Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2018. május 24. csütörtök    Mai névnap(ok): Eszter, Eliza  
   
VESZENDŐ LELKEK REMÉNYE - Benkő Viktor képei a Volksbank Galériában
Szerényi Gábor
Jellemző véletlen: Benkő Viktor nem tud a telefonhoz jönni. Éppen vásznat feszít, s a forró enyv nem mehet kárba. Megértjük, üzenjük is toleranciánkat. A hírvivő a művész felesége. Ez is jó jel. Ahogy Karinthy Ferenc írta egyszer, a jó irodalmi napló titka a jó feleség. Benkő Viktor munkái azután még jobban megerősítik, hogy egy markáns karakterű művész nyilvánul meg a világ dolgairól, igen erős lelki alkatot mutatva.
Ez az életerő ugyanakkor sosem száraz. A humor – ami ugye szó szerint, görögül, eredetileg nedvet jelent – adja meg igazi ízét, hangulatát képeinek. S micsoda merészség már témaválasztása is! Pünkösd, Hitetlen Tamás, Ap. csel. (így!) és Hegyi beszéd! Csupa-csupa felekezetileg felmagasztalt mozzanat, amit ő mer úgy emberivé tenni, hogy nem kell szégyellni a nézőnek csöndes, belső mosolyát. Mert az igazi humor , a nemes fajtájú, az kérem, nem röhögtet. (Bár olykor jólesne!) Sokkal inkább finoman beavat valami fennköltbe, s egyúttal – ráadás! – nem feledteti, hogy mennyire ember is ez a sok szent, nem-szent, meg a kettő között bizonytalankodó teremtés.
Benkő Viktor képeit nézve megértem, hogy miért nem lett építészmérnök, s miért adta föl a tanári pályát.
Ha nem lenne végtelenül kompromittált, elkoptatott a József Attila-i sor, azt mondanám, hogy az ő vezére is önnön belsőjéből vezérel. Akkor pedig – maradva ezen a nyomvonalon – túllép ezen a mai kocsmán, s nem igazodhat sem tanrendhez (brrr!), sem statikához, legyenek bár mégoly tiszteletre méltóak is önnön köreikben.
Az élete első negyvenkét évét a budapesti Belvárosban töltő Benkő Viktor pályáján, mondhatni, mégiscsak kimutathatóak szükségszerűnek tekinthető szakaszok. A hatvanas-hetvenes években ő is az avantgárd hazai csapásain kereste a maga útját. Ott időzött a mára skanzenné engesztelt egykori Fiatal Művészek Klubjában és a Ganz-Mávag Művelődési Központ titokzatos belső tereiben, ahol a kádári puha diktatúrában mintha létezhetett volna valami különös eredetiség, valami még megtűrt extravagancia, aminek olyan kultikus figurái is megmutatkozhattak, mint az azóta már a mennyei galériákban polgárt pukkasztó Pap Tamás vagy Erdély Miklós.
Minden látszólagos mellékösvénynek mintha történelmi szerepe lenne az életmű kibontakozásában. A nyolcvanas évekre – saját bevallása szerint – Benkő Viktor kibújt „komótosan!” a már-már kötelezően elvárt „korszerű és modern” művészegyenruhából. Miközben az európai festészetben megjelentek az Új-Vadak, ő úgy döntött, hogy új-szelíd képeket fog festeni.
És úgy maradt. Nagy alkotókat idézően kivonult a metropolis forgatagából, és Gödön él, ott dolgozik. Színein mintha be lehetne mérni a tájváltoztatást. Alakjainak a szemük a legfontosabb. Vagy legalábbis ott tűnnek legmegragadhatóbbnak. Lehet egy megidézett jelenet bármily hitet felforgatóan eksztatikus, a tekinteteket áthatja egy sajátos megbocsátó szelídség. Hitetlen Tamás például úgy néz, mint aki kétségkívül kihagyhatatlan az üdvtörténetből, de nem tehet mást: kételkedik. Paradox szituációkon át épül Benkő Viktor életműve, mintha egyik képe a másikból következne, miközben mindegyik önálló életet él.
Szelíd képei a maguk módján, de bevállalják szigorú ítéleteiket. Nem vonja nézőjét lelkiismereti vizsgára, de éppen hogy megértő, megbocsátó lelkületével szólongatja jobbik énünket. festményeiből!

Hegyi beszéd
 
Az Alamizsna, A tangóharmonikás, a Kukázó mind olyan életkép, ahol a művész megragad egy-egy pillanatot az esendő ember nyomorult életéből, hogy azután ugyanez a pillanat kiadja magából – a láttatás erejével! – a megbocsátás?, a megváltás? sugallatát is. Nem szépíti a világot, mégis – ez az igazi művészet ereje – valahogy könynyebbé teszi a néző szívét (lelkét?), amíg elmereng önnön sorsát keresvén a színekben, bumfordi alakokban. Tévedés ne essék, nem csak Assisi Szent Ferenc megbocsátó irgalma szól ki Benkő Viktor A Dunánál című képén például veszedelmesebb indulatok is megjelennek, mint ahogy az Új magyarok...? figurái is már-már társadalomkritikai hevületről is szólnak. Karikírozva, vagyis karakterüket eltúlozva mutatja meg, mivé torzulhat az ember, aki fék nélkül átadja magát a folytonos jutalommal kecsegtető diabolikus impulzusoknak. (És még itt is, ezeknél a veszendő lelkeknél is ott a remény, a deformált mimikák ellenében is még szivárog, villan a kegyelem utolsó esélye, az eredendően mégiscsak a teremtő képmására kreált ember szemében ott látható a megváltás ígérete.)
A megváltás! – sóhajthat fel a hívő ember. De mi legyen a többiekkel? Akik nem találják – „mert számukra talán nincs is igaz ösvény”(?) –, nem tapasztalják „felkuszált lelkiségükből” a szellemi, spirituális kiutat. Benkő Viktor bölcs derűvel mintha erre is adna feleletet. Mintha képeivel azt üzenné, hogy a „kegyelem áldása” azokra is hat, akik nem hisznek benne.

1.kép: Szent Kristóf

Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember