Enciklopédia
Irodalmi szekció
Társadalom
Előadóművészet
Képzőművészet
Reál
Képgaléria
Kiadványok
POSZT 2003
Ráday utca
Sztárok
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Regisztráció Fórumok Terasztérkép Linkajánló Játékok Kincseskamra
  Dátum: 2019. december 9. hétfő    Mai névnap(ok): Natália  
   
KOLDUSKALAP

BERZE MÁRTON

BERZE MÁRTON

 

 

Kolduskalap

 

 

A téren át jőve-menve

ismerős arcokba botlom.

Őt ott látom évek óta, a padon

ücsörög mindig görnyedve.

 

Kezében könyv, néha felnéz,

ritkásan szavakat motyog,

reszketeg kézzel nyújt felém

egy vénséges vén kalapot.

 

Egész élete arcára marva, szeme

zománca mint ruhája: fakó, kopott.

Járókelők sodródnak el mellette,

s ahogy vénült szíve, kalapja úgy kong.

 

Milyen világ, szívtelen lelkek, csak

loholjatok – dünnyögi maga elé…

Én forint után kutatok zavartan és

kérdezem: mit olvas, regényt?

 

Lassan fordítja fejét, hosszan fürkész,

és Burns egyik versét kezdi el,

mennék már, de a hang marasztal,

ahogy mondja-mondja az öreg…

 

Tekintetéről köd hályoga oszlik,

arcára mosoly sápadtsága dereng…

Megköszönöm a költeményt rekedten,

és tovább lépve hirtelen megérzem:

 

üres zsebembe alamizsna csúszik.

[Berze Márton]
Cikk nyomtatása
Írások listája
TARNAI LÁSZLÓ
SZIGETI GYÖRGY
SZAUER ÁGOSTON
ONAGY ZOLTÁN
ÖRDÖGH SZILVESZTER
KARAFFA GYULA
KELEMEN LAJOS
LAZÁNYI ISTVÁN
NYÍRFALVI KÁROLY
OLÁH ANDRÁS


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap