Sefi - Schäffer Judit - elment, a hivatalos nevét csak plakátok és szerződések őrzik, mindenki Sefi-ként, a közelebbi barátok „Csumi”-ként szólították. A jelmeztervezők Nagyasszonya, a gyorsöltözések virtuóz kitalálója, a humor nagymestere távozott a kulisszák és varrodák világából. A jelmeztervezést a szakma nagyasszonyától, a legendás Nagyajtay Teréztől tanulta, aki a Nemzeti Színházból való távozása után utódjául javasolta. Így került a kétévi Magyar Néphadsereg Színházi (Vígszínház) ösztöndíjas, majd tíz év József Attila Színházi tagságot követően 1966-ban a Nemzeti Színházba. A szakma minden csínját-bínját ismerte, amiben messze kimagaslott kollégái közül, a gyorsöltözések utolérhetetlen kitalálója volt. Első ilyen természetű emlékezetes tervezése a József Attila Színházban bemutatott, Id.Dumas-Planchon: A három testőrje volt, ahol Sinkovits Imre (18!) szerepet játszott ugyanennyi jelmezben.

A három testőr - Sinkovits		A három testőr - Sinkovits

A három testőr - Sinkovits		A három testőr - Sinkovits

A Nemzetiben, legendás sikerek fűződnek személyéhez. Arthur Miller Bűnbeesés után című darabjában Váradi Hédi – miközben Kálmán György két oldalas monológot mondott -, hét perc alatt, tizenhétszer (!) öltözött át. Sefi a próbák során szinte minden nap az ügyelőpult mellett, stopperrel a kezében jegyzetelt, hogy milyen legyen az öltözések sorrendje. Három öltöztető és két fodrász – mert volt paróka csere is – segítségével zajlottak az előadások, valódi példáját adva a színházi csapatmunkának.

Bűnbeesés után, Kálmán György - Váradi Hédi

Schäffer Judit egyik legemlékezetesebb tervezése, Madách Imre Mózese volt, amely a Nemzeti Színház, addig példátlan sikerű előadásává vált. Huszonhárom évad alatt, 486 előadást ért meg, nem kis mértékben – az addig nem látott fantasztikus jelmezeknek köszönhetően. A lejtős tér-színpadon valójában a jelmezek jelentették a valódi látványt, ez okozta e legnagyobb jelmeztervezői problémát is. A sivatagot jelképező lejtős-színen csúsztak-másztak a szereplők, Sinkovits Imre erős gesztusokkal emelte- és törte össze a kőtáblát, ezért nagy volt az esélye annak, hogy a néző a jelmez „alá lát”. Sefi naponta a próbát nézve - sokszor a szabászt maga mellé ültetve - jegyzetelt és találta ki a megfelelő megoldást.

Mózes - Áron jelmezterve

Mózes - jelenet

A jelmez és díszlettervezőkkel hálátlanul bánnak a színházi kritikusok. Jó esetben megemlítik egy-egy mellékmondatban a nevüket, pedig a színpadi látvány meghatározó a néző számára, különösen a „térszínpad” divatba jöttével, hiszen ilyenkor a jelmezben álló színész a „díszlet”.

SCHÄFFER JUDIT jelmeztervező (Budapest 1931. 01. 25. - 2008. 08. 27., férje Kézdi Lóránt díszlettervező volt.) az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, majd két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza (Vígszínház, a szerk.) ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője. 1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt – mások mellett - Vágó Nelli és Jánoskúti Márta. Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.

Mágnás Miska - tervek

A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki. Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.

Mágnás Miska - tervek

Egyéni és csoportos kiállításai: Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház Kitüntetései: Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975, A Prágai Quadriennálé ezüstdíja 1975, Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979, Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997, Főnix-díj 2005.

Vízkereszt - tervek

Schäffer Judit távoztával, nemcsak egy kiváló jelmeztervezővel, hanem egy tüneményes, maga körül vidámságot teremtő személyiséggel lett szegényebb a kulisszák világa. Csumikám, már hiányzol!