Festőgéniuszok a szereplői az új regénysorozat első köteteinek. RENOIR, VAN GOGH, GAUGUIN, MANET, MODIGLIANI, TOULOUSE-LAUTREC, SEURAT, CÉZANNE.
A Kossuth Kiadó június 22-én jelentette meg a sorozat első két kötetét Renoirról és Van Goghról. A művészettörténet egyik legizgalmasabb korszakában éltek, alkottak, ám személyiségük és talán ebből következően az életük is merőben különbözött egymástól.
Regényes életek
Festőgéniuszok a szereplői az új regénysorozat első köteteinek. RENOIR, VAN GOGH, GAUGUIN, MANET, MODIGLIANI, TOULOUSE-LAUTREC, SEURAT, CÉZANNE. Mindannyian tehetségesek voltak, de nem mindig sikeresek. Némelyikük élete kész kaland, mások bánatok, csalódások, olykor tragédiák közepette éltek, de semmi sem vette el kedvüket a világ szépségeinek megörökítésétől.
Az izgalmas, olvasmányos életrajzi regények az ő alakjukat idézik meg, művészetük és sorsuk összefonódását mutatják be. A Modiglianiról szóló köteteken kívül valamennyi mű szerzője HENRI PERRUCHOT, francia író, műkritikus, életrajzíró, aki 1967-ben halt meg Párizsban. A regényekben nyomon követhetjük életük fordulatait és tanúi lehetünk művészetük kibontakozásának.
Vincent VAN GOGH (1853–1890) a délvidéki vakító napfény szerelmese.
Egész életében megszállottan festett, de a kudarcok és sorscsapások felőrölték egészségét, mígnem egyre súlyosbodó elmebaja öngyilkosságba torkollt. Mivel ő maga is sokat szenvedett, különösen megrázó erővel tudta ábrázolni az emberi szenvedést. Sok képet festett, ám életében csupán egyetlenegyet adott el – ma néhány műve minden idők legdrágább festményei közé tartozik.
Ebben a regényes életrajzban megismerhetjük tragikus sorsát, tanúi lehetünk stílusteremtő művészete kibontakozásának.
A szerző szívós türelemmel felkutatott mindent, amit Vincent van Goghról tudni lehet.
De, nem érte be azzal, hogy végigolvasott és hitelesség szempontjából átvizsgált egy sereg könyvet, de közvetlenül is megismerte azokat a helyeket is, ahol Van Gogh élt – Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban –, mert úgy érezte, e nélkül nem értheti meg igazán, és nem tudja megeleveníteni Van Goghot, az EMBERT.
„Mégiscsak varázslatos az élet… És akik ebben a napban nem hisznek, ugyancsak istentelenek… Fölséges meleg időnk van most … A nap – jobb híján azt kell mondanom – sárga, halvány kénsárga, aranyos citromsárga. Jaj te, de szép szín a sárga!” Vásznain is ez a szín harsog, ez önt el mindent. A sárga az ő misztikus részegségének, a föld hatalmas erőivel kötött frigyének a szimbóluma.”(Részlet a könyvből.)
Hollósi Frigyesnek Majdnem azt írtam: boldog voltam, hogy sok-sok tagját láttam annak a
legendás szolnoki társulatnak, amelynek Hollósi Frigyes közel két
évtizedig kiemelkedő művésze volt. Boldog akkor lettem volna, ha nem
azért futnak össze annyian a Nemzeti Színház előcsarnokában, hogy
Frinyótól vagy Fricitől - ahogy minden képzeletet felülmúló
szeretettel beszélnek róla - búcsúzzanak. –( Horváth Gábor Miklóstól)
