Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2017. november 25. szombat    Mai névnap(ok): Katalin, Katinka  
   
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Kárpáti Tamás
Skeleton in the cupboard – azaz csontváz a szekrényben. Az angol mondás családi skandallumra, titkolni vágyott s feledni remélt, múltbéli szégyenfoltra utal.
Páncél a szekrényben, ezt nem lefordítani, hanem látni kell, pompás kis plakát, üzenete épp az ellenkezője a fentieknek: egy város tele történetekkel.
Egy város, amelyet lehetetlen elfelejteni. Úgy hívják: Eger.
Magamat vizsgáztatom: mit jelent nekem e négy betű? A zsurnaliszta sztereotípiákon túl – osztálykirándulás, Szépaszszony völgye, halovány csajozás, Dobó és Dobos stb. – valóságos kis egri legendáriummal rendelkezem, bár őszintén szólva néha már magam sem tudom, hogy az évtizedek során összegyűlt élményanyag valóban velem történt-e meg, avagy évente többször meglátogatott, nagy mesélő kedvű Ervin barátom történetei reinkarnálódnak-e. A Premier jellegéből adódóan talán illenék egy színházi sztorival indítani, ráadásul az alábbi rémálom bizton az enyém.
Nyolcvanas évek vége, Ágnes unokanővérem – akkoriban az egri színház dramaturgja – meghív Rózewicz Fehér házasság című darabjának premierjére.
Kedves fogadtatás, bemutatás a társalgóban, tiszteletjegy az első sorba. Az esemény lassan csordogál, iszonyú meleg van, a színpadon vonósnégyes játszik, finoman, halkan, andalítón. Nem egy, hanem több nehéz nap éjszakáján vagyok éppen túl, nem szépítem tovább: elszundikálok. Tejszagú álmomból tapsra riadok, s pótolni akarván a lemaradást, nyomban lelkesen csattogtatom a tenyereimet. A mellettem ülők döbbenten pisszegnek rám. Kiderül, hogy a taps a színpadról jött, a színészek köszönték meg ily módon a darabbéli kamaramuzsikálást. Nos, ha létezik egyáltalán, ez az én egri „csontvázam”, a többi emlék már csupa kellem.
Könyvszekrényem egyik dísze – már amennyiben egy szakadozott, rongyosra olvasott kötet ekként aposztrofálható – az Egri csillagok. Nem Gárdonyi Géza regénye, hanem az abból készült Szász Endre képeskönyv a túloldalon látható, Gyémánt László megfestette Várkonyi Zoltán bevezetőjével. Valójában az 1968-ban készült film látványtervei, alighanem a valaha megjelent egyik legszebb magyar könyv. De hogy az egyik legolvasottabb, azt éppen a gyermekeim által előidézett üt.kop.pecs. állapota is igazolja. Pedig nem is kifestőkönyv. (Nem idevágó történet, ezért elmondom: a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során a Kerry-hívők sajnálkoztak, hogy leégett a Fehér Ház teljes könyvtára. Szegény Bush – tették hozzá –, elpusztult mind a két kötete, pedig az egyik még ki sem volt festve.)
Várkonyit személyesen nem ismertem, ám rendezései, szerepei kapcsán hasonlót éreztem, mint amit Gábor Miklós fogalmazott meg vele kapcsolatban: „…talán az egyetlen ember Magyarországon, aki ha bárhol a világon megjelenik – Párizsban, Londonban, Moszkvában, Tokióban –, egy perc alatt színház nő körülötte.” És micsoda mozi, ezt már én teszem hozzá, nem utolsósorban az Egri csillagok kapcsán.
Ez a könyv azért is fontos számomra, mert a „fa alá szeretettel” dedikáció alatti Jumurdzsák-portré az egyetlen eredeti Szász-rajzom, eredeti szignóval.

 
(Alma lányomnak bezzeg külön rajzolt és dedikált gyönyörű almát, Andris fiamnak pedig bohócot „Szász Endre bácsi”.) Nem untatnám itt az olvasót, hogy miért csimpaszkodom az eredetiségbe, de mégiscsak kultúrhistóriai ritkaság egy valódi festmény, hamis aláírással. Márpedig a „fa alá” erre utal. A sztori a következő: Szász 1975-ben jött haza Amerikából, már „megcsinálva”, a szegénylegényként távozott garabonciás Rolls-Royce-on tért vissza, miközben idehaza valóságos iparág kerekedett a Szász-képek hamisításából. Nekem akkoriban volt egy bizományiban vásárolt nagy olajfestményem, egyetlen jegenye állt rajta, plusz Szász kézjegye. Amikor a könyvet aláírattam vele, jeleztem, hogy a kötet majd a kép alá kerül, ezért szerepeljen a fa alá kitétel. Soha nem festett egy szál jegenyét – „nyugtatott meg”, de látatlanban ad egy igazolást, hogy hamis. Kértem, hogy ezt inkább „látva” tegye meg. Meglátogatott, s az alábbi derült ki: egy múzeumi kiállítás hátteréül rendeltek tőle egy jegenyesort még évekkel ezelőtt. Azután kezdtek szivárogni a hírek, hogy súlyos dollárezrekért kelnek el a munkái, így amikor az itthoni kiállítást elbontották, ügyes kezek felszabdalták a jegenyést, és lett vagy hat kép belőle. A jobb eladhatóság kedvéért mindegyiket alá is írták, Szász akkor még nem hitelesítette ujjlenyomatával műveit. A jegenye ágaitól vissza az egri gyökerekhez. Örülök, hogy megpályázzák az Európa Kulturális Fővárosa címet, s hogy a siker érdekében az ezer évet ezer érvvel is nyomósítják. Nem fellengzősek az elképzelések, a vágyak szárnyalnak ugyan, de ők a földön járnak. (Minek is építenének légvárat, amikor van nekik igazi.) S miközben azt kívánom, hogy 2010-ben büszkén viselhessék az elnyert titulust, titkon azt remélem; megmaradnak Európa kulturális kisvárosának is, megőrizvén mindazt a bájt, sajátos arculatot és szellemiséget, ami összetéveszthetetlenné teszi Egert bármely más településsel szemben.
Ha ily módon sikerül majd a kulturális fővárosnak a kedves kisvárossal szövetségre lépnie, az lesz csak igazán – Tati világhírű művének címét kölcsönözve – a Kisvárosi ünnep.
Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember