Írók fürdőruhában...
Örkény Füreden, Ottlik Biarritz-ban, Kosztolányi Siófokon, Babits Esztergomban.
Odakünn kánikulai rekordok dőlnek, idebenn – a Petőfi Irodalmi Múzeum simogató hűvösében – pompás fotótárlaton feredőznek irodalmi életünk nagyjai. Írok, fürdőruhában...
A kánikula stimmel, hűvös sehol. S bár benn vagyok a Balatonban, nem vagyok
vele kinn a vízből. Azaz hogy nagyon is kinn vagyok. De erről szerencsére nem készült fénykép.
|
|
Kosztolányi Dezsõ feleségével és fiukkal, Siófok (1920-es évek eleje)
|
| |
...Fehéren sütött a nap.
Mint amikor éjjel fényképeznek és villanóport gyújtanak, úgy izzott a balatoni fürdőhely a verőfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek látszott. Még az ég is. Az akácfák poros lombja pedig olyan fehér volt, akár az írópapír.
(Kosztolányi Dezső: Fürdés)
|
|
|
Heltai Jenõ és Szomory Dezsõ (1935)
|
| |
A divatos partfürdő medencéjében többek között Nagyságos asszonyommal is találkoztam. Jó barátnője mellett, a másik Nagyságos asszonyom mellett állt. Nyakig a vízbe süllyesztette klasszikus idomait, piros kis gumisapka alá szorította legendás szőke haját. (Legenda, hogy szőke.) Ebben a pillanatban mindössze arca volt látható, ez a víz áztatta, nap pürkölte, tökéletesen semleges arc, amelyről hamarjában nem tudtam megállapítani: egy kicsit férfias né-e, vagy inkább egy kicsit nõies férfié. A rejtély orrán zöld kis fügefalevél szemérmeteskedett.
(Heltai Jenõ: Nagyságos asszonyom a vízben)
|
|
|
Babits strandon, Esztergom (1936)
|
| |
De nem olvasott; tekintete a tulsó parton csüggött, meredten és makacsul, mígnem látása káprázni kezdett és szinte kísértetes tisztasággal rajzolódott ki előtte, ott valahol a tulsó part közelében, a bokros, bokrétás nádak hátterén, a karcsu csónak barna orra, látta a vízbenyúló hosszu evezőket, s noha a távolságban s a kúsza nádas előtt kissé összefolytak a vonalak, tisztán villant egyébként nagyon rövidlátó szemébe a halvány nőtest is, a meztelen lábak és karok, s a piros fürdőtrikó élénk színfoltja. Még több testet is látott, vagy sejtett, de azonnal tudta, melyik az övé.
(Babits Mihály: Tó a hegyek között, 1935)
|
|
|
Ottlik Géza, Biarritz (1961)
|
| |
...Csakugyan meleg volt ezen a júliusi napon, ezerkilencszázötvenhétben. Néztük az emberek szép pucér hasát, de leginkább a lányokét. Tömérdek honfitársunk sütkérezett az uszoda három nagy napozóteraszán; a padok, fekvőágyak mind el voltak foglalva persze. Egy csöppet sem utáltam ezt a nagy tömeget most. Fürdőnadrágos öregek, fiatalok ingerültség nélkül, sőt túlzott udvariassággal vártak sorukra a zuhanyozónál. Csupa jóakaratot éreztünk egymás iránt.
(Ottlik Géza:
Iskola a határon)
|
|
|
Kassák Lajos az 1920-as években
|
| |
...S kint az árnyatlan víz felett szinte tűrhetetlen volt a hőség. A nyár teljes melegével ragyog, az égen egy tenyérnyi felhőcske sem úszik, s mintha valami szörnyű bőszájú kemencéből öntenék ki a tüzet, úgy pörkölik Joskó hátát a meghegyezett napsugarak. A víz is szokatlanul meleg, csak nagy néha vet fel egy-egy hűsítő hullámot, lustán, nyúlósan simogatja mezítelen lábszárait, és aranyos kévékben veri vissza az ég kerek arcát.
(Kassák Lajos:
Greman Joskó országa)
|
|
|
Déry Tibor, Brissago (1936)
|
| |
...Most megnézem a tengert. De nem lehet. Elnyúlik és elfut a szemem elől. Szemérmes és puha. Ha simogatni akarnám, elhajolna a kezem elől, mint egy nevető asszony, akit csókkal keresek.
(Déry Tibor:
Lia – rövid történet)
|
|
|
Örkény István és elsõ felesége, Angéla, Balatonfüred (1950-es évek)
|
| |
... A lány hasa meztelen. A fiún is csak egy gyermekarasznyi fecskenadrág van, a lányon még annak is csak kicsinyített mása, egy kék kendőcsücsök az ágyékára kötve s két kis sapka a mellein. Nem is ruha ez, csak borogatás...
(Örkény István: Vallomás)
|
|
