkció valamennyi résztvevőjével közvetlen a kapcsolatom. A művészeti és a műszaki oldal „ütköző pontjában” állva mindkét oldal bizalmába fogad – már, ha jól végzem a feladatomat.

Ezen tevékenységem során a legfontosabb feladatom, hogy az aktuális rendező minden elképzelését a lehető legmagasabb színvonalon segítsem, ezt a rendezők érzik és értékelik, elsősorban azzal, hogy a bizalmukba fogadnak, amellyel soha nem élek vissza.
Egri Istvánnak mint színésznek és rendezőnek, Marton Endrének mint rendezőnek és igazgatónak lehettem munkatársa – és bizalmas.

Ezen kiváló művészek művészi teljesítményének méltatása nem tisztem, de „attól, hogy nem tudok tojást tojni, attól még tudom, hogy a tojás büdös!”

Egri Istvánt a szakma a „dacos” becenévvel illette, tudjuk jól csak az kap becenevet, akit a közösség szeretete övez. Pista bácsi, bár megjárta a huszadik század poklát, erről soha nem beszélt. Az Ő korosztálya a borzalmas század gyakran változó minden hullám-völgyét és hullám-hegyét megjárta.
Sétálós természete a Lánc híd és az Erzsébet híd közti területet jelölte ki a kiszemelt „áldozatnak”. Be volt osztva az este melyik szakaszában kivel sétál. Az Ő munkássága idején a Katona József Színház a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt. Így azok a színészek akik ott végeztek, azok a Kígyó utcai színészbejárón távoztak. Első sorban Sztankay Istvánnak - aki szintén 80 éve született -, a kedvenc színészének volt a kiváltsága, hogy az fent említett távot legalább háromszor – gyakori megállásokkal – megtegye.

Egri István
 
Léner Péter a Semmelweis utcában lakva szintén gyakran járt arra, tehát Ő volt a másik sétapartner, majd elszerződött igazgatónak Nyíregyházára – kiesett a sétapartner. Én a Váci utcában laktam akkoriban és előadások után gyakran gyalog sétáltam haza, így az a megtiszteltetés ért, hogy sokszor éjszakába nyúlóan többször is elbúcsúzzam Pista bácsitól a Mérleg utcai kapuban, hogy aztán ismét vissza induljunk. Eleinte csak az aznapi előadással kapcsolatos hírek érdekelték.
Amikor az általa rendezett darab volt műsoron, a lehető legaprólékosabban kikérdezett minden apróságról, a nézők számáról, hogy volt-e a nézőtéren valamely közismert személyiség, milyen hosszan tapsolt a közönség és kinek volt a legnagyobb sikere a szereplők közül.

Amennyiben Major Tamás által rendezett előadás ment, a kikérdezés rövidebb volt, hogy aztán Ő a lehető leghosszabban fejtegesse a rendezővel kapcsolatos ellenérzéseit. Az a tény, hogy Majort nem „kedvelte” megjelenik Léner írásában, de igen mérsékelt irodalmi formában. Egy-egy Major rendezés bemutatóját követően gyakran hajnalig tarthatott a séta, olyan hosszan és szakszerűen „szedte szét” a produkciót, hogy még csak közbe kérdezni sem volt lehetőség a szófolyamban.

Az 1965/66 évad „nagy szezonja” volt a Nemzeti Színházban; szeptember 17-én Móricz Úri muri, majd a Katona József Színházban (akkor a nemzeti kamara színháza) november 26-án V. Havel Kerti ünnepély, március 18-án Galambos L. Későn, szeptember 18-án L. Pirandello Csörgősipka. Már maga az a tény, hogy az ország első színházában egy év alatt valaki négyet rendezzen, ez abban az időben nem volt szokás, ez is mutatja rendkívüli munkabírását és felkészültségét. A Csörgősipkának – Berek Kati és Kálmán György főszereplésével – híre ment a szakmában.

Pirandello születésének 100. évfordulója alkalmából fesztivált szerveztek, eljött megnézni a Palermoban és Agrigentoban szerveződő esemény igazgatója és azonnal meghívta az előadást. Így esett meg, hogy a „szocialista Magyarország Nemzeti Színháza” - a második világháború után első ízben - 1968 decemberében NYUGATI turnéra mehetett. Az előadásnak olyan sikere volt, hogy a szervezők azt kérték, egy másik Pirandello darabbal is szerepeljen a társulat, ez A virág az ajkán volt.

Váradi Hédi - Sinkovits Imre - Iglódy István (Félkegyelmű)
 
A Nemzeti Színházban 1969-ben megrendezte Dosztojevszkij- Tovsztonogov Félkegyelműjét. Parádés szereposztás; Miskin herceg – Iglódi István, Nasztaszja Filipova – Váradi Hédi, Ragozsin – Sinkovits Imre szerepelt még Makay Margit, Avar István, Máthé Erzsi, Béres Ilona, Balázs Samu, Dániel Vali, Gór Nagy Mária. A fiatal Iglódi István ezért az alakításáért Jászai Mari-díjban részesült.
A Nemzeti Színházban ettől kezdve több fiatal is elkezdett rendezni: Iglódi István, Babarczy László, Nagy András László így egyre kevesebb feladatot kapott Egri. Ezért más színházakban is rendezett.

Köszönjük Léner Péternek, hogy emléket állított a kitűnő színházi mestereknek!

( Fot? Keleti Éva )
[ Kadelka László ] 2016-02-16 00:40:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Eperjesi Ildikó – Olekszandr Kacsura: Sorskönyv a frontról

Sci-Fi filmfesztivál Triesztben

Merő Béla - Egy színházalapítás viszontagságai

Szalay Zoltán fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]