Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2018. október 15. hétfő    Mai névnap(ok): Teréz  
   
A világ új képe...
Lengyel László
A világ új képe a művészetben és tudományban minden bizonynyal legalább annyit változott Kepes György azonos című kötetének megjelenése (1956) óta, mint maga a világ, abban is elsősorban a tudomány és a művészet. A Kepes György által hirdetett elméleti alapvetés azonban ma is érvényes: az alkatrészeire szétesett emberi tudás csak akkor nyerheti vissza hatékonyságát, ha ismereteinket egységbe szervezve leszünk képesek mozgósítani. Ehhez tudósok és művészek között elfogultságoktól mentes párbeszéd kialakítására lesz szükség. Kepes György egész életének és művészetének egyik legfontosabb mozgatórugója volt a két terület közötti együttműködés kialakításának vágya. Pályája kezdetétől az az őszinte hit vezérelte, hogy a művészet igen jelentős, a társadalmat formálni képes erő. Szociális érzékenysége, nyitott, befogadó, ahogy ő egyszerűsítve jellemezte „kereső ember” volta és a világ egyre magasabb szinteken való megismerésébe vetett hite tette alkalmassá arra, hogy a művészet és a tudomány közötti együttműködés egyik meghatározó szervezőjévé váljon. Nemcsak e két nagy terület, de két évszázad (a 19. és a 20.) tudása között is fontos összekötő, kapcsolatteremtő, szinte hídverő személyiséggé vált. Kereséseiben korok, kultúrák, emberi gondolatok és alkotások közötti összetartó erőkre lelt. Ezeket az összefüggéseket nem kevés lelkesültséggel, finom érzelmekkel, szinte költői képekben volt képes tolmácsolni szóban, írásban, de leginkább a művészet, ahogy másik nagy sikerű könyvének címe is hirdette, a Látás nyelvén (A Látás nyelve, 1946).
Még ma is kevesen tudják, hogy elméleti munkáinak 1979-es magyar fordítását követően, 1991-ben életművét bemutató állandó kiállítás nyílt Egerben, az egykori rác templom parókiájának épületében, a Vitkovics-házban. A Kepes Vizuális Központ azóta is működik, és Eger városa, valamint a Nemzetközi Kepes Társaság által 1993 óta kétévenként megrendezett Nemzetközi Fény-szimpozionok segítségével igyekszik tájékoztatást adni a tudományos és a művészeti kutatások kapcsolódási pontjainak eredményeiről.

Látványterv Eger leendő látványosságáról
 
Kepes György a húszas évek végén jelentkezett az ún. progresszív fiatalok (Korniss Dezső, Trauner Sándor, Veszelszky Béla, Hegedűs Béla, Schubert Ernő és Vajda Lajos) csoportjával. Kepest, nem tudván elfogadni a korszak hivatalos konzervatív, neobarokkos, majd neoklasszicista irányát, az új, a kor társadalmának kérdéseire megfelelőbb kifejezési formákkal válaszolni képes művészet vonzotta. Így került már 1930-ban Moholy-Nagy László hívására Berlinbe. A német főváros pezsgő művészeti életében Moholy-Nagy segítségével személyesen megismerte a Bauhaus-eszmék képviselőit, az orosz avantgárd meghatározó mestereit. Életre szóló szakmai barátságokat kötött olyan jeles személyiségekkel, mint az érzékelés pszichológiájának ismert tudósa, Rudolf Arnheim, vagy a később világhírűvé vált magyar fotóriporter, Robert Capa (Friedmann Endre). Amszterdam és London érintésével került 1937-ben Chicagóba, ahol a Moholy-Nagy László vezette New Bauhaus fény és szín tanszékének vezetője lett. Ettől kezdve nyugdíjba vonulásáig (1974) amerikai művészeti iskolákban, egyetemeken tanított, s mint a vizuális tervezés és nevelés kiemelkedő tanáregyénisége vált ismertté. 1945-től az MIT (Massachusetts Institute of Technology) építészeti tanszakán, 1967-től a CAVS (Center for Advanced Visual Studies) alapító igazgatójaként tevékenykedett.
Munkásságának számos izgalmas területe kevéssé ismert idehaza. Az egri kiállítás bemutatja monumentális murális műveit (üvegablakokat, mozaikokat, pannókat, festett fémszobrokat, fényfalakat). De megismerhetők itt programozott kinetikus művei, a természettudósok, mérnökök, technikusok, képzőművészek, zenészek közös munkájával kidolgozott, ökológiai léptékű műalkotások tervei is. A nemzetközi művészeti életben mint fotográfus és a kamera nélküli fényfestés úttörője is ismert. A Vitkovics-házban életművének ezen része is méltón reprezentált. A kiállítás látogatói megismerhetik Kepest, a vizuális tervezőt, a designert, a festőt és a tanárt.
Az egri Kepes Központ átadása óta egyre többen ismerik fel Kepes György művészetének és elméleti munkásságának jelentőségét. 1994-ben alakult meg a Kepes Társaság, mely ma már nemzetközi szervezet. Ezt jelzi, hogy az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói Kepes György nevét viselő szakkollégiumba jelentkezhetnek, de működik ugyancsak itt egy, a nevét viselő vizuális műhely. Utóbbi mára vándorkiállításai és díjnyertes pályázatai révén nemzetközi ismertségre tett szert.
Napjainkban Magyarországon is egyre többen érzik át annak fontosságát, hogy minél több szálon kapcsolódhassunk össze a világgal. Egyre inkább keressük, mi is az, ami más kultúrák gyermekei számára érdekes lehet a miénkből. Egyre nyitottabb, kapcsolatok létesítésére önállóan alkalmas, civil és hivatalos szervezetekre van szükség, hogy képesek legyünk az Európai Unión belül életerős együttműködéseket teremteni. Úgy tűnik, Eger városa ezt az erős összekötő szálat véli napjainkban fölfedezni a birtokában lévő Kepes-életműben. Ezt jelzi a gyűjtemény új helyen történő bemutatásának terve és a Kepes György születésének közelgő centenáriumára való készülődés.
Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember