Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Mama kerestetik
[ Kolibri Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. december 10. kedd    Mai névnap(ok): Judit a - a - a
Premierláz a Vígszínházban
Vallai P., Kéry K., Pap V. interjú
2009. március 3-án Vallai Péter TI. ESZ. I. avagy egy háromnapos vízihulla csodálatos élete című önálló estje a Házi Színpadon, március 5-én Goldoni a Chioggiai csetepaté a Pesti Színházban Forgács Péter, március 7-én Tracy Letts Augusztus Oklahomában a nagyszínpadon Eszenyi Enikő rendezésében láthatóak.

 
Beindult a nagyüzem a Vígszínházban. Egy hét leforgása alatt három bemutató tart kora tavasszal az újlipótvárosi társulat. Először március 3-án Vallai Péter TI. ESZ. I. avagy egy háromnapos vízihulla csodálatos élete című önálló estjére kerül sor a Házi Színpadon. Ezt követi március 5-én a Chioggiai csetepaté című Goldoni-vígjáték a Pesti Színházban, Forgács Péter rendezésében, majd Tracy Letts Augusztus Oklahomában című fekete komédiája zárja a sort március 7-én a nagyszínpadon, melyet Eszenyi Enikő, a teátrum újonnan kinevezett igazgatója állít színre.
Interjúinkban a három bemutató főszereplőit szólaltattuk meg.

 
Egyszer fent, egyszer lent
Találkozás Vallai Péterrel (fotó:K.P.)

A Vígszínház életében olykor előfordul, hogy a színész pendlizik. Vagyis a Vígszínházban lejátssza az első felvonást, majd taxiba ül és áthajt a Pesti Színházba, ahol a második felvonás végén lép színre. Ehhez képest Vallai Péternek egyszerűbb dolga van. Miután távozik a nagyszínpadról, csak liftbe kell szállnia, hogy a Házi Színpadon bemutassa vadonatúj önálló estjét.

- Vagy mégsem?

- Taxival biztonságos. A lift sokkal veszélyesebb. Ha elakad, lőttek a fellépésnek.

- Vagyis gyalog mégy a negyedik emeletre?

- Valószínűleg. Ennyit még kibírok.

- Honnan az ötlet?

- Az Augusztus Oklahomában olvasópróbáján kérdezte Eszenyi Enikő, lenne-e kedvem hozzá?

- Mi a koreográfia?

- Fél nyolc körül kijövök az oklahomai házból. Felsétálok az öltözőbe, kicsit kifújom magam, leveszem Bewerly Weston jelmezét és felveszek valami kényelmes mai ruhát. Erre van huszonöt-harminc percem. S amikor elkészültem, 8 óra pár perckor kipenderülök a nézők elé. Még nem döntöttem el, hogy előbb beavatom-e őket, miről szól az est, vagy pedig mindenfajta bevezető nélkül belekezdek abba a monológba, amelyet egy órával korábban, a nagyszínpadon mondtam el. Odalent is TI. ESZ. I-t, azaz Thomas Stearns Eliot költőt és drámaírót dicsértem, fent is azzal kezdem. Majd következik John Updike, aki épp a közelmúltban hunyt el. Mindketten hetvenhat évet éltek. Eliot harmincévesen azt írta, az élet nagyon hosszú, Malinowski szerint viszont – aki a neve ellenére egy kiváló svéd költő - túl rövid az élet. Erről az apró problémáról szól az est.

- Legutóbb halászlével kínáltad a nézőket. Ezúttal mi a menü?

- Egy vízihulla nem készít halászlevet, legfeljebb nagyfröccsöt.

- Kicsit morbid.

- Igen. Még az is elképzelhető, hogy az a néző, aki egyszer sem neveti el magát az est során, kap 1000 forintot. A belépőjegy árát.

- Petri György verseinek ihletett tolmácsolásáért első számú „petriológusnak” tartanak a honban. Most „Eliot-ológusnak” képezed át magad?

- Is. Továbbá updikeológusnak, albeeológusnak, esterházyológusnak, krasznahorkaistának, kafkaistának, ám Petri továbbra is ott van a csapatban, hiszen nagy halál-szakértő volt.

- Interaktív lesz az előadás, közölted egy korábbi nyilatkozatodban. Mit jelent ez pontosan?

- Azt, hogy megszólítom a nézőket. De ettől nekik nem kell megijedni. Nem a színpadra szólítom ki őket.

- Te viszont kétszer hajolsz meg a végén!

- Ez egy ilyen pálya. Egyszer fent, egyszer lent.

 
Micsoda nő

Amikor Kéri Kitty (fotó:Ridzi Gábor) negyedéves színinövendék testhez tapadó, dögös fekete bőrcuccban belépett a színpadra, a férfikollégáknak elakadt a lélegzetük. Történt mindez ’94 őszén a Vígszínházban, amikor az Össztánc bemutatójára készült a társulat. Nos, tizenöt év múltán Kitty semmit nem vesztett ragyogásából. Erről bárki meggyőződhet, ha ellátogat a Karinthy Színházba, ahol egymás után játssza a főszerepeket.

- A főiskola elvégzése után hosszú éveken át a Vígszínházhoz tartoztál. Aztán egy szép napon eljöttél. Mint a mesebeli Hamupipőke, akinek picit elege lett a mostoha sorsból, és azt mondja, nem vár tovább, maga keresi meg a mesebeli herceget…

- Ez a döntés nem hirtelen jött, hosszú évek alatt érlelődött meg bennem. Semmiféle indulatot vagy sértettséget nem éreztem, egyszerűen eljött az a pillanat, amikor úgy gondoltam, föl kell állnom a kispadról. Gyakorlatilag a semmibe ugrottam fejest. Akkor még nem tudtam, hogy három hét múlva Veszprémben A windsori víg nőkben próbálok, majd felkérnek az Egy szoknya, egy nadrág című film egyik szerepére. Azóta – lekopogom - nem álltam meg.

- Erre szokták mondani, későn érő típus.

- Lehet. Az utolsó Horvai-Kapás osztályba jártam. Másodéves voltam, amikor Kapás Dezső elhunyt. Ő mondta, hogy harmincöt éves koromban fogok „kivirágozni”. Azt hiszem, most értem el korban oda, ahova a szerepeim is húznak. Végre hús-vér nőket játszhatom, ez mámorossá tesz.

- Ebben nem csekély szerepe van Karinthy Mártonnak, aki a színházában Marcel Achard, és G. B. Shaw hősnőket osztott rád.

- Köszönöm neki. Mindig is ilyen feladatokra vágytam. A Dominó Lorette-je egy zárkózott úrinő, akiről szép lassan lefoszlik a külső máz, Anna pedig – Vass Éva egykori híres szerepe – egy ragadozó, igazi vadmacska, aki hihetetlen ügyességgel fonja a szerelmi szálakat. Karinthyról még annyit, hogy ez a név mindig is szoros része volt az életemnek. A XI. kerületben nőttem föl, odajártam bölcsődébe, óvodába, Pestlőrincen a Karinthy Frigyes Gimnáziumban érettségiztem, imádtam a Karinthy-írásokat, talán nem véletlenül vezetett ez az út a Karinthy Színházhoz.

- Onnan pedig egy másik út vissza a Vígbe. Pontosabban a Pesti Színházba, ahol javában próbálsz a Chioggiai csetepatéban.

- Utoljára a Sógornőkben játszottam itt. Jó érzés volt visszajönni, érezni, hogy számítanak rám. Amikor megtudtam, hogy a Pestiben fogok próbálni, annak meg külön örültem. Mindig jobban szerettem itt játszani, a kisebb színpadi tér az én világom. Ugyanolyan, mint régen, kicsit lepukkant, de ettől még színházszaga van, s ahogy itt össze vagyunk zárva, ettől egy erős közösség, erős csapat kovácsolódik.

- Mindenki másképp éli meg a bemutató előtti heteket. Van, aki élvezi, van, aki éppen szétzuhan. Te milyen állapotban vagy?

- Ez nagyon érdekes dolog. Korábban alig vártam a premiert, hogy végre találkozzunk a közönséggel. Az utóbbi években ez teljesen megváltozott. Imádok próbálni, s azt hiszem, most már tudok is.

- Jobban rögzíted az instrukciókat? Bátrabb lettél?

- Inkább úgy fogalmaznék, hogy felszabadult vagyok. Félénken, görcsösen, megfelelni vágyásból nem lehet próbálni. Ezt a tudást csak munka közben, a színpadon lehet elsajátítani. Nem volt ez mindig így. Abszolút tévúton voltam a pályám első jó tíz évében. Most már mindez a múlté, hála istennek. Az a fajta próbafolyamat, ami most is zajlik, olyan szabadságot és kreativitást ad az embernek, amire nekem mindig is szükségem volt.

- Mit kell tudni Chioggiáról – a csetepatén kívül?

- Első sorban azt, hogy az itt élő emberek rendkívül tiszták, naivak. Távol áll tőlük mindenfajta cinizmus és taktikázás, amely napjainkban körülvesz minket. Ami a szerepemet, Pasquát illeti, ő egy nagyon egyszerű lélek. Tűzön-vízen át harcol a családjáért, illetve a sógornőjéért, majdhogynem a saját házasságát, a saját becsületét is kockára téve. Pasqua folyamatosan jót akar, segíteni akar, ám minden balul sül el a végén.

- Kitör a balhé?

- Ki bizony. Mert errefelé már az is hatalmas bűnnek számít, ha egy nő elfogad egy szelet sült tököt egy férfitől. Persze aki csak a címét olvassa a darabnak, azt hiheti, ez egy olyan jópofa mediterrán bohózat, amelyben üvöltve rohangászik mindenki, tépik egymás haját és roppant viccesek. De nem így van. Egy olyan faluban játszódik a történet, ahol a lakosság háromnegyede nő és egynegyede férfi. Errefelé komoly tétje van a jegyességnek és a házasságnak. S attól válik humorossá, hogy olyan végletesen játsszuk, mintha tragédia lenne. Mi magunk is vágyódunk egy ilyenfajta világ után, ahol súlya van az egyszerű és alapvető emberi értékeknek.

- Az asszonyábrázoláshoz hozzátartozik a csipkeverés is?

- A próbák jelenlegi szakaszában épp letettük a tűt. Annyira rákattantunk az elején, hogy elvonta a figyelmünket más fontos pillanatról. Ráadásul nem lehet abbahagyni, olyan, mint a tökmagevés. Márpedig nem szabad, hogy a csipkeverésről szóljon az előadás.

- Dani fiad 8 éves, Flóra lányod 6 és fél. Nyilván ez is közrejátszott, hogy elkészítetted a Kalandra fel! című mesealbumot, illetve gyerekelőadást.

- Hát persze. Nagy titokban már régóta írogatok az asztalfióknak. Egyszer csak felkértek a lemez elkészítésére, néhány dal szövegét én követtem el, s amikor felmerült a kérdés, ki írja meg az előadás szövegét, feltettem a kezem. Ez a Föld körüli vidám zenés utazás arra tanít, hogy merjük kitárni a szívünket a világ felé.

- A szabadúszás legnehezebb válfaját, a „vegyes úszást” űzöd. Színház, film, lemez, szinkron, gyerekműsor, emellett diákszínpadot vezetsz, s a családról még nem beszéltünk. Hogy bírod?

- Bírom és élvezem is. Sokszor elfáradok, de azt hiszem, olyan világot élünk, ahol az marad talpon, aki több lábon él. Ezt kaptuk útravalóul Horvai tanár úrtól a főiskolán. Nem véletlen foglakoztunk színészmesterségen kívül képzőművészettel épp úgy, mint dramaturgiával. E tekintetben szerencsém van, mert olyan típus, vagyok, akit egy dolog nem elégít ki. Szeretek a nullából létrehozni valamit.

 
Az Üvegcipőtől Oklahomáig

Szaltót ugrik vitriolos üveggel a kezében, a Farsangban, görkorcsolyán száguld a West Side Storyban. Sánta lányt formál meg az Ördögökben, primitívet a Vadászatban megrendítő drámai erővel, szerelmes hetykét, fiúnadrágban a Két úr szolgájában. Csupán hevenyészett felsorolás a múltból. A nagy elődök, Bulla Elma, Tábori Nóra méltó utódja Pap Vera (fotó: Vígszínház), felbecsülhetetlen értéke a Vígszínháznak. Aranyfedezete a tehetsége, megszenvedett tudása. Idén jubilál. Harminc esztendeje tagja a társulatnak. Ezt koronázhatja meg az Augusztus Oklahomában főszerepe, amelyben ismét megmutathatja különleges színészi erejét.

- Olvasom a Vígszínház honlapján, hogy hatalmas szülinapi buli zajlott a közelmúltban Börcsök Enikő lakásán. Volt ott minden, mi szem- szájnak ingere: káposzta, tyúk, tombola.

- Így igaz. Közös születésnapi bulit csaptunk Börcsinél, aki már előző nap megfőzte a töltött káposztát meg a tyúkot, aztán este a Száz év magány után a csapat felment hozzá, s ki-ki a maga étel különlegességével járult hozzá az ünnepi menühöz. Tombolán pedig az egymásnak hozott ajándéktárgyakat sorsoltuk ki. - Van egy másik jubileum, amelyre nem tudom gondoltál-e a napokban. Éppen három évtizede végezted el a főiskolát, s azóta, megszakítás nélkül a Vígszínházhoz tartozol. Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a szerződést megelőzően, két esztendeig a szakmai gyakorlatot is itt töltötted, akkor az harminckét évet jelent.

- Ó, azok fantasztikus idők voltak. Olyan színészek üldögéltek itt a társalgóban, mint Ruttkai Éva, Bilicsi Tivadar, Bulla Elma, Páger Téni bácsi és még hosszan sorolhatnám a neveket. - A kritikák elismerően írtak a debütálásodról Az üvegcipőben. Te is elégedett voltál magaddal?

- Legalább százötvenszer ment a darab. Úgy emlékszem, hogy nagy sikerem volt, szerették a nézők. Harmadéves színinövendékként a fiatalság felelőtlen merészségével léptem a színpadra. Ez a fajta bátorság a korral csak romlott. Egyre jobban félek, egyre idegesebb vagyok a bemutatók előtt. Sose hittem el Tábori Nórikának, amikor erről mesélt nekem. Eszembe se jutott, mekkora felelősség egy nagy szerepet eljátszani egy ekkora színházban. - Mennyiben befolyásolta sorsod alakulását, hogy Horvai István és Kapás Dezső voltak a mesterid a főiskolán?

- Alapvetően. A Horvai-Kapás „professzorházaspár” kivételes tudású emberek voltak. Generációk sorát tanították, nevelték. Pista bácsi képviselte a klasszikus, Sztanyiszlavszkij-féle iskolát, Dezső pedig az abszurdot. Végzős osztályaikból négyévenként mindig ideszerződtek néhányan a Víghez. Akikkel - kortól függetlenül - egy nyelvet beszélünk.

- Könnyen gyökeret eresztettél a társulatban?

- Igen. Talán annak is köszönhetően, hogy az Üvegcipőben a kollégáim megszerettek, elfogadtak. Nekem Ruttkai Éva nagyon sokat segített. Beült a próbára, nagyon fontos dolgokat tanultam meg tőle azáltal, hogy néztem és kérdeztem. Neki meg volt türelme válaszolni.

- A rendezők kedvelik a maximalista, beledöglős típusú színészeket, amilyen te vagy. Nem kell őket nógatni!

- Unatkoznék, ha nem teljes erőbedobással próbálnék. Nem tartalékolom az erőmet, inkább kirakom, megmutatom, amit a szerepről gondolok. Akkor derül ki, hogy jó-e, vagy nem. Gondolatban hiába mosolyognék, vagy sírnék, nem látszik.

- Jellemző pillanat volt, amikor a Vadászat című Kroetz-darab próbáján azt mondtad Mádi Szabó Gábornak, aki az apádat játszotta, „Gabi bácsi, tessék engem rendesen megpofozni!” Erre kaptál egy akkora fülest, hogy székestül elrepültél.

- Ráadásul kiesett a fogtömésem… Ő egy nagydarab ember volt, nem mert megütni, mer félt, hogy összetöri a fejemet. De nekem szükségem volt két métert repülni ahhoz, hogy utána úgy tudjak megszólalni. Ha csak meglegyint, nem születik meg a jelenet.

- Másfajta pofon is ért a pályán?

- Nem is egy. A legfájóbb talán az volt, amikor Az ember tragédiája kapcsán a politika hullámverésébe kerültünk. Nekem Éva szerepe lényeges állomása volt az életemnek. És pusztán azért leárulózott egy újságíró, mert ő a másik oldalon állt. Azt gondolom, a nézőt nem árultam el, a pályatársaimat sem, és a hivatásomat sem. Egyetlen esküt tettem, a színészesküt. Azt pedig akkor árulom el, ha nem vállalom el a szerepet.

- Régi szálak fűznek Eszenyi Enikőhöz. Változtat-e kettőtök kapcsolatán, hogy a kolléganőből igazgató lett?

- A mi kapcsolatunkat talán nevezhetem barátságnak, hiszen sok mindent megéltünk egymás mellett onnantól kezdve, hogy a főiskola elvégzése után Attilával (értsd: Kaszás Attila – a szerk.) egy ideig nálam laktak. Enikővel nem csak színpadi partnerek voltunk, több darabban is rendezett. Szerintem ezen a viszonyon az ő kinevezése semmit nem változtathat. Abból, hogy színi direktor lett, én annyit érzékelek, hogy eddig naponta kb. tíz mondatot tudtunk váltani, most hármat. Neki egy újabb műszak szakadt a nyakába, ő vállalta, neki kell végigcsinálnia. Nekem pedig az a dolgom, hogy ebben segítsem, ahogy csak tudom.

- Az Augusztus Oklahoma próbáin minden bizonnyal többet beszélgettek tíz mondatnál, hiszen Eszenyi állítja színpadra Tracy Letts vígjátékát, amelyben a női főszerepét, Violet Westont alakítod.

- Violet és családja valaha szebb napokat látott. Van három gyönyörű lánya, akiket kitaníttatott, diplomát szereztek, a férje egyetemi tanár, irodalmár, író, de Violetnek a saját életére már nem jutott ideje. Pedig egy értelmes, szikrázóan szellemes nő, aki jobb sorsot érdemelt volna. Aztán férjét - akiről megtudjuk, hogy alkoholista – elveszti, ő maga rákos beteg, a lányai elhagyják. Violet magára marad elpocsékolt életével. Mindenki vesztes.

- Hol itt a vígjáték?

- Ez egy mulatságosan tragikus történet. Reményeink szerint nagyon sokan megnézik majd és remekül fognak szórakozni rajta. Közben talán eszükbe jut a saját családjuk és felteszik a kérdést, én hol tartok ebben a történetben? Jaj, istenem, nehogy ez legyen a vége nálunk is, mint amit a színpadon látok. Ilyen szempontból tehát azt gondolom, nem csak szórakoztató, hanem nagyon megtisztító este is lesz. Igazi színház.

[ Kiss Péter ] 2009-03-01 05:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Kocsis Zoltán -

Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Eperjesi Ildikó – Olekszandr Kacsura: Sorskönyv a frontról

Sci-Fi filmfesztivál Triesztben

Merő Béla - Egy színházalapítás viszontagságai

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]