Enciklopédia
Irodalmi szekció
Társadalom
Előadóművészet
Képzőművészet
Reál
Képgaléria
Kiadványok
POSZT 2003
Ráday utca
Sztárok
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Regisztráció Fórumok Terasztérkép Linkajánló Játékok Kincseskamra
  Dátum: 2019. augusztus 20. kedd    Mai névnap(ok): István, Vajk  
   
Iványi Grünwald Béla útja szülőföldjétől Nagybányáig

Iványi Grünwald Péla útja szülőföldjétől Nagybányáig

KATONA IMRE

 

 

Iványi Grünwald Béla

 

 

útja szülőföldjétől

 

 

Nagybányáig

 

 

 

Iványi Grünwald Béla a Som határában levő Darázs-pusztán született, ahol apja gazdatiszt volt. Itt járt az elemi iskola alsó osztályaiba. Iskolás éveinek hatása tükröződik első képein, melyek történelmünk különböző korszakaihoz kapcsolódnak. Még a legfogékonyabb éveit sem tölthette kizárólag Somogyban; a középiskola alsó osztályait már Székesfehérváron végezte, majd Budapestre került, s ott a művészeti szakközépiskola elődjébe, a Mintarajz-iskolába íratták szülei.

A kutatók – így Grünwald mongráfusa is – úgy gondolták, hogy a művész mindaddig hazai élményekből táplálkozott, míg Nagybánya hatása felül nem kerekedett benne. Azt képzelték, hogy Grünwaldban a szülőföld és Nagybánya hatása váltakozik; eleinte a szülőföld szerepe a dominánsabb, később azonban sikerül nagybányaivá válnia. Nagybánya mint férfit is rabul ejti, hiszen itt talál élete párjára Bilitz Irén szemében. Ez 1898-ban következik be, addig a szülői ház a színhelye kikapcsolódásainak.

Nem csak apja, Grünwald Sámuel Somogy megyei, hanem anyja, Morvai Mária is. Ebből azt hihetnénk, hogy a család végig Somogyban maradt, s ha Grünwaldot a művésztelep gondjai fárasztották, ide húzódott vissza pihenést keresve. Néhány képe elkészítésének helyét olvasva azonban ez a felfogás tarthatatlan. Nagybánya csupán nyári állomáshelye volt a kolóniának, a tavaszt és a nyár elejét Münchenben vagy vidéken töltötték rokonaiknál. Az első években Grünwald még legényember, Nagybányán csak ideiglenesen tartózkodott. A késő tavaszt és a nyár elejét testvérei és szülei környezetében töltötte.

Míg úgy tudtuk, hogy apja gazdatiszt volt, érthetőnek tűnt, hogy a család évtizedekig nem változtatott lakhelyet. Néhány jel azonban utal arra, hogy apja nem maradt mindvégig darázs-pusztai illetve somogyi lakos. Különösen az 1890-es évek végén változnak gyakran a képek keletkezésének helyei. Csak akkor kezdtünk jelentőséget tulajdonítani ennek, amikor megtudtuk, hogy Iványi Grünwald Béla apja nem gazdatiszt, hanem nagybérlő volt, aki addig maradt egy adott helyen, míg a szerződése odakötötte. Iványi Grünwald írásaiban, elsősorban életrajzában kevés az utalás apjára, anyjára. Édesanyját megörökítette rajzban, festményen, de apja nem szerepel semmiféle összefüggésben. Úgy tetszik, mintha titkolta volna származását a művész. Valószínűleg e célból változtatta meg születési adatait életrajzában (1867. május 7-e helyett május 16-án született!).

A szülőkkel és a testvérekkel való szembenállása szakításhoz vezetett. Nősüléséig, 1898-ig a szülői ház az otthona, mely festői működése éveiben már biztosan nem Som. Grünwaldnak akkor szakadt meg a kapcsolata Sommal, amikor szülei elkerültek a megyéből. Kérdés, mikor történt ez: az 1880-as esztendőkben-e, vagy az 1890-es évek elején? Somon keltezett képe nem maradt fenn, de nem is valószínű, hogy itt ilyen kérdések foglalkoztatták.

Az első olyan képe, ami szülei új lakhelyére utal, 1890-ben készült Puszta-Csehin. Ezzel a Grünwald-kutatásba újabb gubanc került, melynek a kibogozása nem kis időt és energiát követelt, mivel ilyen nevű puszta több is volt és van ma is az országban, illetve a Dunántúlon, de közülük csak három kerülhet szóba Iványi Grünwald tartózkodási helyeinek számbavételekor. A Veszprém megyei Gic melletti Csehi-pusztát eleve el kell vetnünk, mert Iványi Grünwald munkásságában és életében ennek a megyének egyáltalán nincs nyoma. Van Csehi nevű puszta Tolna megyében, Ireg-szemcse mellett, s Zalában is, Nagyrécse közelében. Ez utóbbit nem Csehi, hanem Cseh-pusztaként emlegetik forrásaink, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül Iványi Grünwald tartózkodási helyeinek vizsgálatakor. A családnak azonban nincsen nyoma Zalában. Így a Somogy megyei Csehi-pusztát kell a Grünwaldok következő lakhelyének tekintenünk. E szerint megmaradtak Somogy megye határain belül, tény azonban, hogy valami okból hamar el kellett menniük innen, pedig, mint az Áhitat című képből kitűnik, a művész jól érezte magát Csehi-pusztán, ahol a nyár egyrészét töltötte.

Hogy mikor mentek át Csehi-pusztára, nem tudjuk, de nem sokáig maradtak, az bizonyos, mert 1891 júliusában már a Sopron megyei Visztán laknak. Miért mondtak búcsút Somogynak, és hogyan kerültek a Sopron megye középső részén fekvő Visztára, szintén nem tudjuk, s azt is csak a szerződés lejártakor megjelent rövidke híradásból ismerjük, hogy húsz évre vette bérbe Visztát a Széchényiektől Iványi Grünwald Béla apja. Valamikor 1891 júniusában költözhettek át szekereken, hiszen a Celldömölk-Sopron útvonal ekkor még nem épült meg, aminek később állomása volt Ivánban, ahova uradalmilag és közigazgatásilag Viszta is tartozott.

A Grünwaldoknak – mint a nagybérlőknek többnyire – fontos közéleti szerepük volt a környék kulturális és szociális életében. A család első, Sopron megyei jelentkezése is egy ilyen eseménnyel kapcsolatban történt 1891. július 30-án. Az ekkor Dénesfán a Dunántúli Közművelődési Egyesület javára rendezett táncmulatságra felülfizetők között ott van ugyanis Grünwald Miksa, Viszta neve is, jelezvén, hogy a család már át is költözött ide.

A festővé lett Béla bátyja volt Grünwald Manó Miksa, akit apjukhoz hasonlóan ugyancsak a gazdálkodás kérdései foglalkoztattak. Számos jelből úgy látszik, hogy Csehi-puszta csak ideiglenes otthonuk volt, mivel akkor laknak itt, amikor már – a szerződés szerint – Visztán kellene lenniük. Ha ugyanis a húsz évre kötött szerződés 1908-ban járt le, akkor 1888-ban illetve 1889-ben életbe kellett lépnie, azaz legkésőbb 1890-re el kellett foglalniuk az új helyet. A bérlet átvétele 1908 után sem ment egyszerűen: az új bérlő csak két-három év elteltével foglalhatta el a bérleményt, mert ennyi idő kellett a gazdaság felszámolásához. A bérleményhez teljes felszerelés tartozott, és állatok, amik a hasznosítást lehetővé tették. Visztán ma is áll az az épület, melyben a bérlők – közöttük a Grünwaldok – laktak. A gazdaságot átszelő úttól jobbra fekszik az egyszerű épület, alig alakítottak rajta valamit. Mögötte ott van a karám, ami Grünwald képén is feltűnik romantizált változatban, de lényegében a valósághoz hűen.

Sopron és Somogy megye között látszólag alig van különbség. Sopron megye klímája azonban valamivel hűvösebb, a talaj kigőzölgése nem olyan intenzív, mint Somogyban, következésképpen levegője szárazabb és átlátszóbb, mint Somogyé. Ezt a különbséget az ember alig észleli, de az olyan művész, amilyen Iványi Grünwald volt, annál inkább érzékelte, mint ezt művei is tanúsítják.

Grünwald ezekben az években a bastian-lepage-i stílust, a szűrt fénnyel való modellátást kultiválta. Iván mellett Visztán, ahol 1891 nyarától lakott, a táj teljesen sík volt, egyetlen hegy, de még domb sem zavarta a messzire látást, legfeljebb az erdők gyűrűje, mely körbefogta Visztát. Ezt a tájékot a földrajzi irodalom Cser-vidéknek nevezi, nyilván az egykor itt húzódó hatalmas erdőségei után. Ma már az erdők eltávolodtak a településtől, de még most is érezhető, hogy egykor ezek adták a településnek a megélhetést. Az erdők fáit kivágták, az altalajt pedig makkoltatásra és legeltetésre használták. A puszták és a majorok földjeihez az erdők rendszeres irtásával jutottak. Az irtások üteme különösen a II. József utáni korszakban gyorsult fel, s szinte az 1900-as évekig tartott. Az 1890-es esztendőkben még mindig sok volt a másra alkalmatlan, csak birkatartásra megfelelő legelő. Aki Viszta-pusztát kibérelte, nem mellőzhette a juhtartást. Viszta olyan volt, mint egy sziget, ahol az időt jelző órák még a környékhez képest is lassabban jártak. A körülmények szinte idilliek voltak annak, aki megőrizte fogékonyságát irántuk. Grün-wald bastian-lepage-i stílusa és életszemlélete keresve sem talált volna jobb feltételeket azoknál, amelyek Visztán megvoltak ehhez a XIX. század utolsó évtizedeiben. Ezek után alig csodálkozhatunk azon, hogy Grünwald a bastian-lepage-i stílus legvirtuózabb követője lett.

Iványi Grünwald 1891-től 1898-ig, nősüléséig járt vissza festeni nyaranként Visztára szüleihez. Jóllehet csak egy olyan képe maradt fenn 1892-ből, amit itt keltezett, de kétségtelen, hogy szüleinél töltött nyarai a festés jegyében teltek el; bastian-lepage-i stílusú képei csaknem kizárólag ide kötődnek. Viszta olyan állomás Grünwald életében, mely a szülőföld és Nagybánya hatását kapcsolja össze; nem jelenti egyiket sem külön-külön, hanem a kettő között egy harmadik periódust, vagy az első utóéletét más táji keretek között.

A Sopron megyeivé lett Grünwaldról akkor adott hírt az ottani sajtó, amikor a művész már nagybányaivá vált, 1898-ban, talán éppen abból az apropóból, hogy Visztára utazott Nagybányáról leendő feleségét bemutatni szüleinek és testvéreinek. Talán ekkor közölte azt a szándékát is, hogy áttér a görögkeleti vallásra. A cikk nem hagyott kétséget az iránt, hogy Grünwald szülei ekkor már évek óta Visztán laktak, s a művész náluk töltötte nyarait. Az 1890-es években már működött a Soproni Képzőművészeti Kör, előadásokat tartottak, kiállításokat szerveztek. Azt hihetnénk, hogy Grünwald-ot felkérték előadások tartására vagy kiállítás rendezésére, a valóságban azonban még az újságcikk sem döbbentette rá őket, hogy éljenek a lehetőségekkel. Grünwald a többi művésztől függetlenül tevékenykedett Visztán és környékén, pedig nem kis mértékben lendíthettek volna általa a megye művészetén. Viszta ugyan kilométerekre feküdt a központtól, és csak dűlőutakon lehetett megközelíteni, de szerencsés esetben a megye szellemi, művészeti központjává válhatott volna. A Grünwaldok 20-21 évet töltöttek Visztán, ennek mintegy a fele figyelemre méltó a művész szempontjából.

Az 1898 utáni időszakot már csak a család története és esetleges kapcsolatai teszik érdekessé a kutató számára, de úgy fest, hogy a család életének néhány momentuma a művésznél is megmutatkozott. A Grünwaldok mint nagybérlők ott szerepeltek a megye virilistái között. Nevüket – mielőtt a végleges listára kerültek volna – közzétették a sajtó hasábjain. E körülménynek tulajdoníthatjuk, hogy a megyei virilisták névsorát, az ebben végbemenő legkisebb változást is konstatálhatjuk.

E forrásokból tudjuk, hogy Grünwald Sámuel neve 1903-ig szerepel, ettől kezdve idősebb fia, Grünwald Manó Miksa nevén van a bérlemény. Úgy látszik, Grünwald Sámuel belefáradt a gazdálkodásba, és azt fiára ruházta át. A szülők sem vették jó néven, hogy Béla fiuk megváltoztatta vallását, Manó Miksa pedig végleg szakított emiatt öccsével. Ettől kezdve a művész nem járhatott Visztára, és ezzel egyidőben felvette az Iványi előnevet. Ivány a mai Sopron megyei Iván régies, XIX. századi vagy még régebbi alakja. Iván volt Viszta-puszta központja nem csak uradalmi, hanem közigazgatási vonatkozásban is. A visztai iváninak minősült a szó közigazgatási értelmében. Az itt születetteket Ivánban anyakönyvezték, így Grünwald Manó Miksa gyermekét is. Iványi Grünwald Béla talán a Visztától való elszakadás emlékére kezdte használni az Iványi előnevet előbb művésznévként, majd 1939-től belügyminiszteri engedéllyel véglegesen. Csak az időbeli egybeesések sejtetnek összefüggést az Iványi név használata és az Ivánból való elszakadás között. Mindenesetre a névváltozás is megerősíti, hogy a művész számára Iván (Viszta) volt a szülőföld után (talán előtte?) az a hely, amely a legtöbb és legmaradandóbb élményt nyújtotta.

A szülőföld és az ifjúkori tartózkodási hely együtt, egymást kiegészítve alakította Grünwald művészetét, míg Nagybánya a maga táji adottságaival és különleges szellemiségével felül nem kerekedett benne. Vallási áttérése is segített abban, hogy nagybányaivá legyen, s beilleszkedjék a város társadalmi életébe. Amilyen gyökeresen szakított szüleivel és Visztával, olyan intenzitással kapcsolódott Nagybányához és az új szellemi mozgalomhoz, amit a város neve fémjelzett és fémjelez ma is.

[KATONA IMRE]
Cikk nyomtatása
Írások listája
TARNAI LÁSZLÓ
SZIGETI GYÖRGY
SZAUER ÁGOSTON
ONAGY ZOLTÁN
ÖRDÖGH SZILVESZTER
KARAFFA GYULA
KELEMEN LAJOS
LAZÁNYI ISTVÁN
NYÍRFALVI KÁROLY
OLÁH ANDRÁS


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap