Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Az elveszett levél
[ Thália Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. június 27. kedd    Mai névnap(ok): László, Olga a - a - a
40 éve…
… és megalakult a Nemzeti Stúdió
1966. július 25-én átadták, valójában november 4-én, Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak bemutatójával avatták, az egykori Magyar Színházból Nemzetivé átépített épületet, hogy most negyven év után, Pesti Magyar Színházként emlékezzünk az évfordulóra. Az akkor V. Lászlót játszó főiskolai hallgató, Iglódi István ma igazgatója a színháznak. A megalakult Stúdió vezetője Bodnár Sándor (fotó) volt.

A Nemzeti Színház vezetőit meggyőzte a hatalom 1963-ban arról, hogy hamarabb felépül az új épület, ha hozzájárulnak a Blaha Lujza téri lebontásához. Megkezdődött a társulat Kanosszajárása. Így költözött az együttes, a sebtében moziból átépített Nagymező utcai házba, a mai Thália Színházba. Ez alatt megkezdték az Izabella téri - akkor már nagyon lerobbant - Magyar Színház átépítését, amely 1966 őszére befejeződött. Az átépítésnél – felújítás helyett - gyakorlatilag lebontották az egész épületet, csak a vasfüggönyt tartó falat hagyták meg, mert így még jogilag átépítésnek számított. Időközben kiírták az új Nemzeti Színház Tervpályázatot, noha tudták hogy nem fog megépülni.

Az elkészült épület önmagáért beszél, külleme évekig adott témát a kabarészerzőknek. A belső építészet nagyobb dicsőségére, sikerült az ország legrosszabb akusztikájú színházát megépíteni. A korra jellemző: a műszaki átadást követően pézügyminiszteri utasításra plusz negyven széket kellett még elhelyezni a földszinti nézőtéren. A színpada, a forgó kivételével még egy vidéki közepes kultúrház technikai színvonalát sem érte el. A színház a fantasztikusan felkészült technikai személyzetének köszönhette, hogy az előadásokat zökkenők nélkül lehetett megtartani.
Természetesen az avatáskor a tervező magas állami kitüntetésben részesült. Az átépítésénél bábáskodó színházi-főmérnök – akinek feladata volt, hogy színház-szakmai szempontból megfeleljen az épület – külföldi tanulmányútjáról elfelejtett hazajönni, majd a világ számos helyén csodálatos színházakat épített.

1966 2006
 
A látszatra sokat adó politika - bár nem épült az új színház -, gesztust gyakorolt: az Izabella teret átkeresztelte Hevesi Sándor térré. Mégiscsak olcsóbb volt az utcatáblákat kicserélni, mint új Nemzeti Színházat építeni. A vezetőket azzal bízta meg, hogy olyan repertoárt építsenek föl, amely alkalmas arra, hogy a „napokon belül” elkészülő új épületbe méltó programmal költözzenek be. Ennek lett a következménye, hogy a díszlettervezők olyan színpadképeket készítettek a nagy magyar klasszikusokhoz, mintha már egy nagy modern térben működne a színház. A nagyszereplős színdarabok nagy-létszámú statisztériát igényeltek, akik aztán összezsúfoltan, levegőtlen pinceöltözőkbe kényszerültek.
A társulat szellemiségére jellemző, hogy ilyen körülmények között fantasztikus sikerszériát élt meg a bemutatók többsége. Az akkor már igazgatói címétől megfosztott Major Tamás és Marton Endre rivalizálása a Nemzeti Színház történetének arany oldalaira kívánkozó sikereket eredményezett.

Czillei és a Hunyadiak: Sztankay I. - Sinkovits I. - Szersén Gy.
 

Megszületik a Nemzeti Stúdió

Az épületétől megfosztott társulatot az is sújtotta, hogy megszűnt az a kiváltsága, hogy a színművészeti főiskolások kizárólag a Nemzetiben statisztáljanak. Így, minőségi statisztéria nélkül maradt az együttes. Ekkor, szükségből született meg – a később elhíresült – Nemzeti Stúdió, amely fantasztikus tanárainak köszönhetően oroszlánrészt vállalt, sokszor egyik meghatározója lett a sikereknek.
Peter Weiss Marat halála, 1966 február 4-i bemutatója nyilvánvalóvá tette, hogy megfelelő - énekelni, táncolni és beszélni tudó segédszereplők nélkül nem működhet a színház. Az előadások lebonyolításáért felelős Zsolt István főügyelő (és csapata), Simon Zoltán zenei vezető, Szigeti Károly koreográfus (a Vasas Művészegyüttes művészeti vezetője) ötlete alapján született meg az elképzelés a Stúdió létrehozására.

A Nemzeti Színház átkérte a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezők - második és harmadik rostán kiesettek – névsorát és felvételire hívta be őket. A színház repertoárján szereplő, és a tervezett bemutatók igényeihez igazodó felvételi követelményeket szabott, nem titkolva, hogy mi lesz a feladatuk. Ellenszolgáltatásként a színház művészeiből összeállított tanári kar segítséget nyújtott a felkészüléshez a következő évi főiskolai felvételi vizsgához. Akit nem vettek fel, az addig maradhatott a Stúdióban, amíg életkora miatt esélye volt a felvételre.

Czillei és a Hunyadiak: Váradi H. - Iglódi I. - Sinkovits I.
 

A Stúdió vezetője Bodnár Sándor lett, aki magyar-történelem szakos tanárként, Gyárfás Miklós dramaturg osztályában Csurka István és Moldova György társaságában végzett. A színház legtöbbet foglalkoztatott, játékmestere és segédrendezője volt olyan rendezők mellett, mint Gellért Endre, Apáthi Imre, Várkonyi Zoltán, Major Tamás, Marton Endre. Fantasztikus pedagógiai és igazságérzékkel megáldott igazi fegyelmezett színházi ember volt, aki mindezt a tanítványaiba is át tudta ültetni. Soha nem megfeledkezve az aktuális előadás „érdekeiről”.
Simon Zoltán zenei vezető, aki az ének-zenei ügyek tanáraként tevékenykedett. Egészen más karakterű pedagógusként, szinte fanatizálta a környezetét. Olyan embereket is megtanítva énekelni, akiknek sem hangjuk, sem önbizalmuk nem volt.
Tatár Eszter, aki 1956-ban színészi diplomával a zsebében Angliába távozott, ahonnan a hatvanas évek elején tért vissza. Szintén játékmesteri feladatokat látott el, és tanárként tevékenykedett a Stúdióban.
Poós Sándor rendező, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című műve színpadra került.

Bodnár Sándor Simon Zoltán
 
Olyan szaktanárok segíttették az oktatást, mint Gáti József, Ronyecz Mária, Szigeti Károly, Montágh Imre, Molnár Piroska és felsorolni is nehéz, hogy az eltelt negyven év alatt kik tanítottak. A Nemzeti Színház Stúdiója legendává vált.
A ma aktív színészek és színházi, TV-s szakemberek 63 %-a „megjárta a Stúdiót”. Jelentős részük a főiskola nélkül, hosszabb időt vidéken töltve került a pályára, mint pl. Trokán Péter, Ujlaki Dénes, vagy Csákányi Eszter, akinek azok ítélték oda a Kossuth-díjat, akik nem vették föl a főiskolára. Évtizedek óta, a vidéki színházak igazgatói a stúdiós-vizsgák leglelkesebb látogatói, nézik az újabb tehetségeket, hogy kit tudnak leszerződtetni.

Szigeti Károly, Pós Sándor, Csányi Árpád, Vágó Nelly, Major Tamás, Bodnár Sándor, Simon Zoltán
 

A rendszerváltást követően megváltozott a Stúdió státusza: a Nemzeti Színház Színiakadémiája elnevezéssel együtt jogot nyert arra, hogy színészi működési engedélyt adjon a végzős növendékeinek. Az új Nemzeti Színház felépültével a színház, és ezzel a Stúdió is névváltoztatáson esett át. A PESTI MAGYAR SZÍNIAKADÉMIA MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA - ként működik tovább és egy miniszteri rendelet alapján 2006. januárjától egyedül jogosult – a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül -, színész-szakmai vizsgáztatásra.

Az első, 1966/76 évad stúdiósai közül a színészi pályára került:

Bánsági Ildikó
Faluhelyi Magda
Frank (Cserje) Zsuzsa
Hámori Ildikó
Lukács Sándor
Maróti Gábor
Martin Márta
Nagy Gábor
Szacsvay László
Várday Zoltán
Vennes Emmi

A Nemzeti Színház Stúdiója legendássá vált a színházi szakmában.

Fotó:Országos Színháztörténeti Múzeum - és Intézet

[ Kadelka László ] 2006-11-04 00:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Anna Netrebko és Dmitri Hvorostovsky két operanagyság DVD-n

POSZT díjazottak 2017

Kalmár Tibor - Mulattattam és mulattam

A vágy villamosa – balett-ősbemutató az Erkelben

Bartus Gyuláé a Gálfy Gyűrű

Pénz is jár a POSZT szakmai díjai mellé

Rangos szakmai díjakat nyert a Jókai Színház

Felkai Eszter a POSZT szakmai zsűrijében

Balogh Gyula - A Jordán-sztori/Egy színházi JELENSÉG

Sass Sylvia – Jubileumi kiadás

Szunyogh Szabolcs: Védtelen istenek – Kézikönyv a teremtéshez

A Jókai Színház is valóra váltott egy álmot

Ormos Mária - Remények és csalódások

Ugron Zsolna - Hollóasszony

Születésnapi levél – Fodor Zsókának

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]