Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

TRIPLEX - egy este három előadás
[ MU Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. december 7. szombat    Mai névnap(ok): Ambrus a - a - a
Gellért Endre 100 éve született
“Akik még láhatták Gellért Endre nagyszerű rendezéseit, az Úri muri-t, Ványa bácsi-t, Pygmalion-t, az Ármány és szerelmet, a Galileit-t és a többit, úgy emlékeznek vissza rájuk, mint a modern magyar színházművészet nagy, talán legjelentősebb eseményeire; akik csak hallottak róluk, azok is tudják, hogy Gellért volt a felszabadulás utáni első évtized legnagyobb rendezője.” (MGP Emlékpróba, fülszöveg)

Gellért Endre
 

Inkább ne értsen egyet velem egy okos ember,
mint hogy rajongjon értem egy ostoba.

(Gellért Endre)

1960 őszén kerültem a Nemzeti Színházba, pár nappal Tímár Jószef temetése után, és abban az évben halt meg Gellért Endre. Sajátos idők voltak. Ennek két zseniális művésznek a nevét évekig nem lehetett hallani a színház falai között. Sem a társalgóban, sem a színpadi próbák során. Időnként egy egy színész megjegyezte: “ezt hogyan oldaná meg a Bandi,” de rögtön elharapta a mondatot, azt remélve, hogy nem hallotta senki. Akkor még műsoron volt a Ványa bácsi, Gellért utolsó rendezése a Katona József Színházban, amely akkor a nemzeti kamaraszínháza volt. Már ritkán volt műsoron, inkább hétvégeken “tájolt” az előadással a színház. Akkoriban ez azt jelentette, hogy a külvárosok művelődési házaiban voltak az előadások. Egy-egy ilyen előadáson gyakran előfordult, hogy a színfalak mögött – jelenésre várva – Mászáros Ági vagy Lukács Margit sírdogált. Ilyenkor siratták titokban Gellért Endrét.

Molnár Gál Péter Gellért Endréről írt - a Szépirodalmi Könyvkiadó 1977-es kiadásában megjelent – könyvéből idézve emlékezünk rá.

(…)”Szerencsés keverék volt – írja Illyés Gyula a Malom a Séden előszavában – Apja – a Nyugat-os költő – révén Pest legfelsőbb intellektuális rétegének szelleme hatotta át. Édesanyja – a szép dunántúli dialektusát változatlanul őrző egykori kisgazdalány – révén a magyar középréteg – vidéki rokonai – lekülete nyilt meg előtte.”

Ármány és szerelem: Bajor Gizi - Ferrari Violetta
 
Színiakadémista korszakának érzelmileg fontos eseménye, hogy költőnek kezdi érezni magát.
Ösztönző példa az apa irodalmi működése és az atyai ház vendégeinek költészete. Indítékot a verselésre mégis más adhatott. Színésztanoncsága miatt kezdett verseket írni. Így teremtett magának távolságot színiakadémista önmaga és civil énje között. Költői kísérleteivel biztosítani kívánta kritikai rálátását.
Komolyan vette ezeket a komolyan nem vehető verskísérleteket. Géraldy Ezüstlakodalmá-nak vígszínházi sikere után a már végzett színészt meginterjúvolja a Délibáb című színházi hetilap, és Gellért öntudattal nyilatkozik költői kezdéséről, a következő évben megjelentetni remélt kötetéről: “- milyen verseket ír? - Mindent, ami modern, mert hisz a huszadik század embere vagyok, és kell, hogy a korral én is lépést tartsak.”
Bármennyire költőnek hiszi is magát, a versek csak öntudatlan védekezést jelentenek – mint ahogy csínyeiben is egy elrejtezni óhajtó ember bújócskáját tapinthatjuk ki.
Színház című verse – 1934 – októberéből – mégis többet sejtet róla az íróasztalfiókra érett költeményeknél. A belüllevésnek és kívülállásnak (mindvégig megőrzött) kettősségét árulja el a vers. Pontosan rögzíti közérzetét, idegenségét a színházi környezetben, furcsán tartózkodó kritikus közlekedését ebben a bolondos világban:

SZÍNHÁZ

A színház szép, régi épület,
Egy hatalmas szörny lakhelye !
Nincsen feje ennek a szörnynek,
Csak feje van, sok-sok feje,

És nincsen tagja sem, azért
Mert itten a ‘tag’ a fej maga.
Az egyik nagyobb fej, generális,
Aztán kisebb a legkisebb: fejbaka.

És mindegyik fejen van egy száj.
És mindegyik száj üvölt.
Vagy hallgat, akkor pletykázik:
Apró, igaz meséket költ.
És azt hiszi mindegyik száj,
Hogy üvölteni kell, muszáj.

A rendező üvölt
a segédrendező üvölt
a nagy jó színész üvölt
a kis rossz színész üvölt.

Mert azt hiszi mindegyik száj,
hogy üvölteni kell, muszáj:

Az ügyelő üvölt
a világosító üvölt
a díszletes üvölt
a bútoros üvölt
a statusztavezető üvölt.
És én: - hallgatok.

A tag szörnyfej, de esze nincs,
Az egész fej egy óriási száj. –
Hát csak a nem-tag tudhatja azt,
Hogy üvölteni nem muszáj !

Meghökkentő dokumentum ez egy fiatal, jóképű szerelmes-színészről, akinek mindenki nagy színházi jövőt jósol és aki előtte áll tarka szerepeknek, forró színházi estéknek. Az amorózó joggal tekinthetné sínen lévőnek karrierjét, mégis lemosva arcáról a Leichner-festékek parasztpirosát, arról mereng, mennyire idegen és „nem-tag” abban a házban, ahová tagnak lenni vágyakozott. (…)

Úri muri: Mészáros Ági - Rajczy Lajos
 
(…)Gellért idegenül érezte magát színészként. Mint ahogy később idegen volt számára a szerep, hogy a Nemzeti Színház rendezője. Társadalmi szerepe és önmaga között mindig érezte a távolságot. A távolság tudatosodása és szakadatlan érzékelése válhat kórossá, vezethet végzetes szakadássá, de motorként hajthat előre bizonyos pályákon. A színházi rendezés jellegzetesen ilyen pálya.
Harmonikusnak látszott egész életében, és csupán a befejezés figyelmeztetett arra, mennyi tudatos fegyelem rendezte ilyenné a látszatot.
A mindig máshol lenni – másnak lenni vágyás (a tanulóévekben) minden új színházi lehetőség támogatása felé sodorta Gellértet. Alig került be a Vígszínház tekintélyes társulatába: máris elégedetlennek érzi magát. Nem a kapott szerepekkel: a meglévő színházi berendezkedéssel elégedetlen. A Független Színpad folyóiratában írásos vallomása jelzi elégedetlenségét a futószallag-színházzal szemben: „Állandó színházainknak megvan a kialakult játékstílusa. A különböző stílusú darabokban rendszerint ugyanazok a színészek játszanak: a színházi társulata, sőt már a darabok kiválasztása is többnyire ennek a játékstílusnak érdekében történik. Minden egyéni különbözés ellenére van valami közös vonás az állandóan ugyanazon színházban foglalkoztatott színészek között.” (…)

Ványa bácsi: Bessenyei Ferenc - Lukács Margit - Makláry Zoltán
 
(…) Amikor Gellért és a két háború közötti elégedetlen színházi fiatalok összegyűltek a Simplon kávéházban – megismétlendő -, nem a kapott szerepekkel elégedetlenkedtek, de azzal a színházi renddel szemben lázongtak, amelyik ilyen szerepekre kényszeríti egyéniségüket. Gellért, Major, Nádasdy Kálmán, Olty Magda, Milos Aurél, Várkonyi Zoltán, Ungvári László, Gobbi Hilda a Simplonban tanyázva vitáztak, egymást vizsgáztatták, egymást ugratták és nevelték. Előadásokról álmodoztak. Másfajta szerepekről.
Nádasdy a III. Richard-ot szerette volna megrendezni, de tudta, addig nem foghat hozzá, amíg nem zenésítik: mert az akkori színházi berendezkedés szerint néki operarendezői iparengedélye volt; csak a háború után nyílt ki számára a Nemzeti Színház, hogy Shakespeare-elképzeléseivel megbirkózhasson. Major Ódry Árpád híres szerepére, Richhardra sóvárgott, de számára is reménytele vágy maradt: sajátos arcára, karakter-színészi alkatára nem osztotta volna egyetlenrendező sem a szerepet. Gellértre Csongor királyfit osztották a Simplon asztalai között. (…)

Úri muri róba: Juhász József-Bessenyei Ferenc-Tompa Sándor- Gellért Endre-Rajczy Lajos
 
Budapest felszabadulása után nyomban a Nemzeti Színházhoz siet: ott igazolják a dolgozni kívánó színháziak. Szerződtetik színész-segédrendezőként.
A Színművészeti Akadémián 1945. október 1-től ideiglenes óradaó tanár.
1946. október 1-től főfoglalkozású tiszteletdíjas tanár.
1947. január 1-től rendes tanár.
1948. elsejével pedig a színésztanszak vezetője.
Tanácstag a VIII. kerületben. Elnökségi tag a Színház- és Filmművészeti Szövetségben. A Magyar Szovjet Társaság vezetőségi tagja.
1950-ben kapja első Kossuth-díját. Ugyanezen évben feleségül veszi Regéczy (lilla) Margit rádió-bemondónőt. Két gyermekük születik: Péter (1953-ban) és Marcell (1956-ban).
1960-ban harmadik öngyilkossági kísérlete után, március elsején meghal.

A revizor: Baló Elemér-Fónai Márta-Peti Sándor-Várkonyi Zoltán-Rátkai Márton-Tapolczai Gyula
 
S itt jó előre tisztázandó: nem arra vagyunk kíváncsiak, voltak-e személyiségzavarai Gellért Endrének, hanem arra, hogy milyen művész volt. Jung meglehetős világossággal szögezi le, hogy „a művészetnek csak az a része lehet a pszichológia tárgya, ami a művészi alkotás folyamata… maga a művészet soha nem pszichológia, hanem kizárólag esztétikai-művészeti szemléletmód tárgya lehet”. Nem szabad összecserélni a kettőt. És nem szabad Gellért rendezéseiben egy bomlott gondolkodás jegyeit keresnünk.
Igaz-e, hogy ha színész marad, képes lett volna estéről estére elégetni magából azokat a lelki anyagokat, amelyek – lekötetlenül – később elpusztították?

 
Ez a könyv azonban nem lélektani regény.
A vizsgálódás fénye tehát nem a lelki működésekre és eltorzulásaikra esik, hanem a művekre magukra.(...)

Forrás: M.G.P. Emlékpróba
(Szépirodalmi Könyvkiadó 1977.)

( Fot? Keleti Éva, Welles Ella )
[ Kadelka László ] 2014-10-01 00:10:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Eperjesi Ildikó – Olekszandr Kacsura: Sorskönyv a frontról

Sci-Fi filmfesztivál Triesztben

Merő Béla - Egy színházalapítás viszontagságai

Szalay Zoltán fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]