100 éve, 1908. április 19-én született Harangozó Gyula, a magyar nemzeti balett megteremtője. Koreográfusként is, előadóművészként is több évtizeden át volt a budapesti Operaház balettegyüttesének meghatározó személyisége, akit nemzetközi mércével mérhetett a szakma és a közönség. Táncosként minden szerepében páratlan művészegyéniségként lépett a színpadra. Soha senki nem tudta olyan átéléssel és színészi játékkal alakítani Coppéliust vagy Az öreg gavallért, mint ahogyan azt ő tette. Nevéhez az Operaház balettegyüttesének egy egész korszaka fűződik. Olyan nagysikerű darabokat vitt színpadra, mint például A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, a Keszkenő, a Térzene, a Furfangos diákok vagy a Lúdas Matyi. Ezek a művek nemcsak meghatározták, de európai színvonalúra is fejlesztették a magyar balettművészetet. Coppélia című balettje - amelyet nála szellemesebben soha senki nem koreografált meg a világon - már számos európai színház műsorán szerepelt.

Harangozó Gyula - Lakatos Gabriella

A centenárium jegyében a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendez 2008. április 19-én és 20-án, amelyen A csodálatos mandarin és a Térzene című Harangozó-műveket láthatja a közönség. Az évfordulóra és a Magyar Nemzeti Balett jelentőségére való tekintettel az Oktatási és Kulturális Minisztérium felajánlotta, hogy a Magyar Nemzeti Balett társulata egy különleges, Harangozó-emlékgyűrűt ítéljen oda és adjon át április 19-én egy arra érdemes, kiemelkedő táncművésznek. A gyűrű és a pénzjutalom költségeit a tárca állja.

Térzen

A Magyar Nemzeti Balett Művészeti Tanácsa úgy döntött, hogy erre a kitüntetésre a Balogh Béla címzetes magántáncos a legméltóbb, aki elsősorban Harangozó Gyula szerepeiben – például Coppéliusként - nyújtott kimagasló művészeti teljesítményt. Az április 19-i előadáson is Harangozó Gyula korábbi szerepében lép majd a közönség elé, a Mecénást alakítja a Térzene című darabban. Balogh Béla 24 éve tagja az együttesnek. Operaházi munkáján kívül osztályvezető tanárként a Magyar Táncművészeti Főiskolán is tanít, növendékei pedig már szólistaként vesznek részt a Magyar Nemzeti Balett munkájában.

Juratsek Julianna - Balogh Béla

HARANGOZÓ GYULA EMLÉKMŰSOR a mester születésének 100. évfordulója alkalmából Bartók - Harangozó: A CSODÁLATOS MANDARIN Szövegét írta: Lengyel Menyhért Koreográfiáját tervezte, az előadást rendezte: Harangozó Gyula (Kossuth-díjas, Kiváló művész) Koreográfus asszisztens: Hamala Irén (Érdemes művész) Balettmester: Sebestény Katalin (Érdemes művész) Díszlet: Fülöp Zoltán (Kiváló és Érdemes művész), Jelmez: Márk Tivadar (Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész) Karmester: Kovács János (Kossuth-díjas, Érdemes művész) A lány - Bacskai Ildikó Az öreg gavallér - Merlo P. Andrea A fiú - Kerényi Miklós Dávid A mandarin - Bajári Levente A három csavargó:…Komarov Alekszandr/ Nagyszentpéteri Miklós/ Hommer Csaba Történik egy világváros mellékutcájában. J. Strauss - Harangozó: T É R Z E N E J. Strauss műveiből összeállította és részben hangszerelte: Kenessey Jenő (Kossuth-díjas, Érdemes művész) Szövegét írta, az előadást rendezte, a koreográfiáját tervezte: Harangozó Gyula (Kossuth-díjas, Kiváló művész) Koreográfus asszisztens: Hamala Irén (Érdemes művész) A felújítást betanította: Ifj. Harangozó Gyula (Érdemes művész) Balettmester: Fajth Blanka Díszlet: Csikós Attila (Kossuth-díjas) Jelmez: Márk Tivadar (Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész) Karmester: Csányi Valéria Az ifjú költő - Kun Attila A fiatal leány - Boros Ildikó Tamburmajor - Liebich Roland A primadonna - Popova Aleszja (Kossuth-díjas, Érdemes művész) Mecénás - Balogh Béla Gigerli - Nagyszentpéteri Miklós Rendőr - Sárközi Gyula Történik a bécsi Práterben a XIX. század végén.