Enciklopédia
Irodalmi szekció
Társadalom
Előadóművészet
Képzőművészet
Reál
Képgaléria
Kiadványok
POSZT 2003
Ráday utca
Sztárok
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Regisztráció Fórumok Terasztérkép Linkajánló Játékok Kincseskamra
  Dátum: 2019. augusztus 20. kedd    Mai névnap(ok): István, Vajk  
   
HORVÁTH ELEMÉR

HORVÁTH ELEMÉR

 

ahasvér

 

 

elmúlt a nyár elmúlt szeptember is

októberben mindig eszembe jut

hogy akkor kezdődött ez az életnyi út

amely nélkül most már nem létezem

firenze róma newyork egy velem

jobban mint csorna győr sopron vagy debrecen

öreg vagyok? elfáradtam? igen

menni még csak tudok megállni nem

 

 

 

 

alapművelet

 

 

nem képzelek magamnak egyéb végzetet

mint azt hogy marék por leszek

egyébként nem oszt nem szoroz

hogy amerikai-e vagy orosz

 

 

 

 

a nosztalgia földjén

 

 

szegény szegény elemér kisegér

otthon végre a nosztalgia földjén

ahogy mindeddig sehol és soha

öcsi a lovakkal a némán suhanó

szántalpak esti nagyutcán

tündérien hulló csornai hó

egybefolynak varázsló évszakok

örök keszegér szederfák alatt

a barbacsi tó sötét gyöngyei

guruló gyerekkarokon

bogáncs szivárvány ökörnyál

lábujjaim között dűlőút lisztpora

csornától firenzéig newyorkig s tovább

visszafelé toronyiránt haza

 

 

 

 

az eltévedt lovas

 

 

örökvárosból indult el

a száműzetés édenkertjébe

a világ végén túl az óperencián

ahol a kurtafarkú malac túr

s a heideggeri csönd ösvényein

hölderlin ír s celan

nincs semmi csak az van ami

 

vak ügetését ma is hallani

 

 

 

 

benjamin

 

 

brodszkij megpróbálta

gondolom milosz is

nekem is eszembe jutott

hogy angolul írok

megtoldani identitásomat

nem sikerült nem hiúságból

ebben egy ágról szakadtunk

hanem mert kisebb s anyásabb vagyok

 

csornai gyerekek

 

 

a füzesre már nem emlékszik senki sem

aki emlékezhetne rég halott

vagy elköltözött csornáról süse

düsszeldorfban üzletember duci

csikágó mellet él a férjével

zaydi gondozóházban özvegyen

s a füzes nincs többé ahol terült

az új templom mögött a futballpályáig

új házak sora s bennük új lakók

gyerekkorunk tündéri dzsungele

csak nekünk létezik a messziben

newyorkban düsszeldorfban szegeden

s nemsokára megyünk mi is

világlátott csornai gyerekek

 

 

 

 

késhet a tavasz ha már

 

 

itt a tél?

 

 

bár mondhatnám hogy én akartam

mindazt ami következett

amint mindazt is ami nem

nem lettem hősi halott osztályharcban

s egész életemben szerettelek

lehullottak az őszi levelek

csörtetek a novemberi avarban

ez itt valóság ez itt képzelet

(másképp valóság úgy ahogy lehet-

lehetett volna s többé nem lehet)

és te hogy vagy? túléljük a telet?

tehetetlenül töprengek magamban

s változatlanul nincsen felelet

aztán megint könyörtelen tavasz van

Cikk nyomtatása
Írások listája
TARNAI LÁSZLÓ
SZIGETI GYÖRGY
SZAUER ÁGOSTON
ONAGY ZOLTÁN
ÖRDÖGH SZILVESZTER
KARAFFA GYULA
KELEMEN LAJOS
LAZÁNYI ISTVÁN
NYÍRFALVI KÁROLY
OLÁH ANDRÁS


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap