Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Képgaléria
Társadalom
Könyvsarok
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
  Dátum: 2017. augusztus 20. vasárnap    Mai névnap(ok): István, Vajk  
   
Esterházy - kastélyok kincsei
Reviczky Katalin
Kevés magyar főnemesi család akad, melynek története és tagjainak élete oly hűen kísérte végig a Habsburgok sorsát, mint az Esterházyaké. A 13. századra visszavezethető családtörténet szereplői a 20. század kezdetéig a magyar királyság legbefolyásosabb főrendi dinasztiáinak egyikeként kiterjedt birtokokkal rendelkeztek, ügyes diplomáciával egyesítették a magyar szent koronához való hűséget és a Habsburg-ház iránti lojalitást, következesképpen a legmagasabb hivatalokat birtokolhatták. Mivel vagyoni helyzetük a mecenatúrát és a művészetpártolást is lehetővé tette, politikai, diplomáciai és katonai sikereik mellett kapcsolataik, házasságaik, megbízásaik révén egyedülálló műgyűjteményre tettek szert, mely határon innen és túl kastélyokat, múzeumokat tölt meg. Esterházy Melinda, a budapesti Operaház egykori prímabalerinája, majd 1946 óta V. Esterházy Pál herceg özvegye ma Ausztria leggazdagabb birtokosa. Kismarton kastélya és Fraknó vára több mint 300 éven át a hercegi család első számú rezidenciái voltak, ma pedig Burgenland tartomány legjelentősebb kulturális emlékhelyei.
Bacchus győzelmi kocsija, délnémet asztali szerviz arabja, Augsburg, XVII.század, Bronz és réz, aranyozott, 57x25x52 cm
 
A kora középkori gótikus végvárból létrejött Kismarton, Nagy Lajos király idejében még Zabamortun, 1622-ben került az Esterházy-család tulajdonába, amikor Miklós gróf Bethlen Gábornak engedte át Munkácsot, aminek fejében megkapta a fraknói és kismartoni uradalmakat. A bécsi és olasz építészek grandiózus terveinek köszönhetően barokk és klasszicista stílusjegyekben gazdag kastély, amellett, hogy a burgenlandi kormány egy részét hivatali helyiségek számára bérli, a képzőművészet mellett a színház- és zeneművészet ápolását tűzte ki céljául. A barokk csillogást, klasszicista szigort és az osztrák biedermeier könnyedséget egyesítő Kismarton mérföldkövet jelent a zenetörténetben, hiszen Joseph Haydn 40 éven keresztül állt a család szolgálatában, és számos művét éppen itt komponálta.Zenei hagyományainak ápolásában a Fischer Ádám vezetése alatt álló Osztrák–Magyar Haydn Zenekar jeleskedik.
Kismarton ma számtalan rendezvénnyel és kiállítással várja látogatóit. A világ egyik legszebb és legjobb akusztikájú koncerttermének számító színházterem, a Haydn-terem – Carpoforo Tencalla XVII. századból származó freskóival Ámor és Psyché eljegyzéséről, a Hesperidák aranyalmáinak mítoszáról – patinás otthont ad a szonátaforma mestere, a vonósnégyes alapítója és 104 szimfónia szerzője, Haydn műveinek. Kétségtelen, hogy az Esterházy-udvar zenei és színházi életének virágkorát, mely a családot a Habsburg Birodalom határain messze túl ismertté tette, éppen Haydn korában élte.
Egy aktuális kiállítás az uralkodó hercegek egykori hétköznapjait életképek formájában mutatja be, bepillantást engedve a közép-európai hatalmi tényezőként nyilvántartott dinasztia társadalmi és kulturális, továbbá magánéletébe. A család és a katolikus egyház közötti kapcsolatból származó tárgyak a dinasztia eredetére és a gazdasági-politikai hierarchiában betöltött szerepére utalnak. A barokk stílusú fogadó és szalon a fényűző, reprezentatív életmódról tanúskodik. Az ünnepi asztal például francia Sevres-porcelánnal, Lobmeyer-kristálypoharakkal és német ezüst étkészlettel volt terítve. Nemcsak a használati tárgyakba, de a szokásokba is bepillanthatunk, így például a ceremóniamester által felügyelt asztali viselkedés kódexébe is: a király üdvözlésére fényesre pucolt fegyverzetben, tiszta öltözékben és csizmában, sőt, józan állapotban illett megjelenni. Nem volt szabad a székkel hintázni, minden falat után inni, kézzel a tálba és a szájba nyúlkálni és természetesen részegeskedni.
A festészet, szobrászat és építészet műalkotásai és a világirodalom remekei mellett díszfegyverek,műszaki modellek és eszközök is láthatók a neves európai vagy ázsiai porcelángyűjtemények mellett.

Asztali díszóra, Johann Ott Halleicher munkája, Augsburg, 1670–80, 70x37x23 cm Elefánt formájú automata óra AB Erasmus Pirenbrunner (?) céhjelzéssel, Augsburg, 1620 körül
 
Az állandó kiállítás a hercegi család magánéletét is szemlélteti, megtekinthetjük például III. Esterházy Pál dolgozóját és könyvtárát, hálószobáját, a vizeskannával, fogkefedobozzal ellátott toalett hű képet nyújt az akkori higiéniai viszonyokról. Az elegáns empire-terem, a mennyezeti freskókkal dúsan díszített reprezentációs termek és dolgozószobák, a kínai, vörös és kék szalonok mellett ugyancsak barátságos hangulata van egy vendégszobának, ahol egy köztes szint is található az inas elhelyezésére. Ha a vendégnek éjszaka valamire szüksége volt, csak csöngetett egy harangocskával, és inasa egy rejtett lépcsőn már nála is teremhetett. A tematikus kastélyvezetések a látogatót beavatják régi korok barokk csillogásába, udvari hagyományaiba, Esterházy Fényes Miklós színes társasági életébe, az ifjabb korosztályok pedig felfedező túrára indulhatnak a padlás titkai után vagy a karácsonyi szokások nosztalgikus felidézésére.
Az Esterházy-gyűjteményt Miklós gróf – I. Pál herceg, kora legnagyobb műgyűjtőjének apja – alapozta meg Fraknó várában. Az úgyszintén a XIII. századból származó burgenlandi Rosalienberg magaslatán uralkodó Fraknó erődítménye és lakóvára már a XIX. században kedvelt kirándulási cél volt. A magas rangú vendégeket maga a herceg vezette végig az ősöket – nem egyszer felnőtt arcú, koravén gyermekeket és a hét vezérre visszanyúló (részben fiktív) családfát – ábrázoló festményekkel díszített termeken, a kincstáron és a fegyvertáron. A IV. Miklós herceg által Budapestre menekített, majd 1945-ben részben elpusztult, részben az Iparművészeti Múzeumban őrzött gyűjteményt Fraknó múzeumának a korai ötvösművészetet dokumentáló pazar kincsei, jelentékeny török fegyverzsákmány, egy egész tüzérregiment felszerelése és hatalmas méretű utazóedényekkel ellátott konyha egészíti ki, nem is szólva a patinás könyvtár még Miklós nádor gyűjtésére visszatekintő könyvritkaságairól.
Fraknó vára az Esterházy-kincstár tematikus bemutatását tűzte ki célul, és októberig különleges ritkaságokban gazdag óragyűjteményével csábítja látogatóit. A bonyolult óraszerkezetek újabb titkokat tárnak fel az Esterházy-kincsek történetéből. A vár belső udvarának homlokzatán a Miklós nádor idejében felszerelt napóra hirdeti az örök eget és a változó időt, rámutatva, hogy a halandó ember az árnyékban keresgél és talál rá az öregkorra, azaz a múló időre. Miklós nádor fia, Pál herceg különösen vonzódott az augsburgi órák iránt, melyek a kor ötvösművészetének kimagasló műalkotásai voltak. A kincstár legrégibb órája egy 1566-ból származó dobozóra, azaz egy utazó vekker. Egy alig későbbi, „camera obscura”-val egybeépített éjjeli lámpa vetítőlencse segítségével császári portré falra vetítésére volt képes. Az Esterházy-család tagjai jobbára a leghíresebb augsburgi ötvösművészeknek és órásoknak adtak megbízást, vagy a bécsi császári udvari órásoknál vásárolták nagyméretű asztali óráikat.
Külön említésre méltó egy táncoló figurákkal körülvett, török hadi elefántok vontatta kocsin utazó Bacchus. Figurái felhúzásra működtethetők. A különlegesen precíz automaták összetett működésű, finom szerkezetek voltak, melyekkel az ember a természet és az élet utánzását kísérelte meg, ily módon hatalmi szimbólumokat képviselnek. A Bacchus-óra minden kerek órában végighaladt a hercegi ebédlőasztalon, miközben figurái táncba kezdtek, madarai szárnyaikkal csapdostak, szarvasai a levegőbe ugráltak, és Bacchus vidáman öltögette nézőire pirosló nyelvét. A szellemes és jókedvű ötlet minden bizonnyal baráti ajándék volt.
Kiemelendő munka egy XVII. századi, kétprofilú asztali díszóra, amelynek aprólékos, aranyozott ötvösmunkáját festett email-képek, féldrágakő-berakások, finoman faragott korallfigurák díszítik, továbbá egy koronás, kétfejű sassal ellátott asztali óra. Néhány kisebb, de korántsem jelentéktelenebb alkotás éppen a három burgenlandi szabad város, Kismarton, Ruszt és Sopron mestereinek adott megrendelésként került Fraknóra. Az óracsodákat a barokk kor dús díszítése és aprólékos kidolgozása, a megmunkált anyagok sokfélesége jellemzi. A kiállítás jó apropó a virágdíszes Burgenland meglátogatására, történelmünk felidézésére!
Cikk nyomtatása
Cikkek listája
Bessenyei Ferenc
KINT FELEJTETT MIKROFON - Margitai Ági és Sándor Erzsi között
Az egri bor
Egri csillagaim
A pólós nadrágjától a lopós nagymamáig
Tele a lelkem Egerrel
Napfelkelte a Dobó téren
Páncél, szekrény – a kód: Eger
Egri csillagok
EGRI TÁNCPILLÉREK - Barta Dóra és az Egri Fesztivál Balett


Teljes cikklista >>>

 
Cikkereső
címszó
év
hónap
 
Korábbi számok
2005 február
2004 december
2004 november
2004 október
2004 szeptember
2004 nyár
2003 szeptember