|
A tanfolyam céljának felfogása folyamatosan változott a 14 év alatt: előbb a műfordítás elméletének főbb irányait és a nagyhírű műfordítók munkásságát igyekezett bemutatni, és ebben a szakaszban Albert Sándor igen aktív szerepet vállalt az elméleti, traduktológiai olvasmányok, előadások, a tematika és a bibliográfia összeállításában.¤¤ Az akkor meghívott előadók közül többen ma már nem is élnek (pl. Antal László, Pór Judit, Vajda András), és a 90-es években lefolytatott nagy vitákat a francia klasszikusok fordításáról (Flaubert, Proust, Chateaubriand, XIX. századi költők, mint Mallarmé és Rimbaud, drámaírók, pl. Marivaux, Molière, stb.) ma már emiatt sem lehetne hasonló formában lefolytatni. Mások szerencsére nemcsak élnek, hanem elismert és aktív műfordítók azóta is, mint pl. Ádám Péter vagy Vargyas Zoltán. Az utóbbival nemcsak Sade máki műveinek magyar fordíthatóságát, változatait és dilemmáit beszéltük meg. Menet közben jöttünk rá, hogy bármennyire fontos az elméleti tájékozottság, de legalább olyan fontos a fordítás gyakorlása is, és hogy hallgatók erre szintén igényt tartanak. Így alakult át az Atelier nyitott fordítás-órává., amelyet az ELTE elismert tanrendi óraként, és ettől kezdve a diákok jegyet is kaphattak, megfelelő követelmények teljesítése után.
Ebben az időszakban merült fel először a fordítások kiadásának kérdése, hogy nem lehetne-e kiadóval tárgyalni, és megfelelő kontrollszerkesztői munka után megjelentetni valamelyik magyarul még ki nem adott szerzőt a francia követség kulturális osztályának Kosztolányi-programja segítségével. Ez a program a francia és frankofón szerzők magyar fordításban való kiadását hivatott támogatni lassan húsz éve, és nem volt nehéz olyan, ebbe a profilba beleillő szerzőt találni, aki piaci szempontból nem feltétlenül nyereséges, de támogatással fontosnak ítélheti a megjelentetését. Az első kötet a Yourcenar-szemináriumok során állt össze a Nouvelles orientales /Keleti történetek anyagából, és Vargyas Zoltán jóvoltából az AKGA jelentette meg 2001-ben. Ő akkoriban az AKGA Junior Kiadó kft. szerkesztője volt, az óbudai Alternatív Gimnázium szomszédságában, és hatalmas szerkesztői és fordítói rutinja és lelkesedése sokat lendített a köteten. A kettőnk nevén jelent meg, de legalább olyan fontos, hogy minden szövegben sok munka sűrűsödött össze, akkor is, ha a diák-fordítók munkáin még sokat kellett csiszolni. Ahogyan az utószóban fel is soroltam azokat, akiknek a munkájából sok belekerült a végleges változatba, most is jelzem azok nevét, akik hozzájárultak a sikerhez, és azóta vagy doktori képzésben tanulnak tovább, vagy fordítók lettek, még ha nem is minden esetben műfordítók: Bereczki Péter, Száraz Katalin, Andorka Eszter. Viszont megörökíteném az összes Atelier-résztvevő nevét, aki dolgozott Yourcenar-fordításokon, és ötleteit valamilyen fel is használtuk a kötetben: Pataki András, Tímár Rita, Farkas Ágnes, Suchtár Natasa, Kovács Balázs, Gyarmathy Bea, Fekete Judit, Horváth Katalin, Verő Lilla, Jávorka Tünde, Hetényi Nikoletta.
A kétnyelvű Yourcenar-kötet ott is segít a szövegek befogadásában, ahol a fordítás nem optimális, sőt, tanítási célokra is nagyon alkalmas egy ilyen, más formában magyarul nem létező, párhuzamos kiadás. A fordítások színvonalát nem én vagyok hivatott megítélni, hiszen többszörösen érintett vagyok, de az mindenképpen jó, hogy a kiváló francia írónőnek ez a magyarul ismeretlen munkája megjelent magyarul.
Az alapelv a kötetek összeállításánál vagy kiválasztásánál természetesen az volt, hogy magyarul eddig ismeretlen szerzőket (nem feltétlenül kortárs-írókat!) adjunk közre, ha lehet, és a Kosztolányi - program
célkitűzéseivel is ez vágott jobban egybe, bár ott nagy klasszikusok nem-létező magyar változatára is lehetett támogatást kapni (pl. Casanova magyar kiadására az Atlantisz Kiadó kétszer is kapott hozzájárulást).
Ez a törekvés vezetett az utolsó években egy másik kötet kiadásához: Paul Fournel: Les athlètes dans leur tête, Seuil, 1998. magyar változata így állt össze több éves munka során. A szerző magyar megismertetése annál inkább időszerű volt, mert az Oulipo új generációjának szerzői közül akkor senkinek nem jelent még meg magyarul szövege. Az elég szerencsétlenre sikeredett magyar címen Játék - a sportolók fejével az Aeternitas adta ki a kötetet (Bp. 2008) Ez a könyv is több éves közös munka során készült el, de itt valóban a diákok lelkesedése és önálló szervezése nyomán lett a szövegekből könyv.
Az Oulipo még a második ezredforduló táján sem igazán ismert nálunk, mert egy-két kivétellel, pl. Georges Perec, nincsenek lefordítva a szövegek. Ráadásul, akárcsak Sade márki esetében a nem tipikusan szadista, ill. ebben az esetben oulipós szövegeket adták ki korábban (ld. Perec: A Dolgok: történet a hatvanas évekből, Bp. Európa, 1966, ford. Réz Pál ; Az alvó ember, uo. 1968, stb.). Fournel a fiatalabb generációhoz tartozik Jacques Jouet-val együtt, és mindketten felfedezésre várnak nálunk. Az Atelier 2006-7-8-as csoportjaiból verbuválódott az a csapat, amely elkezdett lelkesedni Fournel szövegeiért, és komoly szervezőmunkába kezdett a lefordított művek kiadásáért. Név szerint : Herman Zita, Horváth Eszter, Kováts Zsófia, Prakfalvi Réka és Szabó Csaba. Tudomásom szerint Kováts Zsófia és Herman Zita kezdték el szervezni a későbbi Fournel-kötet munkálatait, miután velem való egyeztetés után több Fournel-mű ismeretében a sportolós könyv mellett döntöttünk. Ezután, a korábban már bevált módszert követve, a szemináriumokon felosztottuk a szövegeket, és a diákok maguk néztek utána a pályázati lehetőségeknek (IFH, P.A.P. Kosztolányi), és ők találtak kiadót Csabai Tamás frankofón elkötelezettségű műhelyében : ld. www.aeternitas.hu címen. Csabai Tamás maga is kiváló franciás lévén, addigra már elindította a L’Intérieur/ A kortárs francia irodalom remekei c. sorozatát, amelyiknek az ötödik, és sajnos, tudtommal utolsó, darabja lett a Fournel-kötet.
¤ Pontos időrendben : Nathalie Arnaud (1986-1991), Elisabeth Chalier-Visuvalingam (1991-1995), Patrick Quillier (1995-1999), Yann Foucault (1999-2004), Thierry Fouilleul ( 2004-2008).
¤¤ Kezdettől fogva ő állította össze a változó bibliográfiákat, de amikor megjelent a Tinta Kiadónál összefoglaló munkája a fordítás nyelvészeti koncepcióiról, ennek a hasznos és kiváló könyvnek a nemzetközi bibliográfiáját ajánlottam a hallgatóknak: Fordítás és filozófia : a fordításelméletek tudományfilozófiai problémái & filozófiai szövegek fordítási kérdései, Bp. Tinta, 2003. Egy sorozat része : Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 1419-6603 ; 17.)(Fordítástudományi könyvtár ; 1.)Bibliogr.: p. 147-154. és a lábjegyzetekben.
|
