Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Máli néni
[ Magyar Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. december 8. vasárnap    Mai névnap(ok): Mária a - a - a
Az élő színháznak nincs ellenfele!
Simon István a Pécsi Nemzeti Színház igazgatási igazgatója
Simon István a POSzT Kht volt társigazgatója 2011 februárjában a lemond a Pécsi Nemzeti Színház igazgatási igazgató posztjáról is. Az okokról és a PNSZ helyzetéről valamint a színház szerepéről kérdeztük 2010 Európa Kulturális Fővárosában, Pécsett.

Simon István a POSzT Kht volt társigazgatója 2011 februárjában a lemond a Pécsi Nemzeti Színház igazgatási igazgató posztjáról is. Az okokról és a PNSZ helyzetéről valamint a színház szerepéről kérdeztük 2010 Európa Kulturális Fővárosában, Pécsett.

Milyen szerepet játszott a Pécsi Nemzeti Színház a 2010-es Európai Kulturális Főváros programban?

Nem ilyen lovat akartam! Úgy gondoltam, hogy az Európai Kulturális Fővárosok elsősorban azt szeretnék megmutatni, mit tudnak. Tehát Pécsett azt, hogy mit tud felmutatni a város, s másodsorban azt is, hogy az ország milyen. Nemcsak a színházat, hanem minden művészeti ágat felvonultatni, képzőművészet, zene, irodalom... Mondjuk Placido Domingot nagy örömmel fogadtuk a színházban, ahogy bárki más is a városban, világsztár létére ő is emberi módon viselkedett, testőrök nélkül sétált, kávézott, leintett egy taxit, mint bárki más. De őt meg lehet nézni bárhol, pár óra alatt el lehet jutni Bécsbe. Sok külföldi barátom azt várta, amit én, mutassuk meg, mit tud a város! Ehelyett néhány hatalmas névvel büszkélkedtünk. Ráadásul Domingot ingyen megnézni egész Európában talán csak nálunk lehetett. A sok ingyenes program sem tett jót a művészeti, kulturális intézményeknek. Azt meg álmomban sem gondoltam volna, hogy a Pécsi Nemzeti Színház teljesen kimarad az EKF programból, illetve bocsánat, helyszínként számítottak ránk, és a Gettó című előadásunkat 15 millió Forinttal „jutalmazták” egy pályázat során. Sokan reméltük, hogy a színház felújítására bőven fog jutni forrás, ehhez képest nulla forintot kaptunk erre.

A színház épülete mekkora bajban van? Húsz év alatt –ennyi ideje zajlott az utolsó felújítás – mennyire amortizálódott a színházépület?

A Pécsi Nemzeti Színház épülete a POSZT-ra fellobogózva
 

10-11 hónapon keresztül napi 20 órát működünk, ehhez 10 éve a POSZT tíz napja is hozzájön, az két hónappal felér. A vendégtársulatok sem kímélik ám az épületünket. Fáj azt mondanom, hogy jó néhány éve már néhány vendégtársulat a saját hang és fénytechnikáját is magával kell, hogy hozza, mert tudják, hogy mit találnak itt.

Mert milyen állapotok vannak?

Évente 14 millió Forintot áldoztunk a színházra, idén 17-et a saját költségvetésünkből. Többet nem tudtunk, pedig ez édeskevés. Merza Péter és más EKF vezetők is hangsúlyozták, hogy EKF pénzből nem lehet a színházra költeni, de ezt nem tudták elhitetni velem. Jártam Nagyszebenben, két esztendeje volt Európa Kulturális Fővárosa. Ott semmit nem építettek, viszont a meglévő belvárost, az intézményrendszert gyönyörűen felújították – hozzáteszem: EKF pénzből.

Nem örül a nagy ívű intézményfejlesztéseknek?

Dehogynem. A Tudásközpont, a Kodály Központ és a Zsolnay Negyed… Örülök én, és csak halkan teszem fel a kérdést: ki fogja ezeket az intézményeket fenntartani?! 40 éve élek itt, nemcsak a Nemzeti Színházban, hanem Pécs teljes kulturális életében otthonosan mozgok. A meglévő intézményrendszer fenntartása is gondokat okoz a városnak, az újakat miből fogja dotálni? Megnyugtató választ nem kaptam még sehol. Megalomán fejlesztések ezek. A gyönyörű hangverseny és konferenciaközpont működtetése – víz, villany, fűtés, személyzet – iszonyú költség. Kívánom, hogy ne legyen második sátor belőle, egybe már belebukott a város. Amióta a színháznál dolgozom, évi kilenc koncertet tartottak nálunk a filharmonikusok, a 476 fős nézőterünkre még soha nem kellett egyetlen pótszéket sem betennünk. A nagybérleti koncerteket a POTE aulában rendezték. Jelenleg úgy tudom, évi 50 koncert szerepel a tervekben 999 fős nézőtérrel. Hogy lesz ehhez közönség és pénz? A teltházat el lehet érni Domingoval. Kb. 90 millióért. Ma bárkit meg lehet hívni, ha kifizetjük az árát. És milyenek lesznek a helyárak? 3-4000 Forintot már nem szívesen adnak ki az emberek, ezt a színházban már megtapasztaltam. Még a null szaldó elérését is nehéznek látom. A Zsolnay Negyed is gyönyörűnek ígérkezik, de ha a belvárosban nem marad szinte semmilyen kulturális intézmény – Ifjúsági ház, Dominikánus ház, Művészetek és Irodalom háza, Bóbita Bábszínház…-, akkor szinte mi maradunk az utolsó kulturális intézmény a belvárosban. Ki látott már ilyet? Elmúlik 2010, most úgy tűnik 2011-re még marad fogadókészség a közönség részéről, és programok is, érdekesek lesznek az új helyszínek is, de a későbbiekkel kapcsolatban erősen szkeptikus vagyok.

Hogyan alakult ki az a helyzet, hogy Pécsi Nemzeti Színház csak helyszín funkcionált az EKF során, mint befogadó intézményként, ami –egy Balikó Tamás interjúból megtudtam – nem is hozott nyereséget a színháznak.

Én is ezt kérdeztem mindenkitől. Kunszt Márta, mint alpolgármester azt válaszolta, hogy a próza nem nemzetközi. Ez nem igaz. Ugyanolyan nemzetközi a prózai színház, mint bármi más, kitalálták már a szinkrontolmácsolást, a feliratozást, vagy akár a szüzsét is közzé lehet tenni a műsorfüzetben bármilyen nyelven. A színpadi játék úgy is érdekesebb, mint a történet maga. A balettnek valamennyire sikerült beférkőznie az EKF programba. Az operatársulatunk haldoklik, 4 fő a korábbi 18 helyett.

A színésztársulat is az egykori 54 fő helyett ma 24 tagból áll.

A PNSZ költségvetése a hasonló háromtagozatú színházakhoz képest a legkevésbé dotáltaktól is 100 millióval marad el. Sajnos a művészethez is pénz kell. Egytagozatú színházakat is tudnék említeni, amelyeknek több az önkormányzati támogatása, mint nekünk. Alpolgármestereink azt mondták, hogy mások rétje, mindig zöldebb. A városban négy színház működik, sok a művészeti intézmény… Ez volt a kifogás a pénztelenségre.

Jordán Tamás és Simon István (még POSzT társigazgatóiként)
 

Ön 2010-ben távozott a POSZT társigazgatói pozíciójából, 2011. február 1-én pedig nyugállományba vonul. Miért, az életkorát tekintve még maradhatna…

Öt éve fejjel megyek a falnak. Mind az épület ügyében, mind a színház anyagi helyzetének ügyében. Ígérgetés volt elég, csak előrelépés nem történt. 2009-ben a város a Térhatás KFT-vel készített – a tudtunk nélkül – egy alapos, tisztességes dokumentumot a színház alapvető funkcióinak ellátásához szükséges felújításról. Ebben 1 milliárd 600 millió Ft-os végösszeget állapítottak meg. 2005-ben, amikor beadtuk a mi javaslatunkat még csak 900 millió forintra lett volna szükséges, de akkor azt a választ kaptuk, hogy elrugaszkodtunk a valóságtól.

Mi a baj az épülettel és a technikával?

Lelakott, elhasználódott, korszerűtlen... A hangtechnikánk különösen. Épp a Rudolf című musical bemutatójára készülünk, hiába toldozgatjuk, foldozgatjuk, a saját technikánk nem elégíti ki a mai igényeket. Fogalmam sincs, hogy fog megszólalni a musical. Bérelhetünk berendezéseket, de az is drága… Hiába voltam a kulturális bizottságban, vagy akárhol, midig csak ígérgettek, s szolgáltathattam én bármilyen adatot, semmi pozitív változás nem történt. Nem tudom, mi lett volna az EKF sorsa, ha nincs itt ez az épület. Sok mindent nálunk rendeztek meg, alakítanunk kellett a műsorunkat, de megtettük. A műszakunk éjszaka bontott, épített… Embertelen munkát végeztek. A két cirkuszszínházi előadásra is felkészülni… A Gettó után este 10-től lebontani a díszletet, másnap este 10-re készültek csak el a bevilágítással. Bár a háttérben történnek ezek a dolgok, de azért ez is nagy teljesítmény!

Pécs kulturális fővárosi létének egyetlen előképe volt, a Pécsi Országos Színházi Találkozó. A POSZT hogy hogy nem tudott támogatott rendezvénye lenni az EKF-nek?

Jordán Tamás, Simon István és Máté Péter egy POSzT értékelő beszélgetésen
 

Az egyik EKF igazgató – gyorsan váltogatták egymást anno – kamerák előtt nyilatkozta azt, hogy támogatni fogja a POSZT-ot, mire a tárgyalásokra került volna a sor, már más ült a helyén, az új meg azt felelte a felvetésünkre, hogy kérjem attól a támogatást, aki megígérte. Ez nem európai gondolkodás. Soha nem kaptunk egy forintot sem az EKF-től. Aztán még újabb vezetők érkeztek, akik szerint elég támogatást kapunk a várostól. Ez igaz is, de a minisztériumi támogatás gyakorta kérdéses volt. 2010-ben szeptember végén küldte a minisztérium a pénzt. A POSZT versenyprogramjainak szereplőit csak októberben tudtuk kifizetni. 3-4 milliót ma nem tud egy színház megelőlegezni. Az EKF során több produkciót meg kellett csinálnunk, beajánlotta őket az EKF, de a kivitelezésére nem kaptunk támogatást. Japánból ideutaztatni egy társulatot, elég sokba került. Szóval a Gettó című produkción túl – bruttó 15 millió Ft – semmi támogatást nem kapott a Pécsi Nemzeti Színház, és a POSZT. Pályáztunk egy olyan ötlettel, ami ugyan utánérzés lett volna, de bíztunk a sikerében. Az Össztáncot a Vígszínház évekig játszotta. Parti Nagy Lajos is benne volt a pályázatunkban, Pécsi Össztáncot szerettünk volna Pécs történelméről. Ez sem izgatott fel senkit. A Parasztbecsület című operát is meg szerettük volna csinálni a Havi hegyi templomnál, még díszlet sem kellett volna hozzá. Délután 5-kor kezdtünk volna, s ahogy lemegy a nap, úgy ment volna előre az előadás.

A Pécsi Nemzeti Színház pozitív példa egy szempontból a városban, nem tudom, hogy tudatos cselekvés eredményeképpen, de mintha éppen 2010-re állt volna össze annyira a társulat, hogy Magyarországon egy kulturális főváros rangjához méltó teljesítményt nyújtottak, gondolok az utóbbi évek POSZT díjaira, amelyeket nem udvariasság mián adták az előadásoknak, színészeknek...

Simon István
 

A POSZT jót tett Pécsnek. Régebben Mohácsi János Kaposvárra vitte a díjakat, de az utóbbi években már nálunk rendezett. Balikó Tamás mellett Csiszár Imre és Béres Attila rendezései is jót tettek a társulatnak. Nálunk nincsenek klikkek, ugyancsak jót tett a prózai tagozatnak a Balikó által szerződtetett fiatal színészek beépítése a társulatba. Mohácsi János lassan pécsi rendezőnek számít, az 5. darabját rendezte nálunk, ő is azt jelentette ki nemrég, hogy itthon érzi magát. A Gettó esetében pedig elértük azt, hogy buszok jönnek az előadásra, és ezeket nem mi szervezzük . Mindegy, hogy a darab, a Budapest Klezmer Band, Haumann Péter vagy a pécsi társulat miatt jönnek. Nekünk sok fajta igényt kell kielégítenünk. Ha egy színházra az van kiírva, hogy Magyar Nemzeti Színház, akkor a rétegigénytől kezdve a szélesebb körű közönség-igényeket is ki kell elégítenünk, de a gyerekközönségnek sajnos nem tudunk játszani, arra már nem jut a költségvetésünkből, szerencsére a Pécsi Harmadik Színházban futnak gyerekelőadások.

A 2011. februári visszavonulása mit jelent. Mit hagy itt, s hová tart?

Nehéz döntés volt ez. Jövőre 40 éve leszek a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Nyugdíjba vonulok. Szomorúan teszem. Nagyon jó lenne úgy átadnunk ezt a színházat valakiknek, hogy ne kelljen szégyenkeznünk, de most csak ezt lehet. A színház csak ígéreteket kapott… Nézze, én hiába mentem fejjel a falnak évek óta. Az egészségem sem lesz már jobb, van öt unokám, szeretnék velük is lenni. Valamit biztos fogok kezdeni magammal, mert reggel hatkor kidob az ágy és megszoktam, hogy este hét előtt sosem érek haza, de nem szeretnék már akkora felelősséget, hogy ne tudjak aludni tőle. És szeretnék úgy eljárni a POSZT-ra, hogy beülök egy előadásra, és végignézem, nem csak arról győződök meg, hogy elindult, s rohanok az újabb helyszínre. Belefáradtam már, pedig szeretem ezt a világot. A színháznak tényleg varázsa van. Patetikus vagyok talán, de minden előadás más. Ezt se tévé, se mozi nem múlta még felül, s amíg világ a világ, gondolom nem is fogja. Az élő színháznak –elfogultság is a részemről – nem lesz ellenfele. Így gondolom.

[ Balogh Robert ] 2011-03-14 16:12:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Eperjesi Ildikó – Olekszandr Kacsura: Sorskönyv a frontról

Sci-Fi filmfesztivál Triesztben

Merő Béla - Egy színházalapítás viszontagságai

Szalay Zoltán fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]