A két birodalom - Epikum és Líria - között évszázados viszály dúl. Már a legöregebbek sem emlékeznek, mi volt az első sértő szó, amivel a kis Líria magára haragította a hatalmas Epikumot. A két ország közötti ellentét kibékíthetetlennek látszik. Mert míg Líriában mindenki versel, tréfálkozik, és általában könnyen veszi az életet, addig Epikum népe ennek pont az ellenkezője: ők a beszédet csakis tények és információk közlésére használják. "Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!" - vallja Eposz király és a szigorú Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: "Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép." - A rettenetes háború mostanra mindkét ország lakosságát megtizedelte, ezért az uralkodók úgy határoztak, békét kötnek: összeházasítják a daliás Líra királyfit és Epikát, a gyönyörűséges prózai királylányt. Az esküvő jól indul, a fiatalok első látásra egymásba szeretnek. Líra herceg forró izgalmában valami olyan, de olyan szépet akar mondani menyasszonyának... - hogy aztán véletlenül mindenkit vérig sért. Megint összegabalyodnak a dolgok, és csak sok izgalmas kaland, álruhás csel, vad párbaj és pusztító (szó)csata után fogadhat örök hűséget egymásnak - életük második, igazi esküvőjén - a két fiatal: Líra és Epika.

A KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója Szabó Borbála – Varró Dániel LÍRA ÉS EPIKA zenés mesejáték Poézis király, Líria uralkodója - GYURIS TIBOR Szinesztézia királyné, a felesége - LASS BEA Líra herceg, a fiuk - LŐRINCZ SÁNDOR Spondeusz, tréfás líriai apród - POLGÁR PÉTER Pirrikkiusz, tréfás líriai apród - HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDOR Licencia, líriai udvarhölgy - GUARY SZANDRA Eposz király, Epikum uralkodója - KAMENICZKY LÁSZLÓ Prozetta királyné, a felesége - JELINEK ERZSÉBET Epika királykisasszony, a leányuk - PATOCSKAI KATALIN Kroki, prózai udvari bolond - ZRINYI GÁL VINCE Próza márki, epikumi lakos - KROÓ BALÁZS Továbbá Jaskó Bálint, Várkonyi Eszter valamint Líria és Epikum népe, katonák, szolgák Díszlet: SEBŐ RÓZSA e.h. Jelmez: KOVALCSIK ANIKÓ Zene: RUBIK ERNŐ ZOLTÁN Mozgás: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Súgó: Kovács Katalin Ügyelő: Kováts István A rendező munkatársa: Bajzák Anna Rendező: GÖTTINGER PÁL Bemutató: 2009. április 9. 17h - Nagyszínpad