Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Rómeó és Júlia
[ Új Színház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2020. szeptember 28. hétfő    Mai névnap(ok): Vencel, Tárkány a - a - a
Pécs 2010, decentrum
Európa Kulturális Fővárosa
Jó ideje tart a városok közötti vetélkedés Magyarországon azért, hogy melyik város is lesz 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. A Pécsett zajló POSzT forgataga közepett faggattam Takáts Józsefet, a Pécs 2010 Pályázati Kabinet vezetőjét és Tarrósy Istvánt, az Európa Centrum Kht. igazgatóját Pécs 2010-es kulturális fővárosi pályázatáról, hogy milyen kérdéseket, problémákat vet fel a városban, s országosan egy ekkora ügy.

– Pécsett az önkormányzat egy non-profit céget, az Európa Centrum Kht.-t bízta meg az „Európa Kulturális Fővárosa – 2010” pályázat menedzselésével. Ennek keretei között működik a Pécs 2010 Pályázati Kabinet, a pályázatírás és –előkészítés „motorja”. Milyen a Pályázati Kabinet belső munkamegosztása?

T.I:– Összesen négyen vagyunk. Takáts József a kabinet vezetője, ő koordinálja, tervezi a pályázatírást, lebonyolítja a megbeszéléseket, tárgyalásokat, amelyek szükségesek a pályázat augusztusi elkészítéséhez. Két további munkatársunk közül az egyik a regionális és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik, a másik a városfejlesztési kérdésekkel. Én a Pályázati Irodát vezetem, azaz magát a Kht.-t, ránk hárulnak a szervezési, kommunikációs és marketing feladatok, valamint a pénzügyi adminisztráció. Bár rám főképpen a lebonyolítás koordinációja tartozik, benne kell lennem a pályázat tervezési körében is; külön feladatom, hogy az ifjúsági ügyekkel és a fiatal generációk bevonásának lehetőségeivel szisztematikusan foglalkozzunk.

Takáts József Tarrósy István
 
– Az Ön feladatköre hogyan fest?

T.J.:– Hozzám tartozik a ritmus: nekem kell meghatároznom, hogy milyen ütemben készítjük elő a pályázatot, továbbá a legfontosabb társadalmi partnerekkel való tárgyalások lebonyolítása. A pályázati ciklus végén pedig nekem kell megírnom a pályázat könyvben megjelenő törzsszövegét, összeegyeztetnem, átfogalmaznom sok terület előzetesen felkért szakértőjének az írásos munkáját.

– Az, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa legyen, először 2002-ben merült fel. A helyi értelmiségi elit, például az Echo ( www.echopecs.hu ) nevű kritikai lap, meglehetősen élesen bírálta a városvezetés szakmai munkáját. Ehhez képest Ön, aki ennek az értelmiségnek a tagja, szinte az élére állt a pályázat létrehozásának. Nevezhetjük ezt kisebbfajta fordulatnak?

T.J.:– Bizonyos értelemben igen, de nem meglepő, hanem logikus fordulatnak. Az „Európa Kulturális Fővárosa”- pályázat olyan nagyságrendű vállalkozás, amely csak akkor lehet sikeres, ha képesek együttműködni olyan emberek, akik korábban semmilyen vagy akár rossz kommunikációs viszonyban voltak egymással. Ha képesek együttműködni a városháza politikusai, a hivatalnokai, a gazdasági élet vezetői, a kulturális és a művészeti élet elitje, az egyetem és a tudományos élet meghatározó személyiségei.
Úgy adódott, hogy egy 2004-es, októberi konferenciát követően – amelyet éppen itt rendeztünk, az Európa Centrum Kht. székhelyén, az Európa Házban Tarrósy Istvánnal –, felkért a városvezetés, hogy vegyek részt, Ágoston Zoltánnal, a Jelenkor folyóirat főszerkesztőjével együtt, a pályázat megírásában. Szerintem logikus döntést hoztak: a személyünkön keresztül azt a csoportot vonták be a pályázat megírásába, amely a Kulturális Főváros kérdésében leghatékonyabbnak bizonyult. Az ő tudásuk áramlott be a pécsi pályázatba az én felkérésem, a mi felkérésünk által. S ugyanilyen logikus lépés történt akkor is, amikor az Európa Centrum Kht-t bízta meg a pályázat menedzselésével a városvezetés, hiszen, mely más céget bízott volna meg, ha nem azt, amelyik már addig is a leghatékonyabban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Lehetséges ezt fordulatnak nevezni, de a lehető leglogikusabb fordulat következett be mind a két esetben.

 
T.I.:– A korábbi kritikák főképpen arra irányultak, hogyan is van megszervezve a pécsi pályázati részvétel, mennyire átgondoltak a szándékok. A pályázat olyan mértékű és mélységű átgondolása, amelyre szükség volt a sikeres előpályázat megalkotásához, tavaly október után kezdődött el, ezt nyugodtan kijelenthetjük. Az önkormányzat ezt később felismerte és beismerte. Az elmúlt hónapokban a kritikai viszony pozitív oldalra fordult át, pontosan azért, mert a korábban kritikákat megfogalmazók is látják, hogy megfelelő mederbe tereltük a munkát, s átgondoltan folyik a pályázat előkészítése.

– Ha Pécs kulturális intézményeinek a jelenlegi helyzetére gondolunk, akkor alulfinanszírozott vagy legfeljebb közepesen finanszírozott intézményeket találunk. A pénzügyi problémákból következően sehol sem a bővülés jellemzi a város kulturális életét. Fontos hiányosságok is vannak, nincsen igazi hangversenyterem a városban, fejleszteni kellene a város közlekedését is ahhoz, hogy mondjuk grazi színvonalon utazhassanak 2010-ben a Kulturális Fővárosba érkező vendégek. Nincs autópályája a városnak…

T.J.:– Azért dolgozunk, hogy mindezt megváltoztassuk. Ha elnyerjük a címet, akkor lesz szűk öt évünk erre. Nem érdemes csupán abból kiindulni, hogy jelenleg milyen állapotban van a pécsi kulturális intézményrendszer – a problémáik ugyanúgy vetődnek fel minden hasonló városban. Pécs helyzete nem sokban különbözik a többi pályázó városétól, kivéve Budapestet, amely hagyományosan olyan kulturális, pénzügyi, politikai túlsúllyal rendelkezik Magyarországon, hogy természetesen egyetlen más magyarországi város sem lehet vetélytársa. Ám az Európa Kulturális Főváros-program a magyar pályázati kiírás szerint városfejlesztési projekt, amely arra ösztönözi a városokat, hogy rugaszkodjanak el a pillanatnyi állapottól és nagy ívű fejlesztési tervekkel álljanak elő. Jelenlegi információink szerint kb. 50 milliárd forintot szán majd a kormányzat arra, hogy a címet elnyert várost 2006 és 2010 között támogassa fejlesztési forrásokkal. Ha Pécs elnyeri a címet, 2010-re ide fog érni a gyorsforgalmi út, működni fog a város regionális repülőtere, megépül a zenei- és konferencia központ, jelentős közterület-fejlesztés mehet végbe. Létrejött egy nagyszabású, kulturális fejlesztéseket is magában foglaló városfejlesztési koncepció – ha valami, akkor ez tényleg fordulat, a korábbi időszakhoz képest váratlan fordulatnak is nevezhetnénk, mint ahogy fordulatot jelentene az is, amilyen fokú változásokon menne keresztül a város, ha sikerülne megnyerni a pályázatot.

T.I.:– Szükséges tudni azt is, hogy a kormányzat szándéka szerint azok a városok, amelyek bekerültek a pályázat második körébe, mindenképpen kapnak fejlesztési támogatást. Ugyan magát a címet egyetlen városnak ítélik oda, és értelemszerűen ez a város kapja majd a legnagyobb részt a fejlesztési forrásokból, de mindegyik város hozzájuthat kulturális célú fejlesztési forrásokhoz. A cím elnyerése váratlan nagyságrendű fordulatot hozhat a nyertes település életében. Ám egy várt fordulatnak, úgy gondolom, mindenképpen meg kell valósulnia Pécsett, akármi történjen is. Azzal, hogy a pályázati előkészítés során összerakunk egy kulturális városfejlesztési anyagot, kapcsolatokat hozunk létre, új együttműködési lehetőségeket alakítunk ki az intézmények között, egyben újfajta gondolkodásra is késztetjük az embereket. Ez éppoly fontos, mint a cím elnyerése, és minden bizonnyal fordulatot eredményez.

 
– Mit tesznek a hátralévő hónapokban azért, hogy 2005. október 23-án a minisztérium által felkért bíráló bizottság Pécs nevét is javasolja a kormánynak?

T.J.:– Elsősorban pályázatot írunk. Augusztus 17-e a beadási határidő, angol és magyar nyelven kell beadnunk a pályázat könyvvé váló alapszövegét, továbbá egy CD-mellékletet, szintén angolul és magyarul, a fejlesztésekre vonatkozó tervezetekkel, megvalósíthatósági tanulmányokkal, számításokkal. Ez a teendő ellát bennünket napi tíz-tizenegy órai munkával, s munkát ad jó néhány szakértőnek is. Augusztus 17-e után nyaralhatunk 12 napot, s szeptember elejétől indul a kommunikációs kampány, részben hogy Pécs lakói átérezzék, milyen súlyú döntés fog a városról megszületni október végén, november elején, részben hogy az országos közvélemény megismerje a pécsi pályázat üzeneteit. Olyan magyar és nemzetközi konferenciákra kerül sor ősszel Pécsett, amelyek igyekeznek levonni az elvégzett munka tanulságait. A pályázatírás során rengeteg olyan problémába ütközünk, amelyek messze túlmutatnak a városi kompetencia határán, az egész országot érintik.

– Mondana pár példát?

T.J.:– Lehet, hogy a jelenlegi feltételek között egyetlen vidéki város sem tudná jól megrendezni az „Európa Kulturális Fővárosa” eseménysorozatot, pusztán azért, mert a kulturális célú magánszponzorálás Magyarországon úgy oszlik el, hogy elképesztő mérvű fővárosi túlsúlyt mutat. A multinacionális vállalatok központja, minden nagy nemzeti cég központja, minden nagy biztosítótársaság, minden nagy bank központja a fővárosban van, ezért a szponzori pénzekből részesülő kulturális szereplők, intézmények túlnyomó része is Budapesten van. A vidéki városok kulturális szponzorizációt megszerző képessége sokkal szerényebb, mint akár egy közepes méretű budapesti egyesületé. Ez országos probléma, amely területi jellegű kulturális esélyegyenlőtlenséget teremt Magyarországon, ugyanakkor nem nehéz megoldási javaslatokkal előállni vele kapcsolatban. Olyan probléma, amely országos orvoslást kíván, hacsak a kormányzat nem szándékozik figyelmen kívül hagyni a lakosság többségének kulturális esélyegyenlőtlenségét.
De hozhatok más példát is, mondjuk a műemlékvédelem ügyét. Annak, hogy 2010-ben olyan állapotban lévő város fogadhassa az európai turistákat és a kulturális elitet, amelyben a műemlékek rekonstruált állapotban vannak, jelen pillanatban nincsenek meg a finanszírozási feltételei, sőt a finanszírozás törvényi feltételei sem. Létezik törvény a kulturális örökségvédelemről, ám nincs működő ösztönző-támogatási rendszer, amely elősegítené a műemlékgondozást. Ha 2010-ig nem dolgoznak ki ilyen ösztönző és támogatási rendszert országosan, akkor az a város, amely megrendezheti az Európa Kulturális Fővárosa-eseménysort, elképesztő méretű problémával fog szembenézni, főként, ha akkora műemlékállománya van, mint Pécsnek.
Egyszóval az EKF- pályázat az egész magyar kulturális politikára nézvést is érdekes problémákat vet fel. Szeretnénk a többi pályázó város szakértőivel és politikusaival összegyűjteni ezeket a problémákat, összefoglalni a pályázatkészítés tanulságait – erről lesz szó szeptember közepi konferenciánkon. Október elején pedig egy német-magyar városközi konferenciát rendezünk, amely egy új típusú együttműködés kezdete lehet. „Európai kulturális városok Németországban és Magyarországon” címmel huszonegynéhány város együttműködése indul el, az első munkahétvégéjét Pécsett rendezzük meg. E fogalom, a „kulturális város”, nagyon divatos Európában, s talán újfajta politikai gondolkodást indíthat el Pécsett is - ez is fordulatnak tekinthető, ha már ez a szó annyiszor előkerült a beszélgetésünk folyamán.

T.I.:– A fő kampányidőszak szeptembertől indul, ez igaz, de fontos, hogy már most is indítunk akciókat, hogy tájékoztassuk és megmozgassuk a város és a térség lakóit. Magának a beadandó anyagnak is be kell mutatnia, hogy a város lakói a sajátjuknak érzik a pályázatot. Július végéig lesznek olyan kommunikációs akcióink, amelyek a sporthoz, a Zsolnay-örökséghez, a környezetvédelemhez és az egészségkultúrához kapcsolódnak, s természetesen időzítünk programokat a Pécsi Országos Színházi Találkozó idejére is, kifejezetten a fiatal nemzedékeket megcélzó projekteket, például az „Üzenj a jövőbe! Üzenj 2010-be!” akciót.

 
– Mi a célja a kampánynak?

T.J.:– Fontos, hogy az a város, amely először viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, általános elfogadottságnak örvendjen, ne csupán abban a városban gondolják azt a lakói, hogy megérdemelték ezt a címet, hanem az ország lakossága és kulturális szereplői is elfogadják, általában a közvélemény is elfogadja, hogy ne úgy gondoljanak a döntés bejelentése után a városra: „Ezek? Ezek kapták meg? Miért pont ezek?” Az a célunk, hogy Pécs esetében ez a kérdés fel se merülhessen. Akik nem pécsiek, azokat is meg kell győznünk, hogy Pécs méltó helye lehet ennek az eseménysorozatnak.

– Önök, gondolom, alapvetően értelmiségi megközelítésből írják a pályázatot, de végeredményben a döntés politikai lesz. Mennyire segítik a városi politikusok a munkájukat, hogyan tudnak egymással kommunikálni?

T.I.:– Kiváló a kérdés, a pályázati munka menedzselése elképzelhetetlen a politikusi szint nélkül. Pécsett ezért létrehoztunk egy olyan irányító, egyeztető testületet, a „Board”-ot, amelynek egyrészt jóvá kell hagynia azt az irányvonalat, amelyet a Pályázati Kabinet tervez meg, másrészt lebonyolítja a városházi döntéshozatali folyamatokat. A Board-ot Kunszt Márta alpolgármester-asszony vezeti, ő az a politikus, akit a városvezetés megbízott, hogy koordinálja a Pécs 2010 projektet. A Board-ban együttműködnek politikusok és a pályázatot írók és menedzselők, s a folyamat végén a városatyáknak kell majd kimondaniuk, hogy „ez a mi pályázatunk, a város pályázata”. Ez nem is lehetne másként, hiszen nagyrészt városfejlesztési stratégiát takar a pályázat; természetes tehát, hogy városvezetési döntések kellenek hozzá. A városi kulturális bizottság folyamatosan napirendre tűzi és tárgyalja a Kulturális Főváros-pályázat ügyét, s miként az előpályázati anyagnál is történt decemberben, ők mondják majd ki június végén július elején, hogy „ez a mi pályázatunk, ezt fogjuk beadni”. Mi tehát folyamatosan együttműködünk a politikusokkal, ugyanakkor a pályázat írásának és menedzselésének az operatív szintjét megkülönböztetjük és elválasztjuk az egyeztető-politikai szinttől. Megvannak a két szint közötti egyeztető mechanizmusok, amelyek ezidáig példaértékűen működtek.

 
– Hogyan értik meg egymást a politikusokkal?

T.J.:– Sokféle politikus van és sokféleképpen viszonyulnak a pályázathoz. Van, aki kevésbé érdeklődik iránta, de ők vannak kevesebben. Egy ilyen nagy horderejű munka nem lehet feszültségmentes, de ez velejárója a dolognak. Nagyon bonyolult és sokszereplős folyamat, természetes, hogy időnként van vita és feszültség, de ez, azt hiszem, mindeddig nem vált a pécsi pályázat előkészítésének kárára. Úgy látom, a városvezetés, főként az után, hogy nyilvánossá vált az első fordulót követően a minisztériumi bírálóbizottság indoklása, amely azt tartalmazta, hogy a pécsi a legkoncepciózusabb pályázat, s ebben a legerősebb az európai üzenet, nos, ettől kezdve érezhetővé vált, hogy megbíznak bennünk és értékelik a munkánkat. A pályázat második szakasza óta érződik, hogy a városvezetés átlátja, milyen súlyú feladat is ez. Az első szakaszban talán kevésbé vagy kevesebben érzékelték ezt közülük, nekik is új volt a projekt, nemcsak nekünk.
Magyarországon van egyfajta fanyalgás a politikával kapcsolatban, értelmiségi antipolitikai álláspont, hogy a politika ronda, nem kívánatos dolog – mintha lehetne nélküle élni. Sajnos, nem lehetséges. Én mentes vagyok ettől a beállítottságtól, részben bizonyára azért, mert szakterületem a politikai eszmetörténet, úgyhogy épp eleget foglalkoztam már életemben politikával, hogy tisztában legyek azzal, merre hány lépés… Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat ráadásul tipikusan olyan pályázat, ahol kifejezetten szükséges a politikai döntés, a városi pályázatok előkészítése szintjén is és országosan is. Ha netán a kormány eldönti, hogy nem Budapestet jelöli, hanem egy vidéki várost, az nagy súlyú politikai döntés lesz – egy ilyen mértékig centralizált országban súlyos politikai döntés nem a fővárost megnevezni. Nem vitatható, hogy Budapestnek jóval nagyobb a kulturális intézményrendszere, jóval nagyobb az értelmisége, jóval nagyobb a pénzügyi ereje stb., mint a vidéki városoknak. Jobb pályázatot lehet írni Pécsett, mint Budapesten, ez ki is derült az első fordulóban, de ettől függetlenül a városok ereje még ugyanakkora marad.
Így hát erős politikai és kulturális üzenet, merész politikai lépés lenne a kormányzat részéről, ha vidéki várost jelölne és nem a fővárost. És politikai döntés született Németországban is, amikor Essent és Görlitzet nevezték meg továbbjutóként. Essen mellett, mint nagy ipari centrum mellett az szólt, hogy át akarja alakítani magát, Görlitz pedig érzékeny politikai és lélektani jelentéseket hordozó német-lengyel határváros. Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat Európában és Magyarországon is politikai döntést hív elő.

– Ráadáskérdés gyanánt nevezzék meg a pályázatból, ami a szívük csücske? Melyik a kedvenc területük?

T.I.:– Több is van, s ráadásul óriási a szívem! Az egyik terület talán az, hogy markánsan foglalkozunk a pécsi pályázatban a „déli kulturális övezettel”, amely valójában kiterjesztett kulturális régiónak fogható fel, amely összefogja a dél-dunántúli régiót, a Szeged központú régiót és egy széles határon túli sávot. Mindez elsődlegesen a Balkán irányába történő pécsi nyitást és nyitottságot foglalja egybe. Koncepciónk egyik pillére a déli kapcsolatrendszer erősítése és ennek a felajánlása Európa számára.
A másik terület a fiatal generációk szerepvállalása, részvétele a folyamatban, s annak hangsúlyozása, hogy Pécs büszke nemcsak a kulturális tradíciójára, de a kulturális jelenére, a művészeti innovációjára is, s ebben nagy szerepet játszanak, és a jövőben még többet játszhatnak, a fiatalok. Örömöt okoz, hogy együtt dolgozhatunk olyan fiatal csoportokkal, kortárs művészetekkel foglalkozó fiatal szakemberekkel, akik, ha Pécs megnyeri a pályázatot, tovább fogják építeni a városnak ezt a karakterét.

T.J.:– Én másképp mondanám ugyanezt. A város célja az lehet a pályázat elnyerésével, hogy Pécs egy nemzetközi régió kulturális központjává váljon. A pályázatunkban az én szívem csücske a decentralizáció, s az a fajta regionalizmus, amely nem áll meg a nemzetállamok határán, hanem átlép rajta, ez esetben a „déli kulturális övezet” irányába, a Trieszttől Temesvárig húzódó különös multikulturális övezet irányába. A magyar kultúra további életében is nagyon fontos lehet az, ha a Kulturális Főváros-cím révén – a vele kapcsolatos fejlesztések révén – egy város olyan helyzetbe juthat, hogy egy nemzetközi kulturális régió központja lehet 2010 után, s egyben 2010 révén. Erre nem mindegyik pályázó magyar városnak van esélye, részben a fekvése, részben nagysága miatt. Pécsnek azonban van erre esélye, s a magyar kultúra egészét is befolyásolhatja, ha Pécs „fővárossá válásával” olyan decentrum jönne létre a magyar kultúrán belül, amely nemzetközi jellegű, délkelet és délnyugat felé nyitott decentrum lenne. Számomra ez a legfontosabb a pályázatunkban.

[ Balogh Robert ] 2005-06-16 11:53:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
A POSzT idei versenyprogramja
A POSZT versenyprogramját Dér András film- és színházrendező, operatőr és Uray Péter koreográfus, rendező állította össze a 2019. március 1. és 2020. március 10. között bemutatott, magyar nyelvű színházi előadásokból. A válogatóknak Sándor L. István színikritikus volt segítségére. [ tov?b ]
X. BÁBU Fesztivál
2019.október 8-17.
Budapest Bábszínház egyik ajándéka a nézőinek, hogy a X. BÁBU fesztiválra a hazai társulatok mellé a műfaj legnívósabb nemzetközi produkcióit hívta meg. A programsorozatot színházunk első bemutatója, a Holdbeli csónakos premier előadása nyitja meg. [ tov?b ]
VII. Országos Stúdiószínházi Táncfesztivál Egerben
Az egri tánctagozat Játszótér című bemutatójával kezdődik a VII. Országos Stúdiószínházi Táncfesztivál Egerben. Szeptember 26-30 között tizenegy produkciót láthatunk majd. [ tov?b ]
POSZT 2018 díjazottak
Befejeződött a XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A díjazottak listája. [ tov?b ]
A debreceni színház kapta az első Sík Ferenc-díjat
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított „Sík Ferenc-díj a magyar ősbemutatókért” elnevezésű elismerésben első alkalommal a Csokonai Nemzeti Színház részesült. A kitüntetést Ráckevei Anna, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója Fekete Péter kulturális államtitkártól és Zalai Mihály megyei elnöktől vette át. [ tov?b ]
Indul a jegyértékesítés a POSZT Fesztivál előadásaira!
“Csapó” sci-fi – Trieszti fesztivál indul
Véget ért a 74. Velencei Filmfesztivál
Velence túl a félidőn, díjesélyes ír filmmel
Fesztiválnyitás meglepetésekkel
Olasz “új hullám” és virtuális valóság
14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
Robin Hood - musical
26. Zempléni Fesztivál
POSZT díjazottak 2017
Pénz is jár a POSZT szakmai díjai mellé
Rangos szakmai díjakat nyert a Jókai Színház
Felkai Eszter a POSZT szakmai zsűrijében
Balogh Gyula - A Jordán-sztori/Egy színházi JELENSÉG
17. Pécsi Országos Színházi Találkozó
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]