Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A vadkacsa
[ Katona József Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. december 13. péntek    Mai névnap(ok): Luca, Otília a - a - a
Esclin Syndo
A Pécs-Budapest-Bécs pályán száguldva
A mindössze egy éve közönség elé állt fiatal Esclin Syndo formáció rohamléptekkel halad előre egyedi zenei világával: május elsején Bécsben elcsípték az Austrian Band Contest tehetségkutató harmadik helyét úgy, hogy a szakmai zsűri honfitársainkat tartotta a legjobbnak. Necsak olvasson, hallgasson is bele a demofelvételekbe!

“Nemcsak magyar, hanem európai polgárnak is érzem magam” – Berger Dalma énekesnő szerint a középkorban a latin, ma az angol a kommunikáció közös nyelve, ezért írja és énekli dalait angolul. A húszas éveik elején járó fazonokból alakult Esclin Syndo mindössze egy éve állt közönség elé egyedi és egyben globális zenei világával, s e rövid idő alatt rohamléptekkel haladtak előre: május elsején elcsípték az Austrian Band Contest (ABC) tehetségkutató harmadik helyét úgy, hogy a szakmai zsűri honfitársainkat tartotta a legjobbnak. Sajnos a közönségszavazatok Bécsben természetesen az osztrák csapatokat segítették. A többéves múltú verseny előzményéhez tartozik, hogy első ízben tartottak magyarországi előselejtezőt: a 170 honi jelentkezőből kiválasztott 10 banda közül tavaly novemberben az Esclin Syndo nyert az A38 hajón. A bécsi Planet Musicban idén januártól a negyed- és elődöntőkön is túljutottak, így kerültek a Práterben rendezett döntőbe. Legközelebb június 23-án Pécsett a Művészeti és Gasztronómiai Fesztiválon, 25-én Bécsben a Donau-Insel Fesztiválon, 29-én Budapesten az A38 hajón a Zagar előzenekaraként, és augusztusban a Szigeten is fellépnek.
Hogy mi rejlik e sikersorozat mögött? Érdekes az alábbi történet, a jelenleg a Képzőművészeti Egyetemre járó Berger Dalma énekesnő, az elektronikus hangszereken ügyködő, s a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója, Sándor Dániel, a basszusgitáros Bordás Péter, akinek élete eddig is a zene körül forgott, és a látványfelelős Szabó Sára jóvoltából.

esclin syndo @ 20 01 2006 planet music, bécs, ausztria
 

Sándor Dániel: A közös zenei érdeklődésünk hozott össze minket a Petivel. 2003-ban találtuk ki ezt a formációt, s raktuk otthon össze számítógéppel a számokat, aztán csatlakozott Dalma, s nekiláttunk az énekes számoknak is.
Berger Dalma: Úgy ismerkedtünk meg, hogy eljártam a Bordás Petiék Műhód nevű (jazz)zenekarának koncertjeire és néha felengedtek a színpadra kisikoltozni magam. S mivel épp elment az énekesnőjük, megkértek… s belecsaptunk a metaforikus húrok közé és elkezdtünk zenéket csinálni.
Bordás Péter: Amikor négy éve lejöttem Pécsre, nem tudtam, hogy vajon mit is keresek itt? Aztán megtetszett a központ, a belváros, az emberek. Talán életem legszerencsésebb pillanata, mikor összejöttem ezzel a kis takonnyal meg a másikkal… (nevet). Nem felejtem el soha azt a számot, amit legelőször csináltunk, s egyébként a mai napig játszunk. Dalma szólt, hogy van egy énektémája, s mondtam, hogy jó, akkor nyomasd. S hihetetlen dolog történt: ahogy folyamatosan énekelte, én úgy nyomtam rá az akkordokat és megszületett a szám. Nem volt félbeszakítás, hogy most álljál le, mi volt ez, kezd újra…

esclin syndo @ 20 01 2006 planet music, bécs, ausztria
 

-Mondták már az Esclin Syndo stílusára, hogy space rock, trip hop, darkos pszichadelikus elektronikus zene, meg emlegették inspirációként többek között a Massive Attack, a Portishead, Roisin Murphy, a Nine Inch Nails, a Tool, a Joy Division vagy éppen Miles Davis és a Weather Report világát.

Bordás Péter: Sokfajta hatás ért, játszottam deathmetalt és jazzt is. Amikor leülünk zenét csinálni, sosem arra gondolunk, hogy mit fogunk játszani; egyszerűen ott születik meg minden. Minket nem lehet beskatulyázni, mint másokat, mert nem vagyunk drum & bass-, jazz- vagy rock-, sem popzenekar, de mindebből van egy pici. Élvezünk minél kísérletibb, disszonánsabb, mérgesebb zenét csinálni, hogy kiszámíthatatlanul egyre durvább, sötétebb legyen, de nem hangosabb, hanem mélyebb.
Berger Dalma: Próbálunk azon a határon mozogni, amikor épp beindulna az ember táncolni, de még nem… a lassú-gyors határvonalán egyensúlyozunk, s ettől a lavírozástól érezhető bizonyos feszültség a zenénkben.
Sándor Dániel: Amikor Dalma elkezd egy énektémát, vagy a Peti improvizál a basszusgitáron, illetve épp én prüntyögök valamit a szintin, érdekesen alakul a folyamat: ami pl. egy táncos számnak indul, végül tök elborult zene lesz, amire senki nem akar táncolni.

Sándor Dániel
 

-Tavaly április 29-én a pécsi Szemlétek Rövidfilm Fesztiválon léptetek először közönség elé. Az eltelt egy év alatt felköltöztetek Budapestre, aztán a tehetségkutatón elért sikereitekkel is gyakran kaptatok nyilvánosságot.

Berger Dalma: Az hogy felköltöztünk Pestre, alapvetően megváltoztatta az együttes munkamódszerét, hogy milyen gyakran tudunk összejárni, stb. A tehetségkutató fordulói között kemény felkészülési, próba szakaszokat tartottunk, s már kezdünk összecsiszolódni a jelenlegi zenekari felállással is. Másrészt a tehetségkutatón kívüli néhány koncert még csak ismerkedésféle volt a leendő közönséggel, ami most majd talán lassanként ki fog alakulni.

Bordás Peti: Az hogy felköltöztünk Pestre, nagyon jó próbatétel: együtt éltünk és élünk egy házban “x” négyzetméteren. S ez bizony elég nehéz, mert igazából így ismeri meg az ember a másikat. Bonyolult együtt élni és együtt zenélni. Most érkeztünk el egy olyan pontra, hogy meg kell vitassuk: vagy profin működünk tovább, vagy az eddigi módon.
Sándor Dani: Technikailag és felállásban is lassan egy folyamat végére érünk, most úgy néz ki, hogy működőképes a jelenlegi formáció. Az biztos, hogy Pécshez képest Budapesten nagyobb perspektívák nyíltak ki előttünk. Megpróbálunk a végükre járni.

Berger Dalma és Bordás Péter (fotó: Nagy Dániel)
 

-A legelső koncerten szereplő kísérőzenészek közül senki sincs már veletek. Mi volt a probléma, s kik a mostani társak?

Berger Dalma: Az Esclin Syndo a kezdetektől fogva három ember: Bordás Peti, Sándor Dani és jómagam. Az a legfontosabb, hogy az elképzelésünk szerinti zenénket kik tudják számunkra is megfelelően eljátszani. Az a kérdés, hogy megtaláltuk, vagy megtaláljuk valaha is a nekünk megfelelő session-zenészeket, akik kreatívak és elkötelezettek a muzsikánk iránt. Tavaly még Pécsett éltünk mindannyian, a jelenlegi felállás pedig Budapest hozadéka. Nem tartom jobbnak sem ezt, sem azt, hanem inkább másnak. Azóta Bolygó Bence és Kukker csatlakoztak hozzánk. Rögös utat jártak be, hogy megtalálják a helyüket. Bence dobszakos a jazztanszéken, jövőre diplomázik. Kukker eredetileg dobokon kezdett, most pedig átváltott ütőhangszerekre, illetve beújítottunk neki egy elektromos zongorát. De valószínűleg nem ez lesz a zenekar utolsó felállása, pl. az A38-on volt egy fiatal szaxofonos szólistánk, Borbély Miklós.
Sándor Dániel: A gitárosunk, Kováts László “Svájci” a metál felől közelíti meg a zenénket. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a közös hangot zeneileg és emberileg is, hogy mindannyian motiváltak legyünk. Tanulságos az otthon közösen összebarkácsolt, összecelluxozott számainkat élőben eljátszani. Hisz ők sok mindent beleraknak a saját stílusukból, és ettől folyamatosan alakulnak a számok. Ez bennünk is sok minden megváltoztat, most már a próbák és a koncertek során véglegesednek a dalok, ellentétben a korábbi munkamódszerrel, amikor a hármunk által otthon kitalált kész számokat hangról hangra lejátszottuk, tehát színesedik a dolog. Pl. Bécsben fúvós szekciót vittünk fel a színpadra, Sapszon Bálint csinálta a hangszereléseket, teljesen más irányba mozdította ki a számainkat.
Bordás Péter: Az Esclin Syndo fura zenekar. Ha jól megnézzük a három tagot, mindenki tud mindent. Dalma több zenekarban is énekel: a nujazzes Singas Project-ben és a reggaes Zaggastic-ban is. Dani is már tinikorában dobolt az Eozin zenekarban, s mindenféle zenét hallgat, nem is beszélve arról, hogy kisgyerekkorától szülei, a kultikus pécsi Öregek Otthona alternatív zenekar alapító tagjai is “besegítettek” zenei világának alakulásába. Jómagam a death metáltól a jazzen át az alterockig mindenféle formációban szerepeltem. Így mindezekből rakosgatjuk össze a zenénket. A készülő lemezre viszont úgy próbáljuk összerakni a számokat, hogy egységes képe, sajátos stílusa legyen az Esclin Syndonak. Eddig szórakozásból gyártottuk a számokat, full poénból, merthogy szeretünk zenélni. De most már tudjuk, hogy profin kéne csinálni. Hogy legközelebb már egy globális egészet nyújtó zenekart lássanak az emberek. Persze a jövő kérdése, hogy ez majd mennyi embert mozgat meg.

esclin syndo @ apolló mozi, pécs 29 04 2005
 

-Már a debütáló fellépéseteken feltűnt, hogy nemcsak zenében gondolkodtok, hanem a program vizuális megjelenítésében is. S ez nem véletlen, hisz Dalma a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakára jár, s a videók készítője, Szabó Sára a Kaposvári Egyetemen tanult animációt.

Berger Dalma: Sára készítette nekünk az első videoklipeket, előre megkomponálta, nem élőben keverte a képeket. De egységes vizualitást szeretnénk a megjelenésünknek. Próbálkoztunk mindenféle vetítőemberekkel is, azonban ez sok helyen anyagi és technikai okokból megoldhatatlan. Most jártatjuk az agyunkat, hogy olyan nem csak tipográfiában jelentkező imázst alakítsunk ki, ami végigkísérné a koncerteket. Ez úgy fog kinézni, mint egy homokóra, aminek a két üvege helyén egy-egy arc lesz, akik mindenféle diskurzusokat folytatnak, grimaszokat vágnak, stb. S mindezt élőben alakítva. Egyébként évek óta töröm a fejem, hogy a francba lehetne összeegyeztetni a zenét és az intermédiát, hisz igazából a kettő nagyon sok ponton összefügg. A zene mediális eszközökkel többrétegűvé tételére sok a jó példa, lásd a sokak által ismert és szeretett Laurie Anderson munkásságát. De még számtalan példát tudnék sorolni a különféle hangi kísérletekről. Mindig azon gondolkozom, hogy vajon ilyen szempontból mennyire progresszív az Esclin Syndo zenéje. Van-e olyan progresszív, hogy valamiféle mediális megjelenítéssel egybeszűrhessem, vagy valamilyen formában azért még mindig kötött, hogy érthető maradjon.
Szabó Sára: Elcsépeltnek és egyhangúnak érzem a legtöbb koncerten szokásos vetítést, mert a felhasznált vizuális elemek mindenhol tök egyformák: pl. a női arc, utazás, stb. Ezek borzasztó unalmasak számomra. Én per pillanat nem konkrét dolgokban, hanem fényelemekben gondolkodok. A homokórás verzió egyébként borzasztóan tetszik. Izgalmasnak tartom a tervezett kör alakú vetítővásznat is, amiben ez még jobban tud működni. Sokfelől hallom, hogy nem szeretik az öncélú vetítéseket, mert hozzátesz valamit a zenéhez. S ha a zene nem működik képi elemek nélkül, akkor nem is lehet jó. Ezért gondolkodok fényekben és geometrikus formákban, hogy a vetítés ne a hagyományos értelemben jelenjen meg, hanem hangulatelemként.
Sándor Dániel: Sok a lehetőség ebben az ötletben, de még meg kell a technikai hátterét teremteni. Fontos a színpadkép véglegesítése is, legalább annyira mint a vetítés. Meg saját fénytechnikussal a világítást úgy megoldani, hogy mindehhez passzoljon…
Bordás Péter: Olyan Esclin Syndot szeretnénk, hogy ha valaki bejön a koncertünkre, beavassuk valamibe, mint egy ceremónián. Ami az elejétől a végéig valami kerek egészet nyújt. S ha utána elmennek az emberek, akkor azt mondják, hogy igen, ettől gazdagabb lettem, kaptam valamit, nemcsak egy zenekart, aki lejátszotta a műsorát és jön utána a következő fellépő.

Berger Dalma (fotó: Nagy Dániel)
 

-Az eltelt egy év arra is jó lehetőséget nyújtott, hogy valamennyire belelássatok, mi is a különbség a hazai és a nyugat-európai könnyűzenei kultúrában, s az azt kiszolgáló rendszerekben.

Berger Dalma: Bécs nincs túlságosan messze, de infrastrukturálisan, hangosítás- és fénytechnikában, a klubok szervezettségében fényévnyire járnak tőlünk. Hálózatba szervezve tartják egymással a kapcsolatot, kialakult a rendszere, hogyan szervezik a koncerteket, nemcsak az ABC tehetségkutatót. Ott az ilyesfajta feltörekvő alternatív könnyűzenének is olyan a strukturája, aminek Magyarországon még csak a jelét sem látom (pl. siralmas a hazai klubok felszereltsége). Sokan érdekes módon azt mondták, hogy az osztrákok nem szeretnek minket, de ezt egyáltalán nem tapasztaltuk. Inkább azt, hogy az ottani szervezők maximális tisztelettel bántak velünk, s tényleg profin szervezték le a fellépéseinket. Nem volt ilyen szempontból semmiféle kivételezés. Sőt a zsűrinél elért első helyezésünk is azt bizonyítja, hogy tényleg csak az számított, hogy ki milyen színvonalat produkál, menyire profi. S talán épp e kontraszt – a hazai viszonyok – az oka a rossz közérzetemnek, amiért ifjonc fejjel nem tudom jól érezni magam. Pedig nem egy depressziós, szenvedő típus, hanem abszolút pozitív beállítottságú vagyok. De a körülöttem lévő közegre muszáj reagálnom.
Sándor Dániel: A Dalma megfogalmazta közeg miatt/ellenére is a legfőbb örömforrásunk a zene. Kint egyébként a zenekaroktól is sokkal nagyobb profizmust várnak el, ott nem lehet még öt percet sem késni. Amit megmondtak, ahhoz kell tartania magát az embernek; a szerződésben leírtakat nagyon komolyan veszik. Viszont ők is ugyanúgy nyújtják a megállapodás szerinti dolgokat. Sokkal szervezettebb, összefogottabb az egész, akár egy klubon belül, akár városi vagy országos szinten működnek együtt a helyek. Profibb az egész könnyűzenei ipar.
Bordás Péter: A legfőbb tanulság az, hogy az Esclin Syndo túljutott egy olyan tehetségkutatón, ami igazából nem is lett volna fontos. De azért mentünk bele, mert fiatalok vagyunk, megtehettük, úgy éreztük, hogy ez olyan megmérettetés, ami visszajelzésképpen sok tanulsággal is járhat. S az, hogy nem mi lettünk az elsők, sok olyan pontot, negatív dolgot, a hibáinkat is megvilágította számunkra, amiről nem is tudtunk. S ezek figyelembevételével próbáljuk összehozni most a lemezünket. Mert az már kiderült, hogy tehetségesek vagyunk. De ez most már nem a tehetségkutató, profi módon kell valami kiemelkedőt csinálnunk.

Esclin Syndo: Heritage
Esclin Syndo: I want to go by car tonight
Esclin Syndo: Unshot gun

Kapcsolódó linkek:
   • A zenekar honlapja

[ Koszits Attila ] 2006-06-21 14:05:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
AJÁNDÉK EZ A NAP

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János a MAGYAROCK története 2

Esti Kornél bárki lehet

Kocsis Zoltán -

Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]