Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2018. október 15. hétfő    Mai névnap(ok): Teréz  
   
105 éve született Luis Bunuel
Sajó Yvette
Hétgyerekes család első csemetéjeként jött világra 1900. február 22-én Calandában. Jól tanult, bokszolt és hegedült. 17 évesen beíratkozott a madridi egyetemre, ahol összebarátkozott Salvador Dalíval és Federico García Lorcával. 1920-ban megalakította az első filmklubot és kritikákat írt az ott bemutatott filmekről. 1925-ben Párizsba ment, s három évvel később Dalíval elkészítették Az andalúziai kutya című szür-realista filmjüket, melynek premierje szenzáció volt. Az Aranykort 1930-ban, Föld kenyér nélkülA kurdok című filmjét 1933-ban forgatta Bunuel. Ragaszkodott az álom és a képzelet szabadságához, elvetette a hagyományos logikát, humora agresszív volt. Spanyolországban producerként közönségfilmeket csinált, hogy segítse szülőhazája nemzeti filmiparának kialakulását. A polgárháború 1936-os kitörésekor Bunuel felajánlotta szolgálatait a párizsi emigrációba kényszerülő köztársasági kormánynak. 1938-ban technikai tanácsadóként részt vett a spanyol köztársaságról szóló hollywoodi film forgatásában. Amerikában egy darabig vágóként dolgozott, aztán a New York-i Museum of Modern Art munkatársa lett, de amikor kiderült, hogy ő rendezte az ateista az Aranykort, felmondtak neki.

 
1947-ben Mexikóban telepedett le feleségével és két fiával. 1949-es A nagy tökfej című filmje bevételeiből egy évvel később elkészíthette Az elhagyottak című önvallomását. Mexikóban forgatta Archibald de la Cruz bűnös élete és Nazarin című filmjeit is. 1960-ban viszszatérhetett Spanyolországba, hogy elkészítse Viridiana című alkotását, melynek bemutatását a spanyol hatóságok egyházellenessége miatt igyekeztek megakadályozni, mégis sikerült kicsempészni egy kópiát Cannes-ba, ahol a mű elnyerte a filmfesztivál fődíját. Az 1964-es Egy szobalány naplója után az Oszlopos Simeon és A nap szépeä következett, a ’70-es években pedig a Tristana, A burzsoázia diszkrét bája és A vágy titokzatos tárgya. Luis Bunuel Utolsó leheletem című önéletírása halála évében, 1983-ban jelent meg. Következetesen semmibe vette a divatirányzatokat és a konvenciókat. Makacsul és eredeti stílusban dolgozta fel a társadalmi igazságtalanság, a vallási túlbuzgóság és az erotika örök témáit.
Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember