Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Turandot Közfürdő
[ Katona József Színház - Kamra ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. december 14. szombat    Mai névnap(ok): Szilárda a - a - a
Kabaré 24
Verebes István igazgatói pályázata
2010. február 1-jétől Verebes István színész, rendező a Mikroszkóp Színpad új igazgatója. „A 100 éves pesti kabaré életben tartása, és egyszersmind azon belül, vagy amellett a műfajnak saját korához szóló stíluskísérlete a célom, tehát a közhelyes képződményeken, szerkezeteken túllépő új formációk kipróbálására is lehetőséget akarok adni a feladatra fogékony, fiatal művészeknek.”

 
A MŰFAJBAN VALÓ JELENLÉTEM

A Mikroszkóp Színpadon Komlós János halála után, Marton Frigyes vezetése alatt 1980-tól öt éven át konferáltam, ugyanebben az évtizedben tíz éven át voltam a Rádiókabaré szilveszteri szóvivője. A Magyar Televízióban rendeztem kb. 50-60 műsort, ezek között több szilveszteri kabarét is, valamint ugyancsak több műsornak voltam konferansziéja és szerzője az egykori Vidám Színpadon, és néhány Thália Kabaré-ban is. A Mikroszkóp Színpadon az elmúlt években vendégként közreműködtem, magam írta, rendeztem és konferáltam a „MIKOR LESZ ELEGÜNK” című kabarét.

VEZETŐI MULTAM

1989-től 1993-ig alapítójaként igazgatója voltam az azóta is működő KOMÉDIUM pinceszínháznak, majd 1993-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökének felkérésére pályázta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatói székére, és az intézményt hat évig, 1999-ig vezettem. 2004-től 2007-ig művészeti vezetője voltam határon túl a komáromi Jókai Színház társulatának.

AMIÉRT PÁLYÁZOM

Komoly érv szólna a mellett, hogy ne tegyem. Ennek kifejtése azonban magán-nyafogásnak tűnne, tehát mellőzöm részletezni.
Többszöri kihátrálás után többszöri nekifutásra a következők szólnak mellette:
1. a műfajhoz való hűségem
2. a műfaj hozzám való hűsége
3. az, hogy a műfaj az elmúlt két évtizedben magára hagyottá vált mind intézményesen, mind művészi téren; hogy az arra alkalmas személyiségek utánpótlása, kinevelése Marton Frigyes után elmaradt; hogy a kényelmes ásatag már nagyon is jellemzővé vált bizonyos műhelyeknek, ami aztán védtelenné is tette azokat; hogy ugyanakkor elharapódzott a tévhit, miszerint a pesti kabaré hagyományai elhalóban vannak; hogy a kor progresszív színházi formáitól, eszköztárától a műfaj elmaradt; hogy egyre-másra az egymástól elváló, politikai elfogultság is jellemzőjévé vált az egyes megjelenéseknek; hogy a világnézet, - vagyis nem politikai!!! -, hanem az egykori meghatározó személyiségekre jellemző egyéni szemlélet kiveszőfélben van; hogy elfogytak a szerzők
4. hogy magam még elég erősnek érzem a tradíciókat követő, de korszerűbb, színházi formát és tartalmat piacképesen elegyíteni
5. és mert néhány előzetes egyeztetés – hogy ne áruljak zsákbamacskát! – megnyugtatott: egyrészt abban a tekintetben, miszerint a főváros pártdelegáltjai bíznak politikai pártatlanságomban, másrészt, hogy, amennyiben a vezetésem alatt működő színház nem vét e bizalom ellen, és gazdasági téren is feddhetetlenül működik, nyilvános, vagy akár háttérben zajló hacacáréktól menten, nyugodtan tehetem a dolgom azokban a rám bízott, érzékeny időkben, amikor a nagypolitikában változások várhatóak, és amikre higgadta, elfogulatlanul, kellő ízléssel, de ugyanakkor egyenes tartással muszáj reagálnia a kabaré műfajának.

TENNIVALÓIM

Amikor a Mikroszkóp Színpad igazgatói beosztására pályázom, a hagyományok folytatása, a 100 éves pesti kabaré életben tartása, és egyszersmind azon belül, vagy amellett a műfajnak saját korához szóló stíluskísérlete a célom, tehát a közhelyes képződményeken, szerkezeteken túllépő új formációk kipróbálására is lehetőséget akarok adni a feladatra fogékony, fiatal művészeknek. Megbecsülve a színház Komlós János, Marton Frigyes és Sas József által vezetett évtizedeit jelenleg a színháznak időszerű egy korban és más téren is szélesebb közönségréteget megcéloznia. Ez bár nem egyszerű, de ha valami, hát ennek reménye késztet leginkább nekifogni a feladatnak. Mindenek előtt a repertoáron, a műsorrenden belül is többféle modorban, többféle dramaturgiai szerkezettel, többféle teátrumi eszköz révén, majd később, meggyőzve működésünk hitelességéről a nézőket, jó esetben még többféle ízlés diffúz megoldásait is kialakíthatónak tartom, vagyis egy a régi közönség számára elfogadható, de az új közönség ízléséhez mért, hiteles hangvételét a színháznak.
Mindehhez a magam következetes építkezésén túl sok-sok monden szükséges, ami nem „művészet”, hanem infrastuktúra. Mindenképp fontos lesz számomra a színház egy új közképének nyilvános nyomatéka, ami a hatásos reklámtevékenységgel, az erőteljes műsor-promóciókkal, egy versenyeztetett, hatékonyabb közönségszervezői munkával, a színház kicsiny, de rém szürke és lepusztult homlokzatának felújításával, és ami ma már a leghatékonyabb: egy, az elektronikus hálón való, meglepő és népszerű web-oldallal, meg az ahhoz rendelt nyilvános akciókkal, performance-okkal valósítható meg. Ehhez források szükségesek, amelyeknek egyik jelentős részét a fenntartótól várom, másik részét munkatársaimmal megpróbáljuk kigazdálkodni.
A társulathoz mély érzelmi közösség fűz, épp ezért még a haszonelvűség ellenére sem tehetem, hogy első lépésben radikális személyzeti változásokat hajtsak végre. Ugyanakkor új és fiatal erőket is be kell csábítanom az egyébként sznobmódon lesajnált műfajba. A társulaton való igazítások léptékét esetleges sikerességünknek kell igazgatnia, nyilván nem túl késedelmesen. Ahhoz, hogy fájdalmasabb döntésekre ne kényszerüljek, a tagoknak „illeszkedniük” kell egy másfajta ízléshez, vagyis továbbra is igen sokat, és igen figyelmesen kell dolgozniuk, valamint több előadást kell tartanunk, adott esetben a produkcióknak pénzt kell majd keresnie az ország más városaiban is.
A színház gazdasági ügyeit egyszemélyi felelőséget viselve a színházban több évtizede dolgozó Lukácsné, Major Olgára, működésünk műszaki és logisztikai működését pedig egyelőre szintén egy ősrégi munkatársunkra, Tari Péterre bíznám, és Csóti József tanácsadói munkájára is nagyban óhajtok támaszkodni a továbbiakban. Más beosztásokat illetően az első évadban nem tervezek változtatásokat, mindössze egy zenei vezetőre, és egy sajtóreferensre lesz szükségem, ám őket is megbízásos szerződéssel alkalmaznám. Tervezem ugyanakkor, hogy nem is sokkal később magam mellé veszek művészeti vezetőként egy arra alkalmas, és arra fogékony, nálam fiatalabb valakit (jelöltem több is van), lévén magam 61 éves vagyok, ezért az öt évre kiírt esetleges megbízatásom kondíciói bármikor elfáradhatnak, és különben is jobb, mi több, kötelező is előretekintenem az utódlást illetően.

MŰSORTERV ÉS MŰSORREND

Az általam vezetett időszaknak – nyilván sajnálatos módon -, de el kell válnia attól a kompromisszumos, de általam vállalhatatlan ex-lex hat hónaptól, ami Sas József lemondása után bekövetkezett. Ennek értékelését bővebben, bár szakmai szempontok szerint jogos, emberileg azonban ízléstelen volna kifejtenem. Magam a kinevezésem pillanatától tudatni óhajtom, hogy a Mikroszkóp Színpad helyén más következik, hiszen jelen helyzetben csakis a más iránti kíváncsiság lehet az egyik komoly energiája egy korosztály és „szavazókedv” szerint lényegesen szórtabb szocializációjú látogatottságnak. Épp ezért a színház 2010. január 1-e után a még előző vezetés által műsorra tűzött előadásokat lejátssza, de azt követően egy teljes hónapra moratóriumot iktat be, ez időszak alatt előadást nem tart, csak – már előzőleg, január 1-től is – próbál, vagyis felkészül, és azt követően jelentkezik két teljesen új műsorral. (Ezek közül, hogy ne kelljen kapkodnunk, az egyik elejétől a végéig birtokomban van, a másiknak már felvázoltam szerkezetét, irányzékait és hozzárendelhető „ötleteit”.) Hogy az addig játszott produkciókból mit tartunk meg, az kérdéses, a legvalószínűbb, hogy semmit, vagy igen keveset, talán csak bizonyos műsoron lévő produkciók részelemeit. Ugyanakkor felújítva a nézőtér légkondicionáló berendezését a színház nyári hónapok első, vagy második felében is játszik, vagy ha a műszaki felújításhoz való összegnek egyenlőre híján leszünk, kiköltözik szabadtérre, vidékre, a Balaton mellé, vagy a határon túli magyarlakta területekre.
A színház az eddigi gyakorlattól eltérően a hét napjából haton játszana, szombat és vasárnap pedig dupla előadást. (Ezt tudomásul véve az adott év kb. 44 hetében saját produkcióinkból az eddigi 180-t meghaladva megpróbálunk 240 előadást teljesíteni. Nem mert buzgó vagyok, hanem mert egy szoros üzleti terv alapján azzal többletpénzhez juthatunk, a színészek eddigi alacsony jövedelmét így lehet megtoldanunk. (Tudom, hogy e téren a munkajogi törvények szabályozzák az egyes munkakörökben való túlfoglalkoztatást, ehhez is a béralap többletforrása szükségeltetik, amelyet megpróbálunk egy ésszerűen egyeztetett munkarenddel enyhíteni anyagilag.) Így az egyeztetett produkciók közül valamennyivel vendégszereplést vállalnánk vidéki színházak egy-egy hétvégéjén, az erről szóló első szándéknyilatkozatok csokrát mellékelem.
Az első bemutatót 2010. márciusának közepén-végén tartanánk „6 CELEB KERES EGY SZORZÓT” címmel, amelyben a hazai médiavilág torzulásait sorakoztatjuk föl.
A második bemutatót rá egy hétre „BALFÉK! JOBBRA ÁT!” címmel tűznénk műsorra, amely egyértelműen közéleti kabaré volna.

Ezen időszak után még a többi színház évadjában befogadnánk egy vagy két vendégprodukciót, így havonta egyszer-kétszer újra jelentkezhetne egy un. „sztendap”-műsor a maga fiataljaival, de csakis egy határozott rendező szakmai gondozása révén színpadra engedve, valamint tárgyaltam a Mucsi Zoltán-Sherer Péter (Kapa és Pepe) kettőssel, akik újabb estjükkel készülnek a tavaszra, remélem magunkhoz tudom csábítani őket. (Az általam vezetett színház kapuja nyitva áll azonban majd mindazon erők részére, akik eddig már bizonyítottak, vagy komoly esély van rá, hogy bizonyítani képesek.) Még a komoly esély van rá, hogy bizonyítani képesek.) Még a 2010/11-es évadban elő-bemutatót tartanánk egy Karinthy Frigyes írásaiból összeállított műsorból „MINDEN UGYANÚGY VAN” címmel.
A későbbiekben határon túl élő, és emigráns szerzők írásaiból, nyilván az ő konfliktusaikat feszegető témakörben tervezek egy kabarét „TÚL MEGYÜNK MINDEN HATÁRON” címmel, és ugyanilyen tematikus koncepció révén gondolkodom egy romaműsorról, meg egy, a fővárosról szóló „LÁTTA-E MÁR BUDAPESTET SZÉJJEL” című produkcióról. További tematikus kabarékról is gondolkodom, amelyek nem a politikai közéletet céloznák, hanem amelyek XXI. Századi létezésünk „furcsaságairól” szólnánk, például egy környezetvédelem körébe utalt műsor, mondjuk „BESZÉLJÜNK ZÖLDEKET” címmel, vagy a kereskedelem, gazdaság torz jelenségeit taglaló összeállítás, mondjuk „NYITVA VAN AZ ARANYKAPU” cím alatt.

Tervezek később bemutatni egy Zilahy Lajos összeállítást „AZ ÖKÖR ÉS MÁS KOMÉDIÁK” címmel, valamint egy az 1956 és 1980 közötti írásokból Benedek Miklós által szerkesztett és rendezett „VASFÜGGÖNY” című válogatást.
Új közéleti műsort csak 2010 szilvesztere előtt mutatnánk be. Annak címe nyilván majd az akkori fronttémák alapján születik meg. Tehát évi három műsort, kabarét (egy-egy tematikust, egy közéletit), és esetleg, ha marad pénz rá, még egy a színpad sajátosságával megbékélő vígjátékot is tervezek évadonként. Amennyiben bármelyik produkciónk olyan sikeres, hogy hosszú szériát ígér, az új bemutatók számát csökkenteni fogom, minden előadás addig megy, amíg „megy”.
Előre gondolkodni azonban egy olyan műfajban, ami az időszerű mindennapokra reagál, kétséges, ígérni bármilyen pályázatban bármit lehet, a puding próbája, ha jól fogy, vagyis a későbbiekben minden idáig vázolt változhat, és nyilván változni is fog. Azt azonban a döntéshozónak értenie kell, hogy ki, és mi fölött hozza meg döntését.

SZERVEZETI, GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

A színháznak A Fővárosi Önkormányzattal kötött közszolgálati szerződése jelenleg 2012. július 30-ig érvényes, esetleges kinevezésemkor ezt a határidőt kérem kitolni megbízásom lejártának határidejéig. A 2009. december 31-ig kinevezett megbízott ügyvezető igazgató tárgy év augusztusában benyújtotta a színházépületre vonatkozó fejlesztési igényeit. Az abban foglaltak zöméről egy későbbi időszakban látom érdemesnek tárgyalnunk, ámde a magam terveihez illesztett igények elbírálását ésszerűnek tartanám a kinevezésem fölötti döntéssel együtt elérnem. Ez pedig sürgőssége és pályázatomban vázolt okszerűsége révén a már említett két tétel: a klímaberendezés felújítása, kicserélése, valamint a színház bejáratának látványos megújítása. (Ez utóbbit mérvének, formájának milyenségét természetesen egyeztetném a Thális Színház igazgatóasszonyával, Zimányi Zsófiával, lévén egy közös épületről van szó.)
Információm szerint a Mikroszkóp Színpad éves támogatásait az elmúlt időszakokban rendre meg-megnyirbálta az Önkormányzat. Belátva az Önkormányzat gazdasági kényszereit a műfaj érdekében közel olyan méltányos és arányos többletpénzre számítok, mint amilyennel a többi színházak felé élt a fenntartó. Amennyiben ugyanis a Közgyűlés számára meggyőző terveim érvényessége, és főleg a színház megújulásának lehetséges volta, az a bizalmon túl a többi színházzal legalább azonos esélyeket is kell jelentsen, és ezt a szavakon túl a fenntartó forinthányadossal fejezheti ki. Színházigazgatóként sem voltam pénzeket „kijáró” fajta, de vezetői múltam igazolja, hogy az alám rendelt intézmények a szerződésben foglaltakat pontosan betartották, azokat anyagi téren nem lépték túl, viszont ez esetben a megajánlott plusz-összeget jelentéktelennek tartom ahhoz képest, hogy a Főváros valóban többet, mást és újat vár a Mikroszkóp színpad helyén megújuló társulattól. Alkudozni, lobbizni tehetségtelen vagyok, pályázatom elemzése után a lehetőségek mérlegelését a Közgyűlésre bízom, vagyis nem feltételül szabom, hanem pusztán méltányos átgondolásra ajánlom. A támogatás összegének megemelését a műfajnak ebben a kockázatos állapotában vélekedésem szerint a színház immár rangos múltja és remélhetőleg jövője okán igencsak megérdemelné, kivált akkor, amikor a más intézmények teljesítménye és gazdálkodása között arányítás jóval kártalanítottabb, mint a Nagy Endre-féle, 100 éves magyar hungarikum, a pesti kabaré egyetlen megmaradt színházának.

A pályázati kiírás tartalmaz egy pontot, amelyben előírja, hogy a pályázó számoljon be külső források, szponzorok bevonásáról a Társaság működtetésébe. „Beszámolok róla, hogy tervem külső forrásokat, szponzorokat bevonni a Társaság működésébe.” Komolyra fordítva a szót, nyilván sikerül majd megtalálnom azt az embert, aki az ilyen irányú marketingben járatos, lévén én magam nem értek hozzá („mert nem az a típus vagyok!”). A színház számára erre való készségét kinyilvánították a következő cégek vezetői: Wisual Power Kft., Mottone Holding Rt., Zóna Taxi Rt., Aston Martin Kft., Média General Kft., Enterprises Service Magyarország, Euro Taxi Kft., Perico Produkciós Kft., Star Magazin, Rózsadomb Auto Kft., Sarok Pont Kft.
Nem mindegyik pénzbeli juttatást ígért, hanem többen szolgáltatásokkal segítenék munkánkat. (Ez utóbbi közlésem, kérem, hogy ne fékezze meg a döntéshozók nagy szívének erőnlétét, mert ismerve a gyakorlatot, a remélt összegek akkor válnak valóssá, amikor a bankszámlán is megjelennek, az ajánlatok pedig a mindennapokban öltenek testet, ha ugyan!...) Más iránt, amint előbb jeleztem, vidéki színházigazgatókkal óhajtok éves szerződéseket kötni egy-egy előre meghatározott hétvégére, és az ezekből befolyó többletpénzekkel lehet majd javítani a színészek javadalmazásán, esetleg a színház költségvetésének arányain is.

Kérem a fenntartó hozzájárulását, hogy amennyiben személyem mellett dönt, a színház nevét 2010 márciusától megváltoztathassuk. Javaslom egy neutrális, szikárabb és informatívabb név:

KABARÉ 24

Ez egyrészt utal a műfaj prioritására, másrészt utal a nap, az aznap 24 órájára, harmadrészt utal a színház Nagymező utcai házszámára.

Végül egy régebben megfogalmazott összeállításomat biggyesztem pályázatom végére, hogy mégis észlehető legyen, miféle elvek alapján is gondolkodom a műfajról:

MONDATOK A HUMORRÓL

Nincs egyfajta humor,
Ami egyfajta, az már nem lehet humor.
A humor akármilyen fajta, lehetetlen, hogy mindenkire egyformán hasson.
Számomra nem létezik olyan komikum, amin kizárólag nevetni lehet.
Számomra létezik olyan komikum is, amin nem lehet nevetni.
Számomra Bergson megállapítása iránymutató: „NINCS KOMIKUM A SAJÁTOSAN EMBERIN KÍVÜL”
A humor nem cél, hanem eszköz.
A humor olyan eszköz, ami nem szentesíthet a célt.
Komikussá nem akkor válik valami, ha hozzáhazudom és eltorzítom tárgya valós sajátosságait, olyannyira, hogy nevetségessé váljon az, ami nem nevetséges.
Komikussá akkor válik valami, ha a látszatból kiemelem a hazugságot, ha a hazugságot megmérem az igazság általam vélt lényege ellenében.
A valóságnak – sajnos – nincs szüksége a torzításra, mert a valóság önmagából következőleg mindig torz.
Karinthy Frigyes mondja:

„ÁLHUMOR – NEVETSÉGESSÉ TENNI A DOLGOKAT.
IGAZI HUMOR – MEGTALÁLNI A NEVETSÉGESET.”

Az igazságos nevetéshez valóságos tapasztalatok szükségesek.
HUMORRAL MÉG SENKI NEM NYALTA BE MAGÁT SEHOVA.
A humor alapvető módszere: A KÉTELY.
Az emberek csak azon nevetnek, amin nevetni tudnak.
A nevetés döbbenet is.
Karinthy Frigyes mondja:
„MINDNYÁJAN HALÁLRA VAGYUNK ÍTÉLVE, ALAPJÁBAN VÉVE MINDEN HUMOR AKASZTÓFAHUMOR.”
Humort nem lehet írni, humort csak szülni lehet.
A humor nem foglalkozás, hanem életmód.
Akiben nincs humor, az lehet szép, okos, becsületes, önzetlen, korszerű, csak egyetlen egy nem lehet: TEHETSÉGES.
A humor legigazabb gyújtószikrája mindig önnön bűneink tisztítótüzéből pattan ki.
Csak azon lehet nevetni, ami fájdalmat is okoz.
Humor nem lehet olyan valakiben, akiből hiányzik az önirónia.
Akiből hiányzik az önirónia, annak annyi!
Hivatalos humor nincs, csak népi humor van.
Menzel, cseh filmrendező mondja: „…HA VALAKI VALAMIT MINDIG KOMOLYAN, KOMOR ARCCAL CSINÁL, SZERINTEM AZ EGYSZERŰEN AZT JELENTI, HOGY NEM HISZ ABBAN, AMIT CSINÁL, AMIT MOND.”
A tekintély mindig hazudik.
Ha valakit, se magammal nem ragadtam, se föl nem háborítottam, akkor minden rossz, amit csinálok.
A szó hétköznapi értelmében nem vagyok politikus, épp ezért egyetlen politikai nézettel sem kerülhetek ellentétbe.
Nem lehetek azonban apolitikus sem, mert a valóság abszurdumai nyilvánvalóak és szembetünőek.
A kabaré nem poéngyár, hanem egy igazolhatóan érvényes szemlélet egyvelege.

 
 

2010-02-24 00:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
AJÁNDÉK EZ A NAP

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János a MAGYAROCK története 2

Esti Kornél bárki lehet

Kocsis Zoltán -

Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]