Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2017. november 25. szombat    Mai névnap(ok): Katalin, Katinka  
   
Egri csillagok
Várkonyi Zoltán
Megvettem a parasztházat Nagymaroson – mondta boldogan Szász Endre. – Valóságos kis paradicsom. Kis se mozdulok többé onnan. Aztán másnap reggel beköltözött a pasaréti filmgyár egyik emeleti szobájába. És ki se mozdult onnan közel egy esztendeig.

 
Sűrű bruegheli kép fogadta a látogatót; zöldek, vörösek és aranybarnák a falakon, az asztallapokon, a földön. Festékesdobozok, falra szegezett vázlatok, fél liter tej és három zsemle. Nem tudom, minek ette, reggelinek-e vagy vacsorának – mert mindig éjjel dolgozott, a hajnal volt nála a nap vége. Alkimistaműhelyében kopott vájdlingok, üres filmdobozok, gyári hibás edények egymás hegyén-hátán. Ezekből egy szorgalmas kis kalapácscsal pajzsokat, sátordíszeket, ékszereket kalapált álmos délutánokon, az éjszakai festés előtt. Már moshatatlan, tassista képeket idéző köpenyében, sárga, lila, arany foltokkal borítva, néha megtörölte kezét koraősz hajában.
Nem találom a cinóbert. Nem értem. Pedig ide tettem.
Általában semmit se talált meg. Tárgyakat. De atmoszférát igen, arcokat, tájakat igen, Gárdonyi hangulatát igen. Hogy és miért került ebbe a mély vízbe a varázsló, arról szeretnék beszélni egy keveset.
Együttműködésünk másként kezdődött, mint ahogy folytatódott. Nem azzal az operatőrrel vágtam neki a filmnek, akivel eredetileg szándékoztam, és aki a Szász Endrével való együttműködést javasolta. Akkor még üvegre festett díszletekről volt szó, sok trükkről és egy előre megfestett, megtervezett képsorról. Mikor aztán új helyzet állt elő, megváltozott minden. Szász Endre ismert, de idegen művész volt számomra. A véletlen úgy hozta, hogy személyesen sosem találkoztunk. Így aztán kerülgettük egymást tapogatózva és óvatosan.

 
Nekem nincs szerény bárány hírem, Szász is extravagáns figura hírében áll. Hogy segíthetünk mi egymásnak, mit vár tőlem ő, és mit várhatok én? Ha munkája csak a díszlettervezésre szorítkozik, nem mozgatjuk meg eléggé egymás fantáziáját. Azonkívül a díszletek egy döntő részének tervezésére mellettem volt egy kitűnő fiatal tervező-építész, Vayer Tamás. A várat például ő tervezte. Ilyen hatalmas anyaggal egy ember egyedül meg sem birkózhat. A forró kása játéknak az lett a vége, hogy végérvényesen beleszerettünk az Egri csillagokba, a munkába és a munkában: egymásba. Szász lassacskán afféle ötletműhelyt állított fel maga körül fiatal munkatársakkal, akik a pitykegombtól szultáni sátorig mindennel foglalkoztak Szász Endre kifogyhatatlan ötletei nyomán. A legfontosabb azonban továbbra is a rá eső díszletek megoldása maradt a munkának ebben a praktikus időszakában. Lassacskán azonban megindult egy érdekesebb, szakmailag megfogalmazhatatlan nevű művészi munkakör. Fantáziálgattunk a film eljövendő képeiről. Éjszakánként aztán ő megfestett négy-öt cinemascope méretű képet. Ez a képarány nem felel meg a képzőművészetből ismert és megszokott arányoknak.
– Keltsük már fel Szászt, eleget aludt! – Adjatok még neki fél órát! – Kibújt a pléd alól, felült a rozzant sezlonon. A kora délutáni műterem-látogatás tele volt nagyszerű izgalommal. Ott sorjáztak a képek a falon. Cigánytábor, Isztambul, Cecey-udvarház, néhány vágtató lovas, néhány álombeli táj.

 
Igen – ez jó, ezt meg is lehet valósítani, ez nem, ez más világ, nem találkozik a rendezői elképzeléseimmel, amaz kicsit kék, és az operatőröm azt mondja, ezt a színt nem szereti az Eastmancolor nyersanyag. Szász ontotta a képeket, „beporoztuk” egymás fantáziáját, és ő szülte a virágokat.
De bármilyen költői is ez így, a valóság százszor keményebb és könyörtelenebb. Az álmodozások kivitelezése anyagi körülmények, technikai nehézségek miatt sokszor megvalósíthatatlan, mégis érdemes megküzdeni az akadályokkal. A nemes szórakoztatás ugyan filmgyártásunkban nem kapta meg azt a rangot, amely megilleti, szerintem szűkebb közönségrétegnek készült, gyakorta problémákkal terhes filmek békésen megférnének a milliós közönség semmiképpen sem elítélhető szórakozási vágyát kielégítő filmekkel. Egyelőre azonban valamiféle mondvacsinált ellentét lebeg egyáltalán nem békés vizeink felett. Gyakorta hangzik el a gyűlöletes „kommersz” szó, vagy a másik oldalon az „unalom”. Ha a közönség és a felettünk ítélkezők kicsit mélyebben betekintenének műhelyünkbe, ismernék a nehézségeket, a műgondot, a múzeumi kutatómunkát, a végtelen fizikai fáradságot, a versenyfutást az idővel, pénzzel – akkor talán másként gondolkoznának.

 
Felmérte-e már valaki, hogy mekkora felelősség egy milliók által ismert regény filmrevitele, milyen nyomasztó a várakozás, amely a filmet megelőzi!? Nem csalódik-e a néző, megtalálja-e a filmben emlékeit és álmait Cecey Éváról, Dobóról, Bornemisszáról és a félelmetes török haderőről? Eszébe jut-e valakinek, hogy hány szakértő, történet- és haditudós, fegyvermester, jelmeztervező és szabó, építőmunkás és világosító, gazdasági szervező dolgozott itt a művészeken kívül, hány ember munkájából született a film? Ahogy a feliratokon olvasható, hányan vannak azok a bizonyos „és még sokan mások”!?
Akik ilyen filmek elkészítésére vállalkoznak, semmivel sem kisebb fantaszták mint az „art Kino” alkotói.
Az Egri csillagok létrejöttéért egy egész kis hadsereg harcolt. Bizonyos fokig a szó legszorosabb értelmében, mert a felvételek alatt például hatezer kiskatona civil tábornoka voltam. És a katonaságból Szász Endre is alaposan kivette a részét. Mivel a török tábor ezernyi sátrát ő tervezte, kénytelen-kelletlen megtanult lovagolni, hogy bejárhassa a hatalmas területet az építés kánikulai heteiben.
Azt hiszem, mind a kettőnknek emlékezetes marad a munka esztendeje; marakodások, felfedezések boldog pillanatai, reménytelenségek és újrafellobbanások. És remélem, hogy emlékezetes marad a közönségnek is szeretett filmünk, Gárdonyi Géza felejthetetlen remekének művészi filmváltozata, az Egri csillagok.
Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember