A bécsi klasszikus triász – Haydn, Mozart és Beethoven – életművében kiemelkedő szerepet játszik a vonósnégyes, azaz a két hegedűre, egy brácsára és egy csellóra komponált, javarészt négytételes darabok sora. Haydn több mint nyolcvan alkotást hagyott hátra e műfajban, de Mozart és Beethoven életművének is egyik vezérfonalát alkotják a kvartettek. Ritkább tünemény műveik sorában a vonósötös, amelyben a megszokott kvartett-felállás egy brácsával egészül ki. Vajon milyen zenei lehetőségeket nyit meg a szerzők számára az ötödik hangszer belépése? Erre a kérdésre keresi a választ Szabó Péter és a Sinfonietta Pannonica december 15-én induló, négyrészes hangversenysorozata, amely a bécsi klasszika közkedvelt műfajának, a kvartettnek rokonát, a kvintettet állítja a középpontba.

Az első két koncerten – december 15-én és január 19-én – Mozart hat vonósötöse hangzik el. A művek hangvétele, stílusa hatalmas ívet fog át: a korai B-dúr darab könnyed divertimentójáról az 1787-ben keletkezett két mű súlyos személyes mondanivalóján keresztül az utolsó kompozíciók közé tartozó Esz-dúr kvintett végletekig letisztult életszeretetéig ível. A harmadik és a negyedik koncerten – február 16-án és március 23-án – Beethoven kvintettjei kerülnek műsorra. Beethoven számára a műfaj kifejezetten alkalmi jellegű: csekély számú e műfajba sorolható kompozíciójának jelentős része más hangszer- összeállítású műveinek átirata – s éppen ez, a „más nézőpont”adja különlegességüket, egyediségüket, sajátos betekintést engednek a szerző műhelyébe. Szabó Péter a Budapesti Fesztiválzenekar szólócsellistája, a legelismertebb magyar gordonkaművészek egyike. Az általa 2010-ben alapított Sinfonietta Pannonica különleges zenei műhely, melyet a magyar zenei kultúra nemes tradícióinak folytatása, a nagy elődök értékteremtő példájának a tisztelete mellett a folyamatos megújulás jellemez. Az együttes Magyarország vezető szimfonikus zenekarainak szólistáiból, valamint Magyarország fiatal muzsikusainak legjavából alakult. A zenekar fő célja olyan ritkán előadott, zenetörténeti érdeklődésre számot tartó művek repertoárba helyezése, amelyek mindeddig előadásra, illetve hangfelvételen rögzítésre nem kerültek. A koncertek műsora: 2016. december 15., csütörtök, 19:30 Mozart: String Quintet in B Flat Major, K.174 Mozart: String Quintet in C Minor, K.406 Szünet Mozart: String Quintet in D Major, K.593 2017. január 19., csütörtök, 19:30 Mozart: String Quintet No.2 in C, K.515 Mozart: String Quintet in E Flat Major, K.614 Szünet Mozart: String Quintet in G Minor, K.516 2017. február 16., csütörtök, 19:30 Beethoven: String Quintet in E flat major Op. 4 Szünet Beethoven:String Quintet in C major Op. 29 2017. március 23., csütörtök, 19:30 Beethoven: String Quintet in E flat major Op. 4 Beethoven: Fugue for string quintet in D major, Op. 137 Szünet Beethoven:String Quintet in C minor (after Piano Trio, Op. 1/3), Op. 104 Jegyár a koncertekre: 2000 forint Fellépők:

Szabó Péter Szabó Péter a Budapesti Fesztiválzenekar szólócsellistája, a legelismertebb magyar gordonkaművészek egyike. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémián végezte. Ezt követően a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Mező László, Rados Ferenc és Kurtág György diákjaként. Számos zenei verseny díjazottja. Szólistaként és kamarazenészként a világ legrangosabb fesztiváljainak és koncerttermeinek a vendége, nemzetközi karrierjének helyszínei a londoni Wigmore Hall, a bécsi Musikverein és Konzerthaus, a salzburgi Mozarteum, a zürichi Tonhalle, a berlini Konzerthaus és a genfi Conservatorie. Kamarazenei és szólórepertoárja a reneszánsz daraboktól napjaink zenéjéig terjed. Pályafutásának kezdete óta tudatosan játssza magyar szerzők, határon túli magyar zeneszerzők és kortárs komponisták műveit. 2011-ben Liszt-díjjal tüntették ki.

Eckhardt Violetta 1969-ben született. 1983-tól a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatója. Tizennyolc évesen megnyerte az Országos Ifjúsági Hegedűversenyt, és felvételi nélkül folytathatta a tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol tanárai Halász Ferenc, Kurtág György, Mihály András és Rados Ferenc voltak. 1992-ben I. díjat nyert a Zathureczky- és a Hubay-versenyen, ugyanebben az évben díjat nyert a Nemzetközi Szigeti József Hegedűversenyen is. A Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere, rendszeres résztvevője a zenekar kamarazenekari sorozatának is. 2009-ben a Fesztiválzenekar Végh Sándor versenyének egyik győztese.

Jász Pál 1972-ben született Budapesten. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta,  ahol tanárai Csontha András, Kovács Dénes, Devich Sándor és Bánfalvi Béla voltak. 1994-ben a Hubay Jenő Hegedűverseny 3. helyezettje lett. 1991-96- ig az Erkel Ferenc Kamarazenekar, 1994-96 között pedig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja volt. 1995-2000- ig a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeként tevékenykedett, és a Grassalkovich Vonósnégyes elsőhegedűse is volt. 2008-tól a Concerto Budapest hegedű szólamvezetője lett. 2011 és 2013 között állandó közreműködője volt a bolognai Orchestra Mozart koncertjeinek Claudio Abbado vezetésével. 2007 óta ismét rendszeresen fellép a Budapesti Fesztiválzenekarban.

Sipos Gábor 1967-ben született Budapesten. Hegedűtanulmányait hétévesen kezdte, első tanára Skultéty Erzsébet volt. 1982-től a Bartók Béla Konzervatórium, 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke: hegedűt Natasa Csernogolovkiánál, kamarazenét Devich Sándornál, Mihály Andrásnál, Kurtág Györgynél és Rados Ferencnél tanult. 1991-ben díjat nyert a budapesti Hubay Hegedűversenyen, ugyanebben az évben szerezte meg művésztanári diplomáját. 1989 és 1995 között, majd 2005-től a Budapesti Fesztiválzenekar tagja. Alapító tagja az Auer Vonósnégyesnek, amellyel 2000-ben Liszt-díjat, 2004-ben Artisjus díjat kapott. 2006 óta az Eckhardt-vonósnégyes tagja.

Máthé Győző Máté Győző brácsaművész 1963-ban született Szentegyházán, Romániában. Felsőfokú zenetanulmányait a Bukaresti Zeneakadémián végezte, ahol Valeriu Pitulac és Ştefan Gheorghiu voltak mesterei. Számos rangos előadói verseny résztvevője. 1990-ben telepedett át Magyarországra, ahol három évig a Szegedi Szimfonikusok tagja volt. 1993-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólóbrácsása. 2002-ben kiérdemelte az év zenekari művésze kitüntetést, a Dohnányi Ernő-díjat. Koncertjei és hangversenyei során szinte a teljes mélyhegedű-irodalmat eljátszotta. Számos rádió- és CD-felvételt készített; első szólólemeze 2007-ben jelent meg.