 |
Dátum: 2019. december 14. szombat Mai névnap(ok): Szilárda |
a - a
- a |
|
|
Szabó Borbála –Varró Dániel: Líra és Epika |
|
Nyíregyházán |
|
|
|
Talán nem véletlenül a Költészet Napjához közel a bemutató, 2009. április 9-én, a KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója a Túl a Maszat-hegyen verses meseregény szerzőjétől, Szabó Borbála –Varró Dániel: Líra és Epika (zenés mesejáték). Zene Rubik Ernő Zoltán, díszlet Sebők Rózsa e.h., jelmez Kovalcsik Ildikó, az előadást rendezte Göttinger Pál.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A két birodalom - Epikum és Líria - között évszázados viszály dúl. Már a legöregebbek sem emlékeznek, mi volt az első sértő szó, amivel a kis Líria magára haragította a hatalmas Epikumot. A két ország közötti ellentét kibékíthetetlennek látszik. Mert míg Líriában mindenki versel, tréfálkozik, és általában könnyen veszi az életet, addig Epikum népe ennek pont az ellenkezője: ők a beszédet csakis tények és információk közlésére használják. "Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!" - vallja Eposz király és a szigorú Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: "Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép." - A rettenetes háború mostanra mindkét ország lakosságát megtizedelte, ezért az uralkodók úgy határoztak, békét kötnek: összeházasítják a daliás Líra királyfit és Epikát, a gyönyörűséges prózai királylányt. Az esküvő jól indul, a fiatalok első látásra egymásba szeretnek. Líra herceg forró izgalmában valami olyan, de olyan szépet akar mondani menyasszonyának... - hogy aztán véletlenül mindenkit vérig sért. Megint összegabalyodnak a dolgok, és csak sok izgalmas kaland, álruhás csel, vad párbaj és pusztító (szó)csata után fogadhat örök hűséget egymásnak - életük második, igazi esküvőjén - a két fiatal: Líra és Epika.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója
Szabó Borbála – Varró Dániel
LÍRA ÉS EPIKA
zenés mesejáték
Poézis király, Líria uralkodója - GYURIS TIBOR
Szinesztézia királyné, a felesége - LASS BEA
Líra herceg, a fiuk - LŐRINCZ SÁNDOR
Spondeusz, tréfás líriai apród - POLGÁR PÉTER
Pirrikkiusz, tréfás líriai apród - HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDOR
Licencia, líriai udvarhölgy - GUARY SZANDRA
Eposz király, Epikum uralkodója - KAMENICZKY LÁSZLÓ
Prozetta királyné, a felesége - JELINEK ERZSÉBET
Epika királykisasszony, a leányuk - PATOCSKAI KATALIN
Kroki, prózai udvari bolond - ZRINYI GÁL VINCE
Próza márki, epikumi lakos - KROÓ BALÁZS
Továbbá
Jaskó Bálint, Várkonyi Eszter
valamint Líria és Epikum népe, katonák, szolgák
Díszlet: SEBŐ RÓZSA e.h.
Jelmez: KOVALCSIK ANIKÓ
Zene: RUBIK ERNŐ ZOLTÁN
Mozgás: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Súgó: Kovács Katalin
Ügyelő: Kováts István
A rendező munkatársa: Bajzák Anna
Rendező: GÖTTINGER PÁL
Bemutató: 2009. április 9. 17h - Nagyszínpad
|
|
|
( Fot? -zsizsi- ) |
|
|
|
[ k.l. ] |
2009-04-09 00:02:00 |
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
Paul Lendvainak
|
|
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól) |
|
[ Archívum ]
|
|
|
|