Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Semmi pánik
[ Vidám Színpad ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. november 13. szerda    Mai névnap(ok): Szilvia a - a - a
Költészet és ének
Payer Imre esszésorozata II. rész
"A hagyományos értelmezés szerint a dal a líra szívében szól. Az emberi lélek olyan bensőséges kifejeződése, amelyben szervesen, elválaszthatatlanul fonódik egybe értelem, érzelem és zeneiség…" Payer Imre a költészet és a dalszöveg evolúcióját követte nyomon a Cro magnoni Gesamkunstwerktől a keményfejű rómaiakon át Balassiig és tovább Aranytól Ady-ig, majd Várady, Kemény, Varró, Poós, Peer, Térey...

Először is, meg kell különböztetni egymástól a dalt és az éneket. A hagyományos értelmezés szerint a dal a líra szívében szól. Az emberi lélek olyan bensőséges kifejeződése, amelyben szervesen, elválaszthatatlanul fonódik egybe értelem, érzelem és zeneiség. Az ének ehhez képest külsődlegesebb, ha tetszik mechanikusabb, személytelenebb.


Sziklarajz az Altamira barlangból
 
Az ősember barlangjában még minden együtt volt… Az ősművészet szinkretista, a szakrális rítusokban együtt él a kép, a mozgás, az ének, a ritmus és a szöveg. Cro magnoni Gesamkunstwerk. Később, az antik görögök társadalmában vagy recitálták vagy énekelték a műveket. Az epikus alkotásokat, a hexametereket recitálták, viszont az aiol strófákat lantpengetés kíséretében énekelték, sőt táncolva adták elő őket. (A líra a lant szóból ered.) A racionalistább, keményebb fejű rómaiak viszont már a strófákat sem énekelték, ők szavaltak.

Apolló és a líra
 

A középkorban a rondeau és a ballade formában írott verseket énekelték. Balassi Bálint ad notam jelzésű művei szintén énekelt versek voltak. Európában a XVI. századig a versek többsége énekes előadásra szánt dalszöveg volt. Később az úgynevezett magas költészet egyre inkább elvált a dallamtól. Még Arany János is terjedelmes fejezetet szentelt verstanában e prozódiai problémának. Arany mai druszája, egy következő János, a Bródy vezetéknevű szigorúan elválasztva a tevékenységét a költészettől, dalszövegírónak mondja magát. A dalszöveg alkalmazott jellegét emeli ki a költeménnyel szemben. Hangsúlyozva, a szöveget ebben az esetben megelőzi a ritmus és a melódia és a szöveg csak azzal a bizonyos, tehát egyetlen zenedarabbal hangozhat el érvényesen. A költemények megszületésénél az első feltétel lehet azonos, a második azonban nem. Weöres Sándor például több esetben is ritmusra vagy zenei előzményre kapott szövegihletet. Van olyan vélemény is, hogy József Attila a Tiszta szívvel című költeményét a Hej, tulipán, tulipán népdal hangzása szerint írta, mégis ki gondolná egy pillanatig is, hogy a halhatatlan költemény csak ezzel az énekkel együtt hangozhatna el. Meg kell különböztetnünk az énekverseket, az énekszövegeket és az énekelt verseket. Utóbbira nagyon jó példa egy bakelit, Sebő Ferenc lemeze. Emlékszem, milyen élvezettel hallgattam az ő megzenésítésében Horatius, József Attila, Weöres Sándor műveit. Arra is jól emlékszem, hogy ő épp fordítva járt el az úgynevezett dalszövegírókhoz képest. Nem a zene volt az elsődleges, Sebő kifejezetten a költemény metrumaihoz igazodva komponálta a zenét. A kifejezetten énekszövegeknek írt daraboknak van egy jellemzője, még akkor is, ha örökzöld slágerek, akkor is azzal a ritmussal idéződnek fel bennünk, amit a zene ad, nem a szöveg. Nézzük csak meg leírva őket, teljesen más a prozódia.


József Attila - Sebő Ferenc: Rejtelmek
 

A társadalmi státusszal, sőt státusz szimbólummal áll összefüggésbe a mondó pozíciója. Költő és/vagy dalnok az, akit hallunk?
A költő olyan ember, akinek a szavait másképp kell, hallgatni, mint az átlagemberét. Ő különleges, valamilyen megfoghatatlan magasrendű aurával körülfogott személy. Nem is annyira formához kötődik, mint a bensőségből kiáradó, zsenialitás áramlásához. Ignotus ezért használta a versköltemény kifejezést, költészetként feltételezve ily módon a regényt, a drámát, stb., a költemény titokzatos teremtődésre, nem műfaji szabályaira irányítva a figyelmet. A romantikától intézményen kívüliség is társuk mindehhez. A kötői beszéd a hivatalos diskurzusok között, mellett vagy fölött szól.


Jokulátor egy zománcos bronztálon (XIII. század)
 

A dalnok az ismeretlen ősművészeti vagy népdalalkotó kollektívum és a könyvnyomtatás elterjedésével elterjedt individuális költőstátusz között áll. Kiválóan elsajátították a költői nyelv formuláit és az énekmondás sémáit, úgy, hogy variálni, módosítani is tudták őket. Az ókori görögöknél az aidosz, később rapszódosz. A koraközépkortól kelta bárdok, angol scapok, izlandi szkaldok, magyar regősök voltak azok a dalnokok, akik az arisztokrácia hősi hagyományait őrizték, a trubadúrok a nemesekhez fűződő hűbérien gyengéd, szerelmi világát. A szórakozató oldal dalnokai a középkori jokulátorok, goliárdok, vágánsok, igricek, hegedősök.

Én nem leszek a szürkék hegedőse,
Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze.
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse.

(Új Vizeken járok)
írta. Ady Endre.


Ki ne érezné azt, hogy manapság van egy olyan nyomás társadalomban, hogy a költőnek „a szürkék hegedősének” kell lennie. A szürkék hegedősének, vagyis az átlagember bohócának. Mi az oka annak, hogy a költő-pozíció közeledik a dalnok pozícióhoz? Rejtett brutalitás. A show business rejtett brutalitása? Mindannyian tudjuk, a jó pofizás mögött életre halálra megy a játék. Domesztikál bohóc. (Kussolj vagy viccelj!) Ma valahogy nem szeretik, ha a szentlélek hajtja a költőt, de azt se, a ha drog, alkohol, a korcsma gőze. A polgárság visszaüt a dandynek és a vátesznek. Mi az oka annak, hogy a költő-pozíció közeledik a dalnok pozícióhoz? A demokrácia elterjedése? Az amerikai eredetű globalizáció? Vagy az énnek egy újfajta önszemlélete – alkossam újra jelenlétemet a valós helyemen, amely egyszersmind virtuális. Mindenesetre a dalnokszerű alkotásnál újra komolyabb funkciója lesz a formakultúrának a költői nyelv, a mondás sémáinak biztos elsajátításának, variálni tudásának. A kötött forma posztmodern újjászületését éljük. A bensőséges lélek a könyvnyomtatás széleskörű elterjedésével is összefügg, az írással mindig valamilyen introverzív absztrakció is együtt jár. Ma a másodlagos oralitás korát éljük, a fellépések szaporodó száma is ezt bizonyítja, persze fel is veszik ezeket videóra, magnóra, ilyen szóbeliség ez. Egyébként a show business terrorja persze nem lehet mindenható. A szépirodalom olyan, mint Kutuzov Oroszországa Napóleon támadásakor. Befogad sokféle szemléletet, beszédmódot, de olyan tágas, hogy nem képes egyetlen egy irány sem diktatórikusan leigázni, mindig megőrzi ezt a távlatosan s befoghatatlan komoly felelőtlenségét.

James Martin: Ágy és kád Arles-ban
 

A posztmodernitás egyik lényeges jellemzője a magas művészet és tömegkultúra interpenetrációja, egymást áthatása. Ebből a szempontból merül fel tehát költészet és énekszöveg kapcsolata is. Vagyis ha kiolvasható a versből, hogy úgy alkották meg, hogy csupán egyetlen befogadási csatornán lehessen érvényesen befogadni, vagy költeményként, vagy dalszövegként, az modern szemléletre utal, ellenben, ha több csatornán hat a szöveg, vagy, két minőséget dekonstruálva egy harmadikat hoz létre, se tömegkulturális termék, se a régebbi értelemben magas költemény, hanem oly módon ez is, az is, hogy egyszersmind távolságot is teremt ezektől az észlelési kódoktól – akkor posztmodern alkotással találkoztunk.
Ma, amikor eltávolodni látszunk a hagyományos, romantikus eredetű költészetfelfogástól, a líra kvinteszenciája, az én is elveszíti bensőségességét.


James Martin: Blues cipőkkel
 
Az észlelés létmódja változott meg. Ma már nincs szűz tekintet, nincsen szűz hallás. Az örök érzést megölte az időben tárolható halandó hang. A legelementárisabb műfaj, a dal ily módon hirtelen fölmutatja csillogó fölszínét, ahogyan még soha, ám ebben a pillanatban az is nyilvánvalóvá válik, hogy a legproblémátlanabbnak hitt, ősfundamentumszerű hangoltság mintegy elidegenedik önmagától - retorikai alkatrészek által létesül. Hogy ez a csináltság mindig is ott volt, csak kifogástalan simára olajozva. Az én is protézis. Egy olyan világban, amelyben eleve sohasem volt rend, csak a véletlen porszemének, az embernek kivetése vizionálta-hallucinálta belé. A misztikus csend eltűnt az örök érzéssel együtt. Ma, a megannyi zajszenny korában a csend viszonyfogalom. A csenddel együtt maga a líra is az. Csak más nyelvi képződményekhez lépest nyeri el önazonosságát. Nem saját, önmagára való, bezárult rámutatása, hanem különbözés mikéntje teszi azzá, ami. A különféle közvetítő csatornák egymást rezegtetik. Ülünk egy autóban vagy belvárosi hight-tech szórakozóhelyen, halljuk a legújabb toplistás számot a rádióban, nézünk egy focimeccset a tévé, felmerülnek bennünk azok a képek, amelyet a számhoz készített videoklipben láttunk, egy filmbeli gesztusról, vagy ritmusról eszünkbe jut Horatius és róla Berzsenyi sapho-i strófájának sora – valahogy így van ez. Példának hoznám Turczi István verse:

"A középpályás sor rég összeszokott, harcedzett triász:
A két Mihály mellett megvillan vitézül a titkos ász,

Berzsenyi, ki „sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben”
Termetéhez képest fürgén osztogat s ez nem kis érdem.
(Vers FC: a kezdő tizenegy)

A költemény/énekszöveg esetében nagyon felértékelődnek az akusztikus vonatkozások, a ritmus, a prozódia, a tiszta verslábak, a rímelés, stb. Az énekben a szónak a materialista kerül előtérbe. Valahogy, úgy, ahogy Karinthy Frigyes írta: „Mert nekem a szó, azon kívül, amit jelent, érzéki gyönyörűség is, külön, önálló életű zengése, nyelvnek, szájnak, fogna, toroknak – számomra nemcsak keserű gúny, de ízes élvezet is...”(Szavak) A szóképek jelentésképzésének lehetőség feltételei nem terjedhetnek túl tágra. Tekintettel kell lenni a normára, a konvencióra, attól csak bizonyos távolságot lehet tartani. Túl messzire merészkedni tilos. A hagyomány lerombolása pedig a mű teljes kiradírozását vonná maga után. Nincs olyan halandzsa, amelynek hallatán ne villanna be önkéntelenül egy-egy értelmes szó a tudatunkban. Nem tudunk elérkezni a zéró vonalig.

De milyen irányokban terjed ez az áramlás a mai magyar költészetben?
A legerősebb tömegkulturális hatás a magyar lírát illetően muzeális jellegű, a világháború közötti időből vagy legfeljebb a nyugati ötvenes évekből. A sanzon és a kuplé hat leginkább ebből a szempontból a mai magyar lírára.


Nádasdi Ádám Parti Nagy Lajos Várady Szabolcs
 


A legjobb képviselői mindennek: Várady Szabolcs, Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos, no meg Nádasdy Ádám. Várady Szabolcs zsenialitásában van valami neofrivol, a latinos arányérzékkel megformált versmondatok olyan távolságtartó eleganciáról árulkodnak, amely úgy szellemes, hogy nem nagyképű. Sztoikusan humoros.
Következzék Várady Szabolcs egyik kupléja a Tom Jones-ból, Költeményre utal a proceleuzmatikus és a tribrachisz verslábak mesteri alkalmazása, de profi módon valósul meg a kuplé modalitása. A villanellánál látszólag fordított az irány, a magas költészet jut először eszünkbe, de épp a nagyon kötött forma és a lakonikusan fegyelmezett versmondatok valamilyen énekszerű hangulatot is árasztanak, és teljesen érződik, hogy ezt épp a költő teremti meg.

6. Az orvos áriája


Semmit el nem sietek.
Lássuk, mik a tünetek!

Oldala nyilal-e,
hörög-e a tüdeje,
dagad-e a füle töve,
csikorog az epeköve,
zavaros-e vizelete,
büdös-e a lehelete,
kiesik-e foga, haja,
szive dobog, az a baja 
vagy más nyavalya?

Meghalni? Hogyisne!
Most jön még a kórisme!

Az ön baja hagymáz?
Netalántán agyláz?
Lehet fekély, lehet tályog,
orrban polip, szemen hályog,
szék rekedve avagy folyva,
vérhas, lépfene, vízkór, golyva,
sárgaság, pokolvar, szepszis,
himlő, kolera, dögvész, pestis 
kaphat azt is, ezt is.

Hogy minek mi a gyógymódja,
azt majd az orvos megmondja.
Meghalni csak úgy ukmukfukk?
Kérem, szó se lehet róla!
Az orvostudomány résen áll,
mindent megmér, megszitál.
Nálunk a beteg nem hal meg,
csak exitál.

Mielőtt meghalogat,
tisztázzuk az okokat!

Meglehet az az ok,
beleibe’ szele sok,
lepereg a vesehomok,
epe sara belecsorog,
agya veleje elapad,
ereibe’ rög elakad,
a tüdeje rohadozik,
ina, ere szakadozik 
vagy más valamik.

Aggódni nem aggódunk:
van sok pompás gyógymódunk.

Van gyógykenet és gyógypor,
csak vegye be még jókor,
gyógytinktúra, hogyha bereked,
klistély purgál kóros beleket,
s hogyha vére híg vagy nyálkás,
eret vágni a legfőbb áldás,
és ha bő vagy sűrű éppen,
megcsappantjuk mindenképpen 
roppant üdvös lészen.

Hogy minek mi a gyógymódja,
azt majd az orvos megmondja.
Meghalni csak úgy ukmukfukk?
Kérem, szó se lehet róla!
Az orvostudomány résen áll,
mindent megmér, megszitál.
Nálunk a beteg nem hal meg,
csak exitál.
(Tom Jones-ból)


Várady Szabolcs
Villanella


A szélirány szerinted kedvező?
A szélirány nem érdekes szerintem.
Zsugorodik a zsugori idő.

Úgy képzeled, van benned még erő?
Legalábbis jó lenne benne hinnem.
A szélirány szerintem kedvező.

Ha majd idézik, tudják még: ez ő?
Fordul olyan bizonytalanra minden.
Zsugorodik a zsugori idő.

A huzattól, szemed hogy nedvező?
Ajtón, ablakon átfúj, zúgva kinn, benn
a szél. Irány? Szerinte kedvező.

S ha nem lesz többé hosszú ó meg ő?
Előbb-utóbb amúgy se, még rövid sem!
Zsugorodik a zsugori idő.

Kívül tágasabb. Belül csak a bő!
De merre mégis? Se gatyám, se ingem.
A szélirány szerinted kedvező?
Zsugorodik a zsugori idő.

A sanzonszerű hatás Kovács András Ferenc és Parti Nagy Lajos művein keresztül hatott a leginkább. Parti Nagyéin át a groteszk elidegenítő változat. Karafiáth Orsolya költemény-songjai posztmodern módon muzeálisak.

Kár volt búgnom, hogy ez lett a vesztünk
Az élet vizén rosszul eveztünk
Nem hatott a sok karádys allűr
Ijesztett mint orvhorgászt a halőr

Nézd kedveském nem kell több manőver
Szép párosunknak vége game over
(búcsú a reggelektől)


Kemény István Szilágyi Ákos Varró Dániel
 

Falcsik Mari sanzon-költeményeinek erős Nyugatos, sőt Babits-hatása van. A dalszöveg befogadási közvetítése nála afféle beat korszakos generációs nosztalgia logika alapján képződik. A legösszefoglalóbb produkció ebből az irányból (nonszensz kuplé, sanzon) Varró Dánielnél olvasható-hallható. Ő az Ének című versében, szinte programatikusan vállalta fel az ének-műfajt.

De jaj, van úgy, hogy jókedvű a költő,
s belső csendjét nem sértik rút neszek,
komoly tógát akkor hiába ölt ő,
hiába szól, a hangja csak rezeg,
kezéből ki-kihull a toll, a töltő,
s a ríme mind silány (akár ezek),
ezért a költők felvidulni félnek,
mert abból vers sosem lehet - csak ének.
(Ének)

Nem leszek álszerény, jómagam, Payer Imre is alkottam a tárgyba vágó szövegeket. Az éneket illetően a sanzon és a rap mellett én a blues-hoz kapcsoltam azt a művemet, amelyet úgy szántam költeménynek, hogy a blues közegében, a Stop breaking down, a Manish boy közegében is megszólaltatható legyen.

Payer Imre
Ikarosz-blues


Akárhányszor Ikarosz, szárnyalsz az ég
Öbleiben, úgy úszol, a Vég
Sose jönne Ó, sose jönne el.
Bucskázz alá testvérem, kérlek, zuhanj már alá
A Végből még nem elég.

Hiába hullsz, hiába zuhansz
Nincs már ott ajtó, a Semmi s a Lét széjjelkoszol,
Könnyed, túl, ott túl, nincsen már könnyünk.
Nincsen már túl sem,
Vége a végnek és sose visszakozol.

Táncolj hát Ikarosz! Kondenzcsikokon,
Nincs Hadesz se Olümposz,
Derűs, túl derűs, nincs csattanás, se láng se füst.
Hamis a naparany és a holdezüst,
Meddő Gaia, hideg Anyád, temetetlen -

De tőlem, Payer Imrétől ered a már közismert darab, a Fehér cápa éneke is. Ez olyan költemény, amelyet társadalomfilozófiai songként is elő lehet adni.

Payer Imre
A fehér cápa éneke

Úszom az éjszaka zord vizében
A fehér cápa én.
Senki se sejti ma még a kilétem.
Mélységből fölfelé
Érkezem.

Szelje a hab taraját akárki
Szabadon - vízalatti fény.
Irigy proletár, apparátusmárki.
Megbékíti bennem a kény
Ringó tengeren.

Cápagyomorban ódonok, újak.
Itt vagyok! Itt vagyok! Hálón a rés.
Színvak szemeimbe mind belefúlnak.
Rád török! Áttörök! Lehúzlak. És…
De most még ússz, édesem -

A radikálisan modern avantgárdban mindig is volt valami elemien premodern. Az erős tagadás nagyon közel van ahhoz, amit tagad. Az avantgárd tudatalattijában mindig ott dörömböltek a feudális, antik és ősemberi tamtamok. Például a nagyon kulturált Szilágyi Ákos felejthetetlen performanszai, akusztikus lírájának hangban megvalósuló eseményén éreztem, a cél valami olyan, ami annak idején akár egy rítusban zajlott. Érdekes, hogy mind polgári előadótermekben, tantermekben zajlott, de az intenciót lehetett érezni a levegőben. Persze, mert a varázskör bárhol meghúzható. CD-re került előadásban ugyanez már posztmodernné válik. Ironikusan eltávolítottá is.

fenn a bércen
jeges jércben
szittya hortyog
szittya hortyog
Hortyobágyon
Kárpátyok közt
szertyeszéjjel
hej e kuttya
szittyafődön
– szittyulj te szív! –
nagyvilágon
– ó e kívül! –
szittya hortyog
minden ágon
árok partján
és bokorban
minden helyen
minden korban
szittya hortyog
fenn a holdban
szittymag ül a
szittymagosban
szittymagzatként
a szutykosban
kisded holddal
rugdosódva
„hol van Huruty?
hol van Takony?
hol van Párizs?
hol van Bakony?
Veretykénél
még mind megvolt!” –
a Héty Vezér
hátrapillanty:
„leótották vón
a villanyt?”
(Szittya szótyár)


Arra már Farkas Zsolt is felhívta a figyelmet egy lábjegyzetében, hogy az alternatív dalszövegek erősen hathattak egyes Tandori utáni lírikusra. Kétségkívül, Kemény István Koboldkórus versében van valami az akkori underground dalok feeling-jéből.

Megnézünk, amikor szarni akarsz a vécén.
Nőni, nőni, vagy mindig előttünk szarsz tízévesen!
Egy ideges, rohadt alakot akarunk, akitől félünk!
Tizenkettő múltál? Akkor megverünk.

Ez csak a délelőtti dalunk.

Nőni, nőni, különben mi növünk,
Előrefutunk, és megvárunk a kölykeinkkel.
Kapsz húsz évet, azalatt nem hallasz rólunk,
De ha akkor is egyedül jössz, megölünk.
(A koboldkórus délelőtti dala)

Érdemes megjegyezni, számos olvasónak Petri György egyes művei kifejezetten költészet és énekszöveg kapcsolatában is tetszik, hallottam már olyat, hogy a költő Shakespeare Az vagy nekem… versén ironizáló költeménye (Az vagy nekem) valahogy kispálos, csak jobb, elidegenítőbb és intellektuálisabb.

Payer Imre Peer Krisztián Térey János
 


Többen tehát a sanzon felé tágítják a költészetet, mások, Peer Krisztián, Térey (Termann) János, Poós Zoltán és nem utolsó sorban Orbán János Dénes a rep felé. Emlékszem, kisebb vita is zajlott az ezredforduló körül, megteheti-e a költő ugyanazt a reppel, mint a sanzonnal. A reppel, az volt a baj, hogy durván széttöri a nyelvet.

Ha nem olvasol, hát dalolok most,
Addig, míg kimégy a villamoshoz.
Egy gombnyomás csak – tedd, ó, na tedd meg,
Hallgasd meg ezt a reggeli reppet!
Körbetáncol, és száz alakban
Becsúszik
Szívedbe, mint a szappan!

*

Habár a lét csak egy fakó zokni,
Neonként is tud ám ragyogni
A süket füleket döngető vátesz:
Profilt vált, és midiasztár lesz.
(Intró: A Szappan-repp)

Vannak olyan szerzők is, akik őrzik a magas kulturális bástyákat, s így közelítik – irodalmias ízzel – költészetet és éneket. Ahogy Kiss Judit Ágnes:

Lidérc

Fekete jérce barna tojása
Nappal szolgád, éjjel szeretőd
Költsd ki, melengesd test kapujába
Nappal szolgád, éjjel szeretőd
Négy pici lába, sárga a csőre
Mind aki látja fusson előle

Fekete csirke hozz aranyat ma
Nappal szolgád, éjjel szeretőd
Hadd fulladjak sárig aranyba
Nappal szolgád, éjjel szeretőd
Fekete csirke, hagyd el a házat,
Omlik a föld mint átok utánad

Két kék fényszem vonz a mocsárba
Nappal szolgád, éjjel szeretőd
Éltet is áltat is izgat a lángja
Nappal szolgád, éjjel szeretőd
Sárgavörös nyelv nyalja szemérmed
Gyönyörbe üldöz ha nem is kéred

Ördögi szerelem ez így tép széjjel
Szolgád nappal szeretőd éjjel

Vagy ahogy Novák Valentin:

Mintha-kertbe rakott téged,
Úthomoknak odahintett.
Mintha-kertben mintha-léptem
Ég-Föld között hagytam régen…
(Mintha)

Lárai Eszter kissé az avantgárd felé közelíti a dalt.

fészekből hull a fióka
s halott
ha ha ha halál
s milyen szépen andalog
e szó a számon
hát hadd ejtsem ki
mint fészek a fiókát
(hahahalál)


Összefoglalva: A mai kor egyfelől állatias, másrészt túlságosan és gépiesen agyi. Analógiával élve, a színjátszásról Latinovits Zoltán még azt írta, hogy agy, szív és szex szintézisének kell megjelennie a színpadon, ekkor jöhet létre a színész és közönség igazi találkozása, ekkor történik meg igazából a darab, jön létre a rejtelmes áramkör. Kétségtelen, hogy a mediális csatornák tudatosítása és szisztematikus variálása az agy felé billenti el a mérleget. Az ősművészeti szkretizmus lehet, hogy visszatér, de hogy?! A szakralitás, a hit elvész. Valahogy sterillé válik a kulturális tapasztalat. Így lesz a medveistenből médiakonfiguráció. Sztanyiszlavszkijnak nagyon nem tetszene ez a művészetfelfogás, nem teremtődik meg az áramkör? Kétségtelen, hogy Karafiáth Orsolya nagyon kacér szövegeinél is érezhető a száz százalékos kiszámítás, a latolás. A kreativitás ebben az esetben inkább a spekulációval, mint az intuícióval szinonim fogalom. Olyan műről van ilyen esetben szó, amely tudatosan úgy készült, hogy két mediális csatornán is befogadható legyen egy ugyanaz a szöveg. Tulajdonképpen megkettőzné egy írás, egy anyag létét. Ahogy a középkori királyokról írta Michel Foucault, hogy az ő testüknek kettős jelentésük volt (biológiai és spirituális). Tehát nem a könnyű műfaj köpönyegébe bújt költeményről, megzenésített versről beszélek, hanem kétlakiságról az esztétikai tapasztalatban. Igazából azok tudják a legjobban csinálni, akiknek van humorérzékük, képesek a valódi könnyedségre. Tudom, hogy ez az attitűd ma nagy divat, de igazából csak kevesek születtek erre. A létezésszakmában pedig az a kihívás, hogy a Racionalizmus eredő poentírozott szellemesség képes –e mélyebb létdimenziókig is elhatolni.

Kapcsolódó linkek:
   • Az esszé első része
   

[ Payer Imre ] 2006-04-20 12:41:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
DJ Barokk 2006-04-25 10:01

Imre Mester!
Alapos írás, lenyűgöző háttértudás... Szóval bravó!

Tov?bi hozz?z??ok
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Lévai Katalin: Bábel – Budapest

Eperjesi Ildikó – Olekszandr Kacsura: Sorskönyv a frontról

Sci-Fi filmfesztivál Triesztben

Merő Béla - Egy színházalapítás viszontagságai

Szalay Zoltán fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival

Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]