Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2018. május 24. csütörtök    Mai névnap(ok): Eszter, Eliza  
   
„... helyettünk mondja ki az igazat...”
Schiffer János
Kedves barátaim! Tisztelt színházbarátok! Fontos helyen állunk, amelyet rövidesen a lepel alól előbukkanó szobor jelöl majd számunkra. A pesti Broadway-nek nevezi a szakma, az itt lebzselő bohémek és lassan a közönség is ezt a helyet. Miért nem a tengerentúli nagyváros híres utcáját nevezik broadwayi Pestnek? Ugyanis ami itt született, műfajt teremtett, a legtöbbször a maga egyedi és utánozhatatlan módján. Itt született a kabaré, a pesti kuplé, az operett és Kelet-Közép-Európa első zenés játéka, a magyar musical. A Nagymező utca és a környező utcák a magyar színházművészet múlt századi történetének korántsem néma tanúi. Hol is állíthattunk volna emléket a színészeknek, a számtalan színházcsinálónak, színházi embernek, írónak, rendezőnek, zeneszerzőnek, a kabarétréfák poéngyárosainak, a statisztáknak, öltöztetőknek és jegyszedőknek, a kóristáknak és a primadonnáknak, a tragédiák hőseinek és a táncoskomikusoknak, a bohócnak, ha nem itt? Itt, ahol békésen élt egymás mellett a színház, a revü, a cirkusz és a kabaré.
Budapest, túlzás nélkül állítható, a színházak városa. Évente hárommillióan sietnek esténként errefelé, kezükben lobogtatva a színházjegyet, és tülekednek a szünetben a büfé, a végén pedig a ruhatár előtt. Sokak szerint még sincs hálásabb és értőbb közönség, mint a pesti, amelyik fél szavakból, a cinkos összekacsintásokból máris beavatottnak, a játék részesének tekinti magát. S bár évről évre újabb házak falán jelöli tábla jeles színművészek egykori otthonát, nincs egy hely, ami előtt mint a színház „szentháromság” szobránál tiszteleghetünk. Talán nincs is nehezebb, mint lerajzolni a szelet vagy megmintázni az „ismeretlen színész” szobrát, pedig a komédiás igazi arcát csak kevesen ismerik. A színészmesterség lényege az állandó átváltozás. A színház lényege a múló pillanat varázsa.
Ezt a szobrot, Stremeny Géza alkotását, a Színház szobraként avatjuk fel, de a pesti emberek holnaptól már Hofi-szoborként fogják emlegetni. S nem azért, mert e furcsa fordított tükörben ő néz szembe Yorickka. Hofi az a színész volt, akinek alakváltozásai sohasem fedték el a közülünk való kisembert, aki helyettünk mondja ki az igazat. Zabolátlan volt és szabad szájú, de sohasem volt indulatos és gyűlölködő. Ez a szerep nem állt jól neki.
A butaság, a képmutatás, a pöffeszkedés, a nagyképűség és a hazugság ellen a derűvel, a harsány nevetéssel, helyenként gyilkos humorával harcolt. S most e szoborban felfedezhetjük, hogy képes vigyorogva nézni a halál szemébe. A komédiának és a tragédiának ez a bonyolult egymásba fonódása és ma már visszafordíthatatlan áttűnése volt Hofi legnagyobb titka. A színész, ha előadás előtt elhalad erre, aznap másként fog játszani.
Mi sem tehetünk mást, mint körbejárjuk, megcsodáljuk, felidézzük poénjait, eldúdoljuk valamelyik dalát, azután sietve bemegyünk valamelyik színházba, sírunk, nevetünk, és megpróbálunk lazítani.
Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember