Misikém! Amikor tegnap a kórházban második alkalommal sem sikerült kommunikálnunk, nagyon nehéz szívvel jöttem el betegágyadtól. A színház felé sétálva gondoltam végig megismerkedésünket, majd sajnálatosan rövidre szabatott barátságunkat. Az esti előadásban - amelynek ügyelője vagyok – elhangzik egy mondat: „Önsors rontásban profik vagyunk!” Ennél a szövegnél hozzám hajolt Csipi a kellékes és kérdezte, hogy hogy vagy… Amikor még személyesen nem ismertük egymást, Te már akkor sokat segítettél a munkámban. Hiszen ha szükségem volt valamilyen adatra a Jókai Színházról, az általad szerkesztett „ A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve” című szakszerű kiadványt vettem kézbe. Misikém, ebben az évben 60 éves a társulat – ki írja meg az elmúlt tíz évet??? Tudod, bizonyos életkor felett az ember már nem- vagy nehezen barátkozik. Amikor személyesen néhány éve megismerkedtünk, pár mondat múlva – hiszen kultúráról esett a szó -, mindketten úgy éreztük mintha évtizedek óta ismernénk egymást. Amikor pedig az „Ádámok és Évák” kapcsán szorosabban együttműködtünk, jó érzés volt, hogy új Barátra leltem. Később az általad szervezett „Vers-folyam” kapcsán az egész megyét – egyedülálló módon – 24 órás versmondásra késztetted csak ámultunk-bámultunk. A Téged régebben ismerőket nem lepte meg, én akkor hallottam először a csodálatos versmondásod. A Básti Lajos és Gáti József színvonalával egyenértékű versértelmezésed lenyűgözött. Csak párnapja beszélgettünk veled arról, hogy Gáti József jövőre lenne száz éves és ez alkalomból szervezzünk egy az emlékét felidéző és színészpedagógusi munkájára emlékező Versmondó Fesztivált – Misikém, most ki szervezi meg?! Polihisztor – bár egyre kevesebb, de – van, olyan mint Te, akiben ez nagyfokú szervezőkésséggel és praktikus gondolkodással párosul kevés – és most egyel kevesebb! Nyugodj Békében! Kadelka László

Józsa Mihály művészeti titkár, előadóművész, újságíró (Önéletrajz) A Békés megyei Nagyszénáson születtem, 1962. december 4-én, majd gyerekkoromat és középiskolás éveimet a közeli Orosházán töltöttem. Érettségi után jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahová nem vettek fel. 1983-ban stúdiós-segédszínészi szerződést kaptam a Békés Megyei Jókai Színházban. Hét évet töltöttem el a csabai színház társulatában, és ez idő alatt kaptam előadóművészi, majd színészi működési engedélyt. Játszottam kisebb nagyobb szerepeket és több darabnak voltam a segédrendezője, egynek pedig a dramaturgja is. Szerkesztettem és rendeztem különböző versműsorokat, pódium-előadásokat. 1989-ben, az egykori Népszínház Operatársulata akkori igazgatójának hívására Budapestre szerződtem, mint rendezőasszisztens. Amikor másfél év múlva megszűnt a Népszínház, visszatértem Békés megyébe, Orosházára, ahol az Orosházi Napló című helyi hetilapban kezdtem írni, először, mint külsős, később, mint főmunkatárs, 1993. január elsejétől pedig, mint főszerkesztő. Ez idő alatt hívtuk életre munkatársaimmal a város első ideiglenes rádióadását “Orosháza Hangja Rádió” néven, majd pályázatot adtunk be az Orosháza térségére kiírt állandó rádiós frekvenciára, amit el is nyertünk így néhány évig rádiós műsorvezetőként, szerkesztőként is dolgoztam. Aztán 1996-ban hívtak a Békés Megyei Nap című Békéscsabán megjelenő napilaphoz, ahol öt évig újságíróként és tematikus oldalak, mellékletek szerkesztőjeként dolgoztam, a közéleti cikkek mellett, a kulturális rovat egyik vezető munkatársaként főleg művészportrékat, interjúkat, színikritikákat, könyvrecenziókat írtam. Közben egy évig a Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Karának sajtóreferense is voltam, majd a Heti Délkelet című lap szerkesztője, újságírója lettem. 2004-ben szerkesztője és részben szerzője voltam a Békés Megyei Jókai Színház 50. évfordulójára kiadott reprezentatív könyvnek. A médiában töltött 14 évem alatt is foglalkoztam színjátszással. Tanítottam a Békéscsabai Ifjúsági Házban működő Csabai Színistúdió nevű több korcsoportos amatőr együttesben. Az általam rendezett színjátszó előadásainkkal, – melyeknek a dramaturgja is én voltam – a Premier című musicallel, Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő és Csukás István: Ágacska című meséivel Békés megyén kívül az ország több nagyobb városában – az utóbbival Budapesten, a Nemzeti Színházban is – szerepeltünk. Ágacska átdolgozásomat a 2005/2006-ban a Jókai Színház is műsorára tűzte. A hivatásos művészeti életbe 2005-ben tértem vissza, mint az akkor alakuló Békés Megyei Napsugár Bábszínház tagja. 2007-ben a Békés Megyei Jókai Színház nyári Tartuffe előadásának dramaturgja voltam, és ugyanezen év augusztusa óta vagyok a Jókai Színház művészeti titkára. Fő területem a médiával való kapcsolattartás és a színház kiadványainak írása, szerkesztése, megjelenésük szervezése. Színházunkról szóló írásaimat rendszeresen közlik a helyi, megyei, lapok, a helyi és az országos szakmai internetes oldalak. Békéscsabán, 2009. május 16-án. Józsa Mihály