 |
Dátum: 2019. december 7. szombat Mai névnap(ok): Ambrus |
a - a
- a |
|
|
Nagy kínai újévi hangverseny a Müpában |
|
|
|
|
Nagy kínai újévi hangverseny 2014. február 3., 19:30.
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar Vezényel: Zhang Guoyong
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Holdújév a lehető legfontosabb ünnep Kínában – és a világon is, hiszen hozzávetőlegesen a Föld lakóinak közel egyharmada ünnepel ezeken a napokon. A Holdújév időpontja minden évben más napokra esik, bonyolult módszerrel számítják ki a pontos dátumokat, az viszont biztos, hogy az ünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. Az újévi ünnepkör eleinte hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban lerövidült, a modern Kínában az emberek általában csak pár napon át köszöntik az új esztendőt, amely idén január utolsó napjára fog esni. Február 3-án, a ló évének harmadik napjához kapcsolódó hangverseny különleges estét ígér a Művészetek Palotájában. Az est során a modern és hagyományos kínai és nyugati elemeket egymás mellé varázsoló repertoárban természetesen felcsendül majd a Tavaszi ünnepi nyitány, amely Kína legfontosabb és legmeghittebb ünnepének egyik kifejező szimbóluma. A kiváló népzenész-zeneszerző, Li Huanzhi 1956-ban fejezte be ez a vidám és életigenlő kompozíciót, amelyben az észak-nyugati Shanbei-vidéki emberek ünnepi hangulata elevenedik meg. A széles körben elterjedt művet az egész országban előszeretettel adják elő Holdújév idején, megtalálható az iskolai tankönyvekben, valamint 2007-ben ezt a szerzeményt „vitte magával” az első kínai holdszonda, a Chang'e 1.
|
|
|
|
Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar
A nagy múltú zenekar Amszterdam, Bécs, Berlin és Peking hangversenytermei után érkezik a Művészetek Palotájába. Az 1957-ben alapított együttes a Csöcsiangi Dal- és Táncszínház társulatának része, amely az elmúlt évtizedekben missziójának tekintette a hagyományos kínai dalok felkutatását, a tradíciók ápolását, de emellett azok továbbgondolását is ugyanolyan kiemelten fontosnak tartja. A közel hatvan éves zenekar egészen finom precizitással képes egyensúlyozni nyugat és kelet hangzásvilága között, és könnyedén vegyíti a két kontinens jellegzetes melódiáit.
Zhang Guoyong
Az est dirigense a Sanghaji Konzervatóriumról kikerülve a kínai kormány támogatásával a Moszkvai Állami Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij tanítványaként. Jelenleg a Sanghaji Operaház művészeti igazgatója, valamint egykori alma matere, a Sanghaji Konzervatórium professzora, napjaink kínai kulturális életének valóságos sztárjaként számon tartott muzsikus. Számos világszerte is elismerésnek örvendő művésszel és zenekarral dolgozott már együtt mind odahaza, mind pedig külföldön.
|
|
|
|
Su Chang és a ku-cseng
A ku-cseng (sokszor egyszerűen csak ’cseng’) az egyik legősibb ázsiai hangszer – már i. e 5. században felbukkant Kínában. A citera jellegű hangszer története gyakorlatilag sikersztori. Kedvelt zenekari hangszerként széles körben alkalmazták és alkalmazzák a mai napig: a császári udvari együttesektől kezdve, az operán át még a népzenében is megtalálta a helyét, sőt, ma már szólóhangszerként is ismert, illetve különböző jazz-darabokban is felfedezhetjük.
Su Chang szólaltatja majd meg ezt a különleges hangszert az este folyamán. A hölgy hatéves kora óta játszik ku-csengen, nem csoda hát, hogy annak idején a YouTube-szimfónia premierjére is meghívták 2010-ben Sydney-be. Su Chang változatos játékstílusát ugyanúgy kamatoztatni tudta a kínai népzenei műveket játszó The Viva Girls oldalán, mint az úttörő japán elektronikus zenei producerrel, a Grammy-díjas Kitaróval.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
Paul Lendvainak
|
|
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól) |
|
[ Archívum ]
|
|
|
|